Az írás és a könyv története

Fülszöveg

Várkonyi Nándor 1896-ban született Pécsett. Nyitrán érettségizett, majd magyar-francia szakot végzett Budapesten. 1918-19-ben a későbbi neves írófilológus, gróf Révay József házitanítója. 1921-ben, az I. világháborúban szerzett betegsége következményeként elvesztette hallását. 1924-től a pécsi egyetem könyvtárosa. Egyetemi éveitől számos helyi és országos lapban, irodalmi folyóiratban publikálja elbeszéléseit, műfordításait, esszéit. 1925-26-ban a Symposion szerkesztője, 1935-től egyetemi magántanár, 1941-48-ig a Sorsunk egyik alapítója és főszerkesztője. Jelentős irodalomszervező, számos fiatal írói tehetség támogatója, felfedezője, útnak indítója (Csorba Győző, Galsai Pongrác, Gáspár Margit, Mészöly Miklós, Sásdi Sándor; Simon István, Tatay Sándor; Weöres Sándor és mások). 1929-ben jelenik meg A modern magyar irodalom története 1880-1920 c. munkája. 1940-ben az Elmék, eszmék, ill. Petőfi arca c. kötete. Az újabb magyar I irodalom 1880-1940,1942-ben. Az írás története 1943- ban, a Magyar Dunántúl 1944-ben, majd bővített változata Dunántúl címmel 1975-ben. Az általa felkutatott Petőfi-dokumentumokból készült összegző tanulmánya, Az üstökös csóvája 1975-ben, önéletrajzi regénye, a Pergő évek 1976-ban látott napvilágot.
Az emberi nem eredetét szellem- és ethosztörténetének tükrében, többek között az összehasonlító mitológiakutatás eszközével felfedezni törekvő műveinek sora a Szíriát oszlopaival indul (1942,1943, 1972,1984). Rendkívüli tudományos felkészültséggel, kitartással és konstruktivitással, évtizedeken át a publikálás reménye nélkül végzett kutatómunkájának eredményét, hatalmas terjedelmű, kéziratos hagyatékában fennmaradt további köteteit 1994-től jelenteti meg a Széphalom Könyvműhely: Elveszett Paradicsom, 1994 (három fejezte már 1988-ban Pécsett kiadásra került). Az ötödik ember I. kötete 1995 karácsonyára jelent meg, a második 19% nyarán, a befejező rész 1997 őszén. A Varázstudomány c. két kötetes, több. mint másfélezer kéziratoldalas munka 1998-ban, és 2000 könyvhete alkalmával került a könyvesboltokba.
Az éietműkiadás következő állomásai: a Sziriat oszlopainak teljes, cenzúrázatlan szövege várhatóan 2001 második félévében. Az újabb magyar irodalom 1880-1940 pedig 2002 első félévében jelenik meg kiadónknál.

A jelen kötetünkbe foglalt mű mind a téma, mind annak feldolgozása szempontjából némiképp különbözik a Várkonyi Nándor életműsorozatban eddig megjelent munkáktól. Az írás és a könyv története szaktudományos mű, szerzője evvel az igénnyel készítette. Ugyanakkor lendületes stílusával, a régmúlt idők szemléletes rekonstruálásával, a szerzőnkre jellemző, fáradhatatlan oknyomozó szenvedéllyel és briliáns logikával, a tények iránti kérlelhetetlen hűségével, és nem utolsósorban ki nem apadó kutató- és gondolkodó kedvével igazi Várkonyi alkotás, amely képes olvasóit a szellemi kaland során magával ragadni. Időben és térben egyaránt nagy távolságot ölel fel ez a kötet: a kezdetektől, öt-hét ezer év mélyéről hozza fel ismereteit, s átfogja témáját egész a 18. század utolsó évtizedéig. Mezopotámia, Egyiptom, Kína, Athén, Róma, az amerikai indián kultúrák vizsgálata egyként része annak a felfedező útnak, amit a könyvben végigkövethetünk, arra keresve a választ: mi a szerepe és mi a jelentősége az írásnak és a könyvkészítésnek az emberi történelem folyamán.
Várkonyi olyan tárgyat állított ismét vizsgálódása középpontjába, amelynek fontossága a modern korhoz közeledve egyre nő, s bátran elmondható, hogy az írás és a könyv - társadalomszervező jelentősége révén - az újkor legbefolyásosabb eszköze lett. Közvetlenül belőle sarjadt és pattant ki az un. információs robbanás, amely mára mind technikai berendezkedésünket, mind történelmünk lehetőségeit meghatározza, s amely döntő mértékben visszahat írásbeliségünkre és könyvkultúránkra magára is. Kötetünk olvasói nemcsak e folyamat állomásait ismerhetik meg Várkonyi Nándor elemzéseiből, de személyes élményükké válik ez a páratlan történet: Olyan élénk képzelőerővel jeleníti meg szerzőnk a régmúltakat, hogy általa ismerőseinkké lesznek a történet hősei, mindazok, akik tehetségükkel, találékonyságukkal és szorgalmukkal hozzájárultak az írásbeliség, a könyvművészet, a könyvipar elterjedéséhez és sikeréhez. Vissza