Az író, írónevelő Karácsony Sándor

Előszó

Ritka eset, hogy egy pedagógus a maga korában országos hírű ember legyen - fogalmazott a Karácsony Sándorról közelmúltban írt új könyvében az életművet kutató Kontra György. És valóban: ma már művelődéstörténeti tény, hogy a Földesen 1891. január 10- én született, és Budapesten 1952. február 23- án - idén 55 éve - elhunyt nagy pedagógus a XX. század harmincas-negyvenes éveiben Magyarország legismertebb, legnépszerűbb személyiségei közé tartozott. Nem csak az ifjúság ismerte és szerette a Gellért Sándor erdélyi költő által „nagyhírű professzor"-nak elnevezett Karácsony Sándort, hanem korának meghatározó közéleti vezéralakjai is elismerték és értékelték munkásságát. Szekfű Gyulától Németh Lászlóig, Földessy Gyulától Veres Péterig, Pethő Sándortól Révész Imréig, Bartók Bélától Kodály Zoltánig szellemi életünk legkülönbözőbb egyéniségei dicsérték és méltatták a gyerekek vezetőjét, a kamaszok ideálját, az ifjak professzorát, a jó tollú írót, a református hitű filozófust, a szabadművelődési és cserkész mozgalom vezér alakját. Mi volt a magyarázata ennek a különös népszerűségnek? Egyáltalán ki volt Karácsony Sándor? Mi az, ami műveiből időtálló érték, ma is aktuális eszme? E kérdésekre próbál 16 éve választ adni a Földesen működő országos szerveződésű Karácsony Sándor Művelődési Társaság, amely megalakulása óta évente rendezvényeken, iskolai emlékünnepségeken és vetélkedőkön, vándorgyűléseken, illetve országos konferenciákon idézi névadója emlékét. Társaságunk országos eseménnyé emelte Budapesten, a Fiumei úti sírkertben évente megrendezett Pedagógusnapi megemlékezést, a tudós professzor sírjának koszorúzási ünnepségét. Vissza