Előszó
A szervezetek szervezési tanácsadásával foglalkozó művek alapvető elvi célkitűzése általában az, hogy
- vagy valamilyen modell, iránymutatás, illetve szempontok nyújtása által segítse az optimális...
Tovább
Előszó
A szervezetek szervezési tanácsadásával foglalkozó művek alapvető elvi célkitűzése általában az, hogy
- vagy valamilyen modell, iránymutatás, illetve szempontok nyújtása által segítse az optimális szervezetek létrehozását, fejlesztési feladatmegoldására vállalkozókat;
- vagy rendszerezze azokat a szervezeti formákat, működési jellemzőket, amelyeket a szervezetek szervezői etalonként tekinthetnek, illetve konkrét feladataik végzése során választékként szolgálhatnak számukra a megoldás megtalálása érdekében.
Ezek az irodalmi anyagok alapvetően az általánosítás azon nézőpontjából következő állásfoglalásokat tükrözik, hogy lehetséges olyan modell, vagy rendszerjellemző együttes, amely mindenféle szervezet optimális működésének biztosításához praxeológiai iránymutatással szolgálhat. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy mivel általános szervezet nincs, olyan jellemzők sem lehetségesek, amelyek (bármely részletezetten és körültekintően összegyűjtöttek is legyenek), meghatározhatják a szervezői munka figyelőkörét, lehatárolhatják a szükséges alkotó-elme és -gyakorlat kiterjedéskörét. Ezek a módszerek egyébként is inkább eljárásmódokra utaló segítség szerepkörre korlátozódnak, ezért legfeljebb receptúrákat adnak, mint a szervezők hasznosítható elméleti felkészítésére irányuló törekvéseket céloznák.
A szervezés során figyelembe veendő szempontok taxatív összefoglalása, a példaszerű megoldások elemzett leírása önmagában legfeljebb ismeretbővítésre, de a konkrét feladatvégzés útmutató megoldássegítésére nem alkalmas.
A szervezői munka színvonalemeléséhez való hozzájárulás elméleti útja az kell legyen, hogy olyan irányelveket alakítson ki, foglaljon össze, amelyek az önálló, mindig speciális és egyedi feltételeket is figyelembe vevő szervezői munka autonómiáját, alkotó készségét, lehetőségét és szükségszerűségét nélkülözhetetlen tényezőként fogja fel. Sőt, ezt nemcsak alapvető tényezőrendszerként tekinti, hanem úgy is kíván közreműködni, hogy annak feltétlen megteremtéséhez, illetve teljesítéséhez járuljon hozzá.
Vissza