1.060.361

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete

"Keletre magyar" - Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete a kordokumentumok tükrében

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Fotózta
Budapest
Kiadó: Iparművészeti Múzeum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 72 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 34 cm x 24 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes ábrákat, illusztrációkat, fotókat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

"Áthatva a művészeti iparnak művelődési és közgazdasági fontosságától, megelégedéssel láttam e díszes épület emelkedését és örömmel jöttem annak felavatásához." E mondat 1896. október 25-én az... Tovább

Előszó

"Áthatva a művészeti iparnak művelődési és közgazdasági fontosságától, megelégedéssel láttam e díszes épület emelkedését és örömmel jöttem annak felavatásához." E mondat 1896. október 25-én az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola üvegcsarnokában hangzott el I. Ferenc Józsefnek, Magyarország apostoli királyának szájából. Az avatási ceremónia a honfoglalás ezredéves ünnepségsorozatának záró akkordja volt. Az uralkodó a szavait követő „riadó éljenzés" közepette kézjegyével látta el a jeles eseményt megörökítő okmányt; majd díszes tokba téve azt - a kormány tagjainak kíséretében - az előcsarnokban levő falüregbe helyezte, s ráemelte a palota zárókövét. Meglehetősen hosszú időnek, közel harminc esztendőnek kellett eltelnie a magyar iparművészeti múzeum alapításának első eszméje és Ferenc József jelképes kalapácsütései között, amelyeket az önálló épület utolsónak beillesztett elemére mért.

Az intézmény létrehozásának ideája szervesen kötődött ahhoz a mozgalomhoz, melynek kezdetét az 1851-es Londoni Világkiállításban, célját a műipari termékek sekélyes színvonalának emelésében jelölhetjük meg. A XIX. század folyamán a kézműipart több iparágban háttérbe szorította a gyáripar. A modern ipari termelés, a fokozott gépesítés következménye kettős volt: az új technikai eljárások soha nem látott távlatokat nyitottak az anyag és forma adta lehetőségek kiaknázásában, másfelől mellőzték a művészi igényességet. Tartós, de alacsony nívójú tömegtermékek lepték el a piacot: létrehozásuk és díszítésük módja mechanizálódott. A század közepétől az egymást követően rendezett nagyszabású nemzetközi bemutatók kivezető utat kerestek e válságból.2 Igyekezetük az „iparművészet" - vagyis a szépséget, célszerűséget és minőséget ötvöző szériatermelés - életre hívására irányult. A szándék megvalósítását felkaroló társaságok alakultak, s új típusú múzeumok, ún. „iparműmúzeumok" születtek. 1857-ben - elsőként a világon - nyitotta meg kapuját a londoni South Kensington (ma Victoria and Albert) Museum. Az 1862-es újabb londoni seregszemle hatására 1864-ben létrejött a bécsi Österreichisches Museum für Kunst und Industrie is. Mindkét intézmény alapvető feladatának tekintette az iparosok „eligazítását" a nagy változások révén gátlástalanul elszabadult ízléskavalkádban. Követendőként - a historizmus szellemében - a történeti stílusokat, technikákat állították a bizonytalanság jegyeit hordozó ipari termékek elé - régmúlt korok kiemelkedő művészeti emlékeivel példálózva. Vissza

Ács Piroska

Ács Piroska műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ács Piroska könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete

Az előzéklap belső oldalán ajándékozási bejegyzés található.

Állapot:
4.580 ,-Ft
37 pont kapható
Kosárba