Az ipari folyamatok mozgatási elemei

Tartalom

I. FEJEZET
Az anyagmozgatás rendszerelméleti értelmezése, funkciója 11
Új értelmezési és vizsgálati mód szükségessége 11
A rendszerekről és a folyamatokról 16
A rendszer fogalmi meghatározásai és a kvantifikált rendszerábrázolásra való törekvés 17
A rendszerek csoportosítása 19
A gazdasági rendszer és környezete 20
A kvantitatív rendszerábrázolás 22
A rendszer erőforrásai és működésének erőforrás-felhasználási, illetve -igénybevételi koefficiensei 23
A rendszerállapot és -működés ábrázolása az AKN struktúra modell alapján 30
Az idő és tér figyelembevétele, a folyamatok rendszerelméleti értelmezése 43
A folyamatok belső struktúrája, különös tekintettel a mozgatási elemekre 45
A lineáris és determinisztikus rendszerkapcsolatok kérdése. Alapvető szemléleti kérdések 48
Konklúziók 51
II. FEJEZET
A problémamegoldás metodikájáról 53
Cselekvési lehetőségek, ha információink nem teljesek, de többek nullánál 53
A heurisztikus közelítésmód lényegéről 55
A szellemi alkotómunka hatékonyságát növelő egyes módszerekről 61
Alapvető szemléleti kérdések 61
Az új szellemi érték kialakítása 63
A brainstorming módszer 64
A kauzális módszerek 66
A hozzáférhető ismeretek megszerzésének előmozdítása 68
A fejlesztési alkotómunka folyamatának modellje 75
Konklúziók 77
III. FEJEZET
Az anyagmozgatás fejlettségi színvonalának kihatásai 78
A valóságmegismerés folyamatának logikai vázlata 78
A mozgatási elemek mennyisége és színvonala 79
A munkáslétszámot alapul vevő legegyszerűbb vizsgálati mód 80
A mozgatási elemek fejlettségi színvonalának alapvető hatásterületei 98
Munkaerő-lekötési és termelékenységi kihatások 98
A mérési alapok fejlesztésének szükségessége 99
Nyílt és rejtett anyagmozgatási munkák 100
Az anyagmozgató segédmunkások létszámának változási koefficiense 105
A termelékenység mérése és ráfordításai 106
A munkaerő-kiváltás beruházási ráfordításainak differenciáltsága 109
A termelékenység és a nemzeti jövedelem kapcsolata 111
Az anyagmozgatási munkák emberi vonatkozásai 114
Az anyagmozgatási munkák kategorizálása a szükséges emberi munka jellege szerint 114
A szakképzettséget igénylő munkák részaránya és ennek kihatásai 115
Bérezési és munkaerő-vándorlási kihatások 116
A kulturáltsági színvonal növekedésének kihatásai 118
Az egyszerű átlagmunka tartalmának változása, ennek kihatásai 119
Az anyagmozgatás balesetveszélyessége 121
Konklúziók 122
Az anyagmozgatás és automatizálás technikai-szervezési kapcsolata 125
Az anyagmozgatás fejlettségi színvonalának kihatása az újratermelési folyamat időtartamára 129
Az időtényező figyelembevételének szükségessége és módja 129
A gyártási átfutási idő csökkentésével elérhető gazdasági eredmények meghatározásának alapvető kérdései 133
Termék- és önköltség-szemléletű számítás helyett a rendszerszemléletű 135
Az anyagmozgatás fejlesztésével elérhető finanszírozási igény számítása 143
Az anyagmozgatás kapcsolata a befejezetlen termelésen kívüli egyéb készletek finanszírozási igényével 145
Az anyagmozgatás fejlettségi színvonalának kihatása a kapacitások kihasználására 148
Az egyedi munkahelyek kapacitásnövelése az anyagmozgatás korszerűsítésével 150
Zárt munkahelyrendszer kapacitásnövelésének lehetőségei az anyagmozgatás korszerűsítésével 155
Az anyagmozgatás fejlesztésével elérhető lehetőségek és azok jelentősége 157
A közlekedési vállalatok kapacitáskihasználásának egyes sajátosságai 158
Az anyagmozgatás költségkihatásai 160
Nyílt, rejtett és gyűrűződő költségek 160
Jellegzetes anyagmozgatás-szervezési megoldások költségalakulásának sajátosságai 165
Konklúziók 169
IV. FEJEZET
Az anyagmozgatás-fejlesztés gazdaságosságának számítása 171
A rendszerelméleten alapuló gazdaságossági számítások feladata 172
Azonos elméleti alapon differenciált végrehajtás 172
Az anyagmozgatás-erőforrás korlát és feloldásának gazdasági kihatásai 176
Gazdaságossági számítás az AKN struktúra modell, illetve komponensei alapján 189
Az időtényező szerepe 199
Az üzemleállítás gazdasági kihatásainak számítása 199
A fejlesztés utáni volumenfelfutás időtartamának gazdasági kihatása 205
V. FEJEZET
Az anyagmozgatás szervezésének és irányításának egyes kérdései 210
A műszaki fejlesztés és szervezés kapcsolata új és meglevő létesítmények esetén 210
Az anyagmozgatás szervezését meghatározó diszciplínák és körülmények 212
A jelen és a jövő kihatásainak figyelembevétele 213
A termelési folyamatra építő vizsgálati mód 218
Az anyagmozgatási folyamat teljessége 219
Alap és csatlakozó rendszerek képzése 221
Az anyagmozgatási tevékenységek irányítása 227
Az üzemek ellátásának szervezése 229
A számítógépek igénybevétele a mozgatási elemek gépi irányításánál és szabályozásánál 230
Főbb követelmények a bonyolult rendszerek működésének tervezésére és irányítására alkalmas számítógéppel szemben 234
Számítógépes irányítás megszervezésének végrehajtás-technikai variánsai 237
A cselekvést indító utasítások 238
A feladat teljesítéséről szóló információk 239
Az integrált információrendszer kialakítására való törekvés 240
Függelék 243

Témakörök