Az ipari szakmunkássá válás néhány társadalmi és pedagógiai összefüggése

Előszó

Az utóbbi évek társadalomkutatásában új lendületet kapott az oktatásnak és intézményeinek vizsgálata, észrevehetően megélénkült az iskolarendszer továbbfejlesztésének útjaival kapcsolatos vita. Bővült a nevelésüggyel foglalkozó tudományágak és szakemberek köre, tartalmasabbakká, ugyanakkor a társ-diszciplinák irányában nyitottabbá váltak az elemzések. Az MSZMP közoktatás-politikai határozatának végrehajtása során egyre többet hallunk - s mind több ilyen jellegű intézkedés is történik - az oktatás szerepéről, a nevelési intézményekben folyó munka problémáiról, az ismeretanyag mennyiségé -ről és minőségéről, a társadalmi struktúra és az iskolarendszer összefüggéseiről. Mindezek - szükségszerűen - a további cselekvés tudatos előkészítését szolgálják.
A hazai nevelésszociológia eddig főleg az iskolarendszer és a társadalom kölcsönhatásával foglalkozott. Csupán a legutóbbi években kezdett hozzá - az ifjúsági kérdések szervezett kutatásának kialakításával - annak vizsgálatához, miként függ össze az ifjúságnak a társadalomba váló beilleszkedése a közoktatás mai rendszerével, az egyes iskolatípusokkal. A kutatómunka egyes hipotéziseinek megfogalmazásához, a különböző problémák körvonalazásához ma még viszonylag csekély érdemi forrásanyag, különféle - eltérő értékű - jelentések, valamit a személyes tapasztalatok és ismeretek tanulságos, de nem eléggé feldolgozott halmaza áll rendelkezésünkre.
Lemaradásunk különösen nagy a szakmunkásképző iskola, a szakmunkás tanuló életforma sajátos problémáinak intézményes vizsgálatában. A szakmunkásképzés minden bizonnyal az előttünk álló negyedszázadban folyó oktatás tervezésének és fejlesztésének egyik legfontosabb területe lesz. Ezért most és a közeljövőben nagy figyelmet kell szentelnünk annak a feladatnak, hogy minél több adatot, tényt és véleményt gyűjtsünk a szakmunkássá válás folyamatáról, a szakmunkásképzés jelenlegi formájáról, történeti előzményeiről, nemzetközi összefüggéseiről és a továbbfejlesztés lehetséges változatairól. Csak így alapozhatjuk meg további elhatározásainkat a szakmunkásképzés - s ezzel összefüggésben a középfokú oktatás egésze - fejlesztésének céljairól, stratégiájáról.
A szakmunkássá válás folyamatának kutatása azért nagy jelentőségű, mert egy - részt hozzájárul a mai magyar munkásosztály helyzetének és fejlődési tendenciáinak megismeréséhez, másrészt fontos támpontot nyújt annak a kérdésnek a mérlegeléséhez is, vajon milyen összefüggésben áll vagy állhat a szakmunkásképzés, s általában az oktatás a gazdasági növekedéssel. Vissza