Gróh István: A művészi stilusok fejlődése | 1 |
Egyiptomi művészet | |
Ó- és Uj-Kaldea építészete | |
Assyr építkezés | |
Ó-Perzsa építés | |
Hindu építés | |
Kinai építés | |
Japán művészet | |
Görög művészet | |
Római művészet | |
Az ókeresztény stilus | |
A byzanczi stilus | |
Arab-mór stilus | |
Román stilus | |
Csúcsives stilus | |
Renaissance stilus | |
Franczia renaissance | |
A német renaissance stilus | |
Barock stilus | |
XIV. Lajos stilusa | |
XV. Lajos stilusa: a rococo | |
XVI. Lajos stilusa | |
Empire stilus | |
Korunk stilusa | |
Magyar stilus | |
Magyar ornamentika | |
Marczali Henrik: Az iparososztály fejlődése Magyarországon | 37 |
Az ősmagyarok ipara | |
A honi iparososztály eredete | |
Udvarnokok | |
Fényűzés | |
A városok felszabadulása | |
Munkafelosztás | |
A honi ipar hiányai | |
A városok országrendisége | |
A czéhek | |
Czéhszabályok | |
Mátyás kora | |
Az életmód átalakulása | |
Könyvnyomtatás | |
A török hódítás hatása | |
Bethlen Gábor | |
A városok nemzetisége | |
Debreczen | |
Az ausztriai befolyás | |
A magyar ipar elnyomása | |
József császár kora | |
A hazai ipar hanyatlása | |
Új czéhek | |
Az iparososztály szétterjedése | |
Új iparágak gyára | |
Széchenyi; a czéhek eltörlése | |
Iparszabadság | |
Kossuth | |
Országos védegylet | |
Első pesti kiállítás | |
Gyáralapító társaság | |
Ráth György: Az érem | 63 |
Az érmészet önálló tudományág | 65 |
A gyűjtők befolyása az érmészet fejlődésére | |
Római éremgyűjtés | |
Az antik műemlékek iránti érdeklődés föléledése | |
Az antik érmek gyűjtői Olaszországban | |
Éremgyűjtés túl az Alpeseken | |
Az antik érmészet irodalma: XIV. XV. század | |
XVI. század | |
Erdélyi írók | |
Echkel József rendszere | |
Újkori írók | |
Az újabbkori érmészet külföldi irodalma | |
Magyarországi éremgyűjtők, XVI. század | |
XVII. század | |
A hazai éremgyűjtés a XVIII. századtól kezdve | |
A magyarországi érmészet hazai irodalma | |
Schoenvisner István | |
A Nemzeti Muzeum éremtára | |
Aristoteles a cserekereskedés átalakulásáról | 89 |
Az ókor nomád népeinek rendes értékmérője | |
A cserekereskedés az ókor keleti államaiban | |
Egy ó-egyiptomi bazár képe | |
A súlymértékek közös forrása | |
A babyloniai súlyrendszer elsőbbsége | |
C. F. Lehmann új elmélete | |
Brugsch basa véleménye | |
F. Hultsch fellép Egyptom elsőbbsége mellett | |
A súlyok feltalálása kérdésének mostani állása | |
A fémdaraboknak, mint értékmérőknek, forgalma az érem feltalálása előtt | |
Az érem feltalálása | |
Az érmek anyaga | |
Az érmek alakja | |
Az érmek díszitése | |
A pénzverési jog | |
Az érmelés technikája | 108 |
A próbálás | |
Az olvasztás és öntés | |
A nyujtás és izzítás | |
A lapkavágás | |
A súlyegyeztetés | |
A szélezés | |
A festés és étetés | |
Az éremverés | |
A bélyegzők készítése | |
Pénzverő műhelyek | |
Történeti áttekintés. Görög érmek. | 129 |
I. korszak. Kr. e. 700-ik évtől 481-ig | |
II. korszak. Kr. e. 485-től 415-ig | |
III. korszak. Kr. e. 415-től 336-ig | |
IV. korszak. Kr. e. 336-tól 280-ig | |
V. korszak: Kr. e. 280-tól 146-ig | |
VI. korszak. Kr. e. 146-tól 27-ig | |
VII. korszak. Kr. e. 27-től Kr. u. 268-ig | |
Róma érmelése | 142 |
A köztársaság éremrendszere | |
A császárság éremrendszere | |
A római birodalom kettészakadása | |
A közép- és újkor éremügye | 168 |
A denár egyeduralma. Nagy Károly kora | |
A karolingi denár fő typusai | |
XI. század | |
A mohamedán Kelet érmelése a középkorban | |
A bracteat | |
Aranyérmek | |
Augustalis | |
Realis (Saluto) | |
Florinus | |
Zecchio (Ducato) | |
Mouton-Angle | |
Chaise d'or | |
Rosenobel | |
A garas | |
Teston, Dicken | |
A tallér | |
Piaster | |
Maria Theresia tallér | |
Magyarország őslakóinak érmelése | 185 |
A kelták | |
A bojok | |
Eraviscus kelta törzs | |
A dákok pénzverése | |
Felső-Moesia | |
Az árpádházbeli királyok érmei | |
A vegyes házbeli királyok érmei | |
Erdély önálló érmelése | |
A Habsburg-ház érmelése | |
Magyar érmek külföldi utánzásai | |
Az emlékérem (Medaille). | 220 |
Római medallionok | |
Mutatványok | |
Echkel véleménye | |
A contorniatok | |
A középkori emlékérmek | |
Az emlékérem Németországban | |
A franczia emlékérem | |
A magyar emékérem | |
Dr. Áldásy Antal: A pecsétek | 309 |
A pecsét fogalma | 311 |
A pecsét anyaga | |
Viaszpecsétek | |
Bullák | |
Aranybullák | |
Ólompecsétek | |
Ezüstpecsétek | |
A pecsétek alakja | 319 |
A megbélyegzés módja (Bestempelung) | |
A pecsétek typusa | 322 |
A pecsételés módja | 334 |
Függő pecsétek | |
A pecsétek föliratai | |
A pecsétek fejlődése művészi szempontból | 338 |
A pecsétek vésési módja | 344 |
A pecsétnyomó | 348 |
Pecséthamisitások | |
Lyka Károly: A mozaik | 353 |
Az antik szőnyeg, mint a görög mozaik előképe | |
A classicus mozaik | |
A classicus mozaik anyaga | |
Színhatása | |
Elhelyezése | |
Fönnmaradt antik mozaikok | |
Az ó-keresztény mozaik | |
Róma | |
Ravenna | |
Az ó-keresztény mozaik technikai kivitele | |
XIII. század | |
A legújabb kor | |
A mozaikkészítés mai módja | |
A mozaik többi válfaja | |
A lapmozaik | |
Az azulejos mozaik | |
A firenzei mozaik | |
A római mozaik | |
A bombay-mozaik | |
Az indiai mozaik | |
Dr. Éber László: A sokszorosító művészet. Általános rész I-VIII. | 383 |
Czakó Elemér: Magyarország IX-XI. | |
A rézmetszés és fametszés | 386 |
A rézmetszés technikája | |
A fametszés technikája | |
A sokszorosító művészet kezdete | |
A német fametszés kezdete | |
A XV. század | |
Olasz fametszés a XV. században | |
A rézmetszés kezdete | |
Első német rézmetszők | |
Első olasz rézmetszők | |
Sokszorosító művészet a XVI. században | 398 |
Németország | |
Olaszország | |
A XVII. század | 410 |
A rézmetszés technikája | |
A rézmaratás művészi jelentősége | |
A rézmaratás kezdete | |
Jacques Callot (1593-1635) | |
Rembrandt van Rhijn (1606-1669) | |
Flamand metszők | |
Franczia rézmetszők a XVII. században | |
Olaszország | |
Németország | |
A hántoló modor | |
A XVIII. század | 421 |
Francziaország | |
A krétarajz modor | |
Németország | |
Olaszország | |
Angolország | |
A pontozó eljárás | |
William Hogarth (1698-1764) | |
Aquatinta (tusmodor) | |
Francisco Goya (1746-1828) | |
A kőrajz (lithographia) | 428 |
Senefelder János Alajos (1771-1834) | |
A kőnyomás Németországban | |
Menzel Adolf (1815-) | |
A kőnyomás Angolországban | |
A fametszés a XIX. században | 438 |
A modern fametszés jellege | |
Angolország | |
Németország | |
Ausztria | |
A franczia fametszés | |
Doré Gusztáv (1832-1883) | |
A fametszés a többi országban | |
Az Egyesült Államok | |
A rézmetszés a XIX. században | 445 |
Olaszország | |
Francziaország | |
Németország | |
Mandel Ede (1810-1882) | |
Jacoby Lajos (1828-) | |
Az aczélmetszés | |
Európa többi állama | |
A rézmaratás a XIX. században | 452 |
Francziaország | |
Németország | |
Angolország | |
Amerika | |
Európa többi országa | |
A színes sokszorosítás | |
A színes fametszés Japánban | |
A színes réznyomás | |
Magyarország sokszorosító művészete | 485 |
Külföldi metszetek behozatala | |
Honter János | |
A sárvári nyomda fametszetei | |
Wagner Bálint brassói nyomdász | |
Jacobus Lucius Transsylvanus | |
Egyéb XVI. századbeli könyvillustratiók | |
Ötvös-rézmetszők | |
Felső-Magyarország sokszorosító művészete a XVII. század végéig | 487 |
Nyugati Magyarország sokszorosító művészete a XVII. században | |
Pozsony, Nagyszombat | |
A nagyszombati kalendariumok és dissertatiók | |
A XVIII. század | 498 |
A főváros mint a sokszorosító művészetek központja, XIX. század | |
Vidéki művészek | |
Mayer István és hatása | |
Külföldön élő magyar mesterek | |
Barabás Miklós | 510 |
A fametszés divata | |
Morelli Gusztáv | |
Doby Jenő | |
Rauscher Lajos és a Paczka házaspár | |