Az informatikai jog nagy kézikönyve

Tartalom

I. rész
Adatvédelem, adatkezelés, információszabadság területei
1. cím. Az adatvédelem alapjai 17
1. fejezet. A személyes adatok védelméhez való jog jelentése 17
Alapvetés 17
Az adatvédelem fogalma, az információs önrendelkezés 18
A „privacy" fogalma , 19
Adatvédelem - privacy 19
2. fejezet. A személyes adatok védelméhez való jog a nemzetközi
szervezetek gyakorlatában 21
Az adatvédelem mint emberi jog 21
Az OECD adatvédelmi irányelvei 21
Az adatgyűjtés korlátozásának elve 21
Az adatminőség elve 22
A célhoz kötöttség elve 22
Korlátozott felhasználás elve 22
A biztonság elve 22
A nyíltság elve 22
Személyes részvétel elve 22
A felelősség elve 22
Az Európa Tanács adatvédelmi egyezménye 23
Az adatok minősége 23
Adatbiztonság 23
Az adatalany jogai 23
3. fejezet. A személyes adatok védelméhez való jog az Európai Unióban 124
Általános áttekintés 24
Adatvédelmi irányelv 24
Szektorális szabályozás 24
Az Adatvédelmi irányelv és a hazai szabályozás 24
Az Adatvédelmi irányelv fontosabb szabályai 25
Fogalmak 25
Személyes adatok feldolgozása (feldolgozás) 25
Adatkezelő 25
Feldolgozó 26
Hatály 26
Az adatok minősége 26
Az adatkezelés (adatfeldolgozás) jogalapja 27
69 Adattovábbítás harmadik országba 27
71 A felügyelő hatóság 28
73 Az ún. 29-es munkacsoport 28
75 2. cím. A személyes adatok védelméhez valójog szabályozása 31
77 1. fejezet. Általános áttekintés 31
79 2. fejezet. Az Alkotmány 32
81 Az alkotmányos szabályozás fontossága 32
83 A személyes adatok védelméhez való jog az Alkotmányban 32
85 Az alkotmányos szabályozás gyakorlati jelentősége, az ebből adódó korlátok 32
87 Az Alkotmánybíróság fontosabb határozatai és jelentőségük 33
89 Utólagos normakontroll 34
91 3. fejezet. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvény 35
93 A törvény megalkotásának történeti háttere 35
95 A törvény szigorának történeti okai 35
97 A törvény szerkezeti felépítése 37
99 A törvény célja és hatálya 37
101 Alapfogalmak 37
103 Személyes és különleges adat 38
105 Személyes adat 38
107 Különleges adat 39
109 Bűnügyi személyes adat 39
111 Adatkezelés, adatkezelő 39
113 Adatkezelés 39
115 Adatkezelő 40
117 Adattovábbítás, nyilvánosságra hozatal 40
119 Adattovábbítás 40
121 Nyilvánosságra hozatal 40
123 Adattörlés, adatzárolás, adatmegsemmisítés 40
125 Adattörlés 40
127 Adatmegsemmisítés 41
129 Adatzárolás 41
131 Harmadik személy 42
133 Harmadik személy 42
135 Az adatkezelés szabályai 42
137 Az adatkezelés egyéb jogalapjai 42
139 Adatkezelés jogszabály alapján 42
141 Adatkezelés hozzájárulás alapján 43
143 Hozzájárulás 43
145 A hozzájárulás közszereplés és az érintett által történő
nyilvánosságra hozatal esetén 45
147 Hozzájárulás az érintett által indított eljárásban 46
149 Hozzájárulás megadása szerződésben 46
151 Cselekvőképtelenség esetén vélelmezett hozzájárulás 47
153 Adatfeldolgozás 47
155 Az adatfeldolgozás fogalma 47
157 Adatfeldolgozás 47
159 Adatfeldolgozó 47
161 Az adatfeldolgozás jogalapja és korlátai 4g
163 Célhoz kötöttség 49
165 Adatkezelések összekapcsolása 50
167 Adattovábbítás külföldre 51
169 Általános szabályok 51
171 EGT-állam 51
173 A megfelelő szintű védelem 52
175 A megfelelő védelem biztosítása 52
177 Automatizált egyedi döntés 52
179 Automatizált egyedi döntés 52
181 Adatbiztonság 53
183 Érintettek jogai és érvényesítésük, a tiltakozási jog 53
185 Tájékoztatás 54
187 Helyesbítés 55
189 Törlés 55
191 Az érintett jogainak korlátozása 56
193 Tiltakozási jog 57
195 Tiltakozás 57
197 Az adatvédelmi biztos 57
199 Ombudsman 58
201 Adatvédelmi nyilvántartás 58
203 A nyilvántartás célja és adatköre 58
205 A bejelentés módja 59
207 Kivételek a bejelentési kötelezettség alól 60
209 Előzetes ellenőrzés 61
211 Adatvédelmi felelős és szabályzat 62
213 Az adatvédelmi felelős személye 62
215 Adatvédelmi felelős 62
217 Az adatvédelmi felelős feladatai 63
219 Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat 64
221 Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat 64
223 4. fejezet. A Polgári Törvénykönyv 66
225 Adatvédelem a polgári jogban 66
227 A polgári jogi védelem tartalma 66
229 Kártérítési felelősség az Avtv. alapján 67
231 Egyéb kapcsolódó szabályok a Ptk.-ban 67
233 Magántitok 67
235 Jogellenesség a Ptk. és az Avtv. alapján 68
237 5. fejezet. Az ágazati szabályozás felépítése és fontosabb elemei 68
239 Az „ágazati szabályozás" fogalma és jelentősége 68
241 Az „érdekalapú" adatkezelés kategóriájának hiánya 69
243 Önkéntesség szerepe, korlátai 69
245 Adatkezelői érdekek védelme 69
247 Az adatkezelési ágazatok meghatározása 70
249 Az állami szektor 70
251 A magánszektor 70
253 Az ágazati szabályozással szembeni követelmények 70
255 Alkotmányossági kritériumok 71
257 Gyakorlatiasság 71
259 Következetes jogalkotás 71
261 Az ágazati szabályozás dilemmái, korlátjai 7
263 Jogalkotás lassúsága 71
265 Nehezen szabályozható területek 71
267 6. fejezet. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat 72
269 A jogszabály-értelmezés 72
271 Jogalkalmazás 72
273 Az adatvédelmi biztos gyakorlata 72
275 Bírói gyakorlat 73
277 Bírói függetlenség 73
279 „Nemzetközi" joggyakorlat 74
281 7. fejezet. A jogsértő magatartás következményei 75
283 Az adatvédelmi biztos eljárása 75
285 Nemzetbiztonsági ellenőrzés 75
287 Bírósági jogérvényesítés az Avtv. alapján 77
289 Bizonyítási kötelezettség 77
291 Bírósági jogérvényesítés a Ptk. alapján 73
293 A bírósági jogérvényesítés jogszabályi alapja 78
295 Büntetőjogi felelősségre vonás 78
297 Visszaélés személyes adattal bűncselekmény 78
299 Egyéb kapcsolódó bűncselekmények 79
301 A titok személyes adat minősége 80
303 Szabálysértési eljárás 80
305 A büntetőjogi és szabálysértési tényállások eltérése 80
307 Felügyeleti eljárás 81
309 A felügyeleti eljárás korlátai 81
311 A „reputációs kockázat" 81
313 3. cím. Az adatkezelés gyakorlati kérdései 83
315 1. fejezet. A gazdasági szféra adatkezeléseinek áttekintése 83
317 2. fejezet. Az állami nyilvántartások főbb jellemzői 84
319 Személyi adat- és lakcímnyilvántartás 84
321 A nyilvántartás jogalapja és célja 84
323 A nyilvántartás szervezete 85
325 A nyilvántartás adatköre 85
327 A nyilvántartás adatforrásai 86
329 Adatszolgáltatás a nyilvántartásból 86
331 Közúti közlekedési nyilvántartás 88
333 A nyilvántartás jogalapja és célja 88
335 A nyilvántartás szervezete 88
337 A nyilvántartás adatköre 88
339 A nyilvántartás adatforrásai 88
341 Adatszolgáltatás a nyilvántartásból 88
343 Ingatlan-nyilvántartás 89
345 Cégnyilvántartás 89
347 Egyéni vállalkozók nyilvántartása 89
349 Választói névjegyzék 89
351 A választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása 90
353 A névjegyzék összeállítása és kezelése 90
355 3- fejezet. Adatszolgáltatás állami szervek megkeresései alapján 90
357 Az állami szervek megkereséseiről általában 90
359 A megkeresések jogalapja és formája 91
361 Adatszolgáltatás az adóhatóság felé 91
363 Adatnyilvántartás, adatszolgáltatás, bevallás, bejelentés 92
365 Bizonyítás az adóhatóság ellenőrzése során 92
367 Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés 93
369 A megszerzett adatok felhasználásának szabályai 93
371 összefoglalás 93
373 Adatszolgáltatás a büntetőeljárásban eljáró szervek felé 94
375 Megkeresések 95
377 A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége 96
379 Egyéb adatszerzési módok a büntetőeljárásban 96
381 Adatszolgáltatás polgári eljárásban 97
383 4. fejezet. A munkaviszonnyal összefüggő adatkezelések 97
385 Az adatkezelés jelentősége a munkaviszonyban 97
387 A Munka Törvénykönyvének rendelkezései 98
389 Hozzájárulás a munkaviszonyban 99
391 Adatkezelés a munkaviszony létesítését megelőzően 100
393 Adatkezelés a munkaviszony létrejöttének hiányában 101
395 Adatkezelés a munkaviszony fennállása alatt 102
397 Adatkezelés a munkaviszony megszűnésekor és azt követően 103
399 A munkaviszonnyal összefüggő gyakori kérdések 104
401 A pszichológiai, grafológiai alkalmassági vizsgálatok 104
403 Egészségügyi alkalmasság 105
405 Büntetett előélet 105
407 Munkahelyi megfigyelőrendszerek 106
409 A telefon használatának ellenőrzése 107
411 Internet használatának ellenőrzése 107
413 Elektronikus levelezés ellenőrzése 107
415 Visszaélés-jelentési rendszerek 108
417 A munkavállaló földrajzi helyzetének meghatározása 109
419 5. fejezet. Az elektronikus hírközlési szektor adatkezelései 110
421 Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalma 110
423 Elektronikus hírközlési szolgáltató 110
425 Elektronikus hírközlési szolgáltatás 110
427 Az adatok kezelésének általános szabályai 110
429 Az adatkezelés célja 110
431 A kezelt adatok köre 111
433 Adatbiztonság, a közlés bizalmassága 111
435 Az adatkezelés időtartama 112
437 Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat 112
439 Az elektronikus hírközlési szolgáltatók speciális adatkezelési kérdései 113
441 Azonosítókijelzés 113
443 Azonosítókijelzés 113
445 Helyzetmeghatározás mobiltelefon cellainformációja alapján 114
447 Szolgáltató saját üzletszerzése 115
449 Adatok továbbítása 115
451 Szerződésszegő ügyfelek közös adatállománya 116
453 Bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettség 116
455 Egyéb bűnüldözési, bűnmegelőzési célú adatkezelések 117
457 Az előfizetői listák, az előfizetői névjegyzékek, címtárak 118
459 6. fejezet. Bankok adatkezelése 119
461 A bankok adatkezelése általában 119
463 Személyes adat bankok kezelésében, a banktitok 119
465 Banktitok fogalma 119
467 Ügyfél 119
469 Az ügyfelekről kezelhető adatok 120
471 Az ügyfeleken kívüli személyekről kezelhető adatok 121
473 A személyes adatok kezelésének általános szabályai 121
475 A személyes adatok, a banktitok továbbításának szabályai 121
477 Egyéb adatkezelési kérdések 122
479 Kiszervezés 122
481 Informatikai rendszer védelme 123
483 Bankok által folytatott közvetlen üzletszerzés 124
485 A közös adóslisták 124
487 A közös adóslistákról általában 124
489 Negatív adóslista 124
491 Pozitív adóslista 125
493 A BAR-lista 125
495 A központi hitelinformációs rendszer 126
497 A vállalkozásokra vonatkozó sajátos szabályok 126
498 Vállalkozás 126
499 A pozitív adóslista kérdése 127
501 7. fejezet. Adatkezelés az interneten 127
503 Az internet gyakorlati adatvédelmi kérdései 128
505 Technikai adatok rögzítése és gyűjtése 128
507 Személyes adatok nyilvánosságra hozatala az interneten 128
509 Adattovábbítás az interneten 129
511 Az egyes szolgáltatók adatkezelése a felhasználók azonosítása érdekében 129
513 Fórumokhoz kapcsolódó adatkezelések 130
515 Közösségi oldalak 130
517 Az internet „veszélyei" és kivédésük 131
519 8. fejezet. A reklámhoz, marketinghez kapcsolódó adatkezelések 132
521 A közvetlen üzletszerzés és adatvédelmi vonatkozásai 132
523 A közvetlen üzletszerzés fogalma és formái 132
525 A közvetlen üzletszerzés adatvédelmi szempontból 133
527 A kapcsolatfelvétel szabályai 133
529 A kapcsolatfelvételről általában 133
531 A kapcsolatfelvétel jogalapja, az ehhez szükséges adatok kezelése 134
533 A reklámozó kötelezettségei 134
535 Kivételek az általános szabályok alól: a címzett reklámküldemény 135
537 Címzett reklámküldemény 135
539 A címzett jogai 135
541 Egyéb személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés céljából 136
543 A közvetlen üzletszerzés egyes formái és szabályozásuk fontosabb elemei 136
545 Közvetlen üzletszerzés postai úton 136
547 Az üzletszerzési lista 136
549 Telemarketing 137
551 E-mail marketing 138
553 A közvetlen marketing sajátos formái 139
555 Közvetlen üzletszerzés az interneten 139
557 A politikai marketing 139
559 9. fejezet. Ügyfelek ellenőrzése és követeléskezelés 140
561 Az ügyfelek ellenőrzése 140
563 Adatkérés az érintettől 140
565 Felhasználható nyilvántartások 140
567 Ügyvédek és közjegyzők hozzáférése az állami nyilvántartásokhoz 140
569 „Lakásmaffia" bűncselekmények 141
571 Követelés-kezelés 141
573 10. fejezet. Egyéb gyakorlati kérdések 143
575 Okmányok másolása 143
577 Kamerák 145
579 Megfigyelőrendszer közterületen 145
581 Megfigyelőrendszer magánterületen 146
583 Személy- vagy vagyonvédelmi tevékenység keretében
üzemeltetett megfigyelőrendszer 147
585 Felvétel továbbítása az interneten 148
587 Közüzemi szolgáltatók 149
589 Az adatvédelmi átvilágítás 150
591 Új adatkezelési technológia: a biometrikus azonosítás 151
593 Biometrikus azonosítás 151
595 Új adatkezelési technológia: RFID 153
597 4. cím. Információszabadság, titokvédelem 157
599 1. fejezet. Az információszabadság általános kérdései 157
601 A közérdekű adatok nyilvánossága 157
603 A közérdekű adatok megismerhetősége 158
605 Az információszabadság és az információs önrendelkezési jog viszonya 160
607 A közérdekű adat fogalma, jogértelmezési problémák 160
609 Közérdekű adat 160
611 Az adatok közérdekű és személyes jellegének viszonya 161
613 A közérdekből nyilvános adatok köre, cégnyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás 162
615 A közérdekből nyilvános adatok 162
617 Közérdekből nyilvános adat 162
619 Közfeladatot ellátó szervek, személyek köre 163
621 A szerv feladatköre 165
623 A feladatkörrel összefüggő személyes adatok 166
625 Az adatok megismerhetőségének időbelisége 167
627 Közérdekű és közérdekből nyilvános adatok elhatárolása 168
629 A cégnyilvántartás adatai 168
631 A cégnyilvántartás nyilvánossága 168
633 Adatigénylés a cégnyilvántartásból 159
635 Közérdekből nyilvános személyes adatok felhasználásának célhoz kötöttsége 170
637 Az ingatlan-nyilvántartás 170
639 Tulajdoni lap nyilvánossága 170
641 A közérdekű adat megismerése:az adatkezelő által adott
tájékoztatás általános szabályai 171
643 A tájékoztatás általános szabálya 171
645 Elektronikus információszabadság 172
647 Az elektronikus információszabadságról általában 172
649 A közérdekű adatokat kezelő szervek szervezeti felépítésével,
tevékenységével,és gazdálkodásával összefüggő adatok
közzététele, a közzététel módja 173
651 A jogszabályok, jogszabálytervezetek nyilvánossága 174
653 A bírósági határozatok nyilvánossága 175
655 Az állami, önkormányzati szervek, egyéb közfeladatot ellátó
szervek által kötött szerződések megismerhetősége,
a közbeszerzési szerződések nyilvánossága 177
657 Az államháztartási törvényből fakadó követelmények 177
659 A szerződés értéke 178
661 A közbeszerzések nyilvánossága 178
663 Közérdekű adatok kiadása kérelemre 180
665 Az adatigény és feltételei 180
667 Egyes adatigénylések 183
669 A közérdekű adatok kiadása iránti perek szabályai 183
671 2. fejezet. Az információszabadság korlátai 184
673 A korlátozás indokai 184
675 Államtitok: fogalma, keletkezése, a minősítési eljárás, a titokköri jegyzék 185
677 Az államtitok fogalma 185
679 Államtitok 185
681 Az államtitok keletkezése, a minősítési eljárás, a minősített adat megismerése 185
683 A szolgálati titok 188
685 A szolgálati titok fogalma 188
686 Szolgálati titok 188
687 Az államtitoktól eltérő szabályok a szolgálati titok minősítése során 188
689 Az üzleti titok, a Ptk. 81. §-ának értelmezése 189
691 Az üzleti titok fogalma 189
693 Az üzleti titok korlátja 190
695 Közvagyonnal kapcsolatos tájékoztatás 190
697 A döntés-előkészítési iratok 191
699 A döntés fogalma 191
701 3. fejezet. Az információszabadság büntetőjogi kapcsolódásai 192
703 Visszaélés közérdekű adattal 192
705 Törvényi definíció 192
707 Államtitoksértés, szolgálati titoksértés, Államtitoksértés
feljelentésének elmulasztása 193
709 Államtitoksértés 193
711 Az államtitoksértés törvényi meghatározása 193
713 A törvényi védelem célja 193
715 Szolgálati titoksértés 194
717 Törvényi definíció 194
719 A törvényi védelem célja 194
721 Államtitoksértés feljelentésének elmulasztása 195
723 Törvényi definíció 195
II. rész
Informatikai jogviszonyt szabályozó területek
725 1. cím. A szellemi alkotások jogának információtechnológiai
vonatkozásairól 199
727 1- fejezet. A „digitális forradalom " kialakulása és hatása
a jogfejlődésre 199
729 2. fejezet. A szellemi alkotások oltalmának történeti fejlődése
és jogi jellege 200
731 3. fejezet. A szerzői jog helye a jogrendszerben 202
733 A szellemi alkotások jogi oltalmának alapvető céljai 203
735 Az alkotó érdekeinek biztosítása 203
737 A társadalom szellemi alkotásokhoz fűződő érdekeinek garantálása 204
739 Az állam érdekei 204
741 A szellemi alkotások jogi védelmének legfontosabb garanciái 204
743 Általános alapelvek 204
745 Speciális alapelvek 205
747 Párhuzamos oltalom 205
749 A párhuzamos oltalom elve 205
751 Személyhez fűződő jogok védelmének igénye 205
753 Teljes körű oltalom 205
755 Általános érvényű jogi előírások 206
757 Tételes jogi rendelkezések 206
759 Nemzetközi jogi garanciák 206
761 A szerzői jogi és az iparjogvédelem körében érvényesülő jogi
oltalom elhatárolása 206
763 A szellemi alkotások védelmének nemzetközi vonatkozásai 208
765 Univerzális egyezmények 208
767 Regionális egyezmények 210
769 Kétoldalú (bilaterális) szerződések 211
771 Az Európai Unió joga 211
773 4. fejezet. Információtechnológia és szerzői jog 212
775 Információtechnológia és információs társadalom 212
777 A digitális technológiák hatása a szerzői jog fejlődésére 213
779 5. fejezet. A szerzői mű fogalma és fajai 214
781 Az adatbázis és a szoftver szerzői jogi fogalma, valamint főbb jellemzői 217
783 Bevezetés 217
785 A számítógépi programalkotások védelmével összefüggő
legfontosabb alapfogalmak 218
787 Adat 218
789 Információ 218
791 Hardver 218
793 Szoftver 219
795 A szoftverek csoportosítása 220
797 A szoftverek védelmének alternatívái 221
799 A számítógépi programalkotás fogalmi megítélése a nemzetközi jogban 222
801 A szoftverek magyar szerzői jogi védelmének nemzetközi
összefüggései 224
803 Az adatbázisok szerzői jogi oltalmának alapjai 226
805 Az oltalom alól kizárt kategóriák
(a szerzői jogi oltalom negatív feltételei) 230
807 A külföldi alkotások oltalma 231
809 6. fejezet. A szerzői jogviszony alanyai 233
811 A szerzői pozíció fogalmi kritériumai 233
813 Több alkotó együttes közreműködése a mű létrehozásában 234
815 Többszerzős eredeti művek 235
817 Többszerzős származékos művek 238
819 Filmalkotások 238
821 7. fejezet. A szerzői jogi oltalom tartalma 238
823 A szerző személyhez fűződő jogosultságai 239
825 A személyhez fűződő jogok jellege és típusai 239
827 A nyilvánosságra hozatal joga 239
829 A név feltüntetéséhez való jog 241
831 A mű egységéhez (integritásához) való jog 243
833 A személyhez fűződő jogok gyakorlása 243
835 A jogérvényesítés általános elvei 243
837 A szerző vagyoni jellegű jogai 244
839 A szerző vagyoni jogosultságainak jellege és típusai 244
841 A szerzőt megillető vagyoni jogosultságok gyakorlására
vonatkozó általános szabályok 246
843 A mű felhasználásának általános joga 246
845 A mű címének felhasználása 247
847 Az ún. merchandising jogok 247
849 A szerző díjazása 248
851 Kizárólagos engedélyezési jog és díjigény 248
853 A szerzői mű jogosulatlan felhasználása 249
855 A felhasználási jog terjedelme és korlátai 249
857 Általános tudnivalók 249
859 A szerzői művek anyagi formában történő felhasználása 250
861 Többszörözés 250
863 Többszörözés: 250
865 Terjesztés 252
867 A terjesztés jogának fogalmi megközelítése és tartalma 252
869 A szerzői mű nemzetközi terjesztése és a jogkimerülés 254
871 Az adatbázis-többszörözésre és -terjesztésre vonatkozó
speciális szabályok 255
873 A szerzői művek nem anyagi formában történő felhasználása 258
875 A nyilvános előadás joga 258
877 A nyilvánossághoz közvetítés joga 259
879 Nyilvánossághoz közvetítés sugárzás útján 259
881 Műholdas sugárzás 259
883 Kódolt sugárzás 260
885 A sugárzásnak minősülő nyilvánossághoz közvetítés 261
887 Nyilvánossághoz közvetítés lehívás útján 262
889 Kizárólagos engedélyezési jog a sugárzott művek
továbbközvetítéséhez 264
891 Jogdíjfizetés a Műsorszolgáltatási Alapból 264
893 Az átdolgozás joga 266
895 Az átdolgozás szerzői jogi jellege és fogalmi elemei 266
897 A számítógépi programalkotások átdolgozása 269
899 Az engedélyezési jog kifejezett gyakorlása nélkül fennálló
díjigény 271
901 Az „üreskazetta-jogdíj" 272
903 A reprográfiai jogdíj 273
905 A videó-és hangfelvételek bérletéhez kapcsolódó jogdíj 274
907 A lehívásos nyilvánossághoz közvetítés után járó jogdíj 274
909 A követő jog gyakorlása 275
911 A védelmi idő 275
913 8. fejezet. A szabad felhasználás, valamint a szerzői jog további korlátai 277
915 Bevezetés 277
917 A szabad felhasználás általános szabályai 278
919 A szabad felhasználás egyes esetei 281
921 Az átvétel joga 281
923 Az idézés joga 281
925 Az idézésre vonatkozó általános szabályok 281
927 A hiperhivatkozások jogi jellege 282
929 A szoftverekből történő idézés 285
931 A magáncélú másolatok készítésének joga 285
933 A magáncélú másolás fogalma és esetei 285
935 A könyvtárak működésének szerzői jogi
és információtechnológiai vonatkozásairól 288
937 A szerzői művek példányainak magánszemélyek részére
történő haszonkölcsönbe adása 288
939 A szerzői alkotásokról készült másolatok haszonkölcsönbe adása könyvtárak között 288
941 A könyvtárak digitalizált műalkotásokat tartalmazó gyűjteményes adatbázisainak hálózati összekapcsolása 290
943 Archív másolat készítése a könyvtár saját részére nyomtatott formátumú alkotásról digitalizálás útján 291
945 A szerzői alkotás hozzáférhetővé tétele a könyvtár képernyőjén 291
947 A műalkotás hozzáférhetővé tétele a felhasználó számítógépén 292
949 Digitális másolat rögzítése a műről a felhasználó számára 292
951 Másolat készítése a felhasználó részére szkennelés vagy fénymásolás útján 293
953 Az elektronikus könyvtár és az elektronikus publikációk 293
955 Az internet működtetéséhez szükségszerűen kapcsolódó többszörözés jogi megítélése 295
957 Opcode-cache 295
959 Lokális cache 296
961 Elosztott cache 296
963 Többszintű cache 296
965 Lemezes cache 296
967 Browser cache 296
969 System cache 296
971 Routing 296
973 Proxy cache 296
975 Mirror cache 297
977 A szoftverek műpéldányainak többszörözéséről 298
979 Mi a különbség a magáncélú másolat és a biztonsági másolat között? 299
981 Mit jelent a „felhasználáshoz szükséges" kitétel? 300
983 Hány biztonsági másolat készíthető több műpéldány átruházása esetén? 300
985 Mi a biztonsági másolat sorsa a szoftver átruházása esetén? 300
987 Ellenőrzés esetén hogyan bizonyítható a biztonsági másolat eredete, illetve jogszerűsége? 301
989 A szabad felhasználás joga az igazságszolgáltatás hatékony működése, valamint a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének
biztosítása érdekében 301
991 A hatásos műszaki intézkedések szerepe a szerzői jogban 301
993 A hatásos műszaki intézkedés fogalma és jellege, valamint
megkerülésének jogkövetkezményei 301
995 A hatásos műszaki intézkedéshez, valamint a szabad
felhasználáshoz fűződő érdekek közötti ellentmondásról 303
997 Szerzői jog és a digitális jogkezelés 306
999 Bevezetés 306
1001 A szerző egyéb kötelezettségei 308
1003 9. fejezet. A munkaviszony (illetőleg egyéb, munkavégzésre irányuló
jogviszonyok) keretében létrehozott szerzői alkotások
sajátosságai 309
1005 A munkaviszonyban létrehozott alkotás fogalma és jellege 309
1007 A munkaviszony keretében létrehozott műalkotások szerzői jogi megítélése 310
1009 A szolgálati műalkotásokon fennálló szerzői jog tartalma 313
1011 Személyhez fűződő jogosultságok 313
1013 A nyilvánosságra hozatal joga 313
1015 A név feltüntetésének joga 313
1017 A mű egységének védelme 313
1019 A vagyoni jogok 313
1021 10. fejezet. A szerzői jogok megsértésének következményei 314
1023 A szerzői jogok megsértéséről általában 314
1025 A szerzői jogok megsértésének objektív alapú jogkövetkezményei 315
1027 Polgári jogi jellegű jogkövetkezmények 316
1029 Polgári jogi igények 316
1031 Kereskedelmi mérték 317
1033 Egyéb jogkövetkezmények 327
1035 Szubjektív alapú felelősség a szerzői jog megsértése esetén 327
1037 A károkozásért fennálló felelősség sajátosságai 327
1039 A kár fogalma, valamint a kártérítés alapelvei 329
1041 A vagyoni károk megtérítése 329
1043 A nem vagyoni károk megtérítése 330
1045 A szerzői jog megsértéséből eredő kártérítési igények 331
1047 A szerzői jog megsértésének büntetőjogi jogkövetkezményei 331
1049 A bitorlás 332
1051 Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 332
1053 Polgári jogi igények érvényesítése a büntetőeljárásban 334
1055 A közvetítő szolgáltatók jogi felelőssége 334
1057 A jogsértő tartalomért fennálló jogi felelősségről 337
1059 A felelősség jellegéről és alapjáról általában 337
1061 A szolgáltatók felelősségének típusai 339
1063 Büntetőjogi felelősség 339
1065 Polgári jogi felelősség 340
1067 A szerzői jogokat sértő tartalommal szembeni jogi védelem alternatívái 340
1069 11. fejezet. Egyéb számítógépi alkotások és a szoftverek viszonya 342
1071 A betűfontok jogi oltalma 343
1073 Programozott elektronikus kártevők és a szerzői jog 345
1075 A számítógépi vírusok összetevői 346
1077 Egyéb programozott kártevők 347
1079 12. fejezet. A szoftverek szerzői jogi védelmének szervezeti keretei 348
1081 13. fejezet. A mobil-telekommunikáció szerzői jogi vonatkozásai 351
1083 A telefon operációs rendszerének kicserélése 352
1085 A készülék operációs rendszerének nyelvi tartalmú módosítása 352
1087 Az operációs rendszer egyes grafikai elemeinek
vagy hangállományának módosítása 353
1089 A telefon használatát blokkoló biztonsági kódok kiiktatása 353
1091 A hálózati zár (ún. service provider lock) kiiktatása 353
1093 Az ellenőrző kód módosítása 353
1095 A lehetséges jogkövetkezmények 354
1097 14. fejezet. A szellemi alkotások joga és az internet 355
1099 Bevezetés 355
1101 A fájlcsererendszerek és az ún. „wareztevékenység" szerzői jogi
megítélése 357
1103 15. fejezet. A szerzői művek felhasználására irányuló szerződések 360
1105 Általános tudnivalók 360
1107 A felhasználási szerződés fogalma és alanyai 362
1109 A felhasználási szerződés tartalma 364
1111 A szerződések lényeges tartalmi elemei 364
1113 A szerződés bíróság által történő kiegészítése,
illetőleg módosítása 370
1115 A szerződés bíróság által történő kiegészítése valamely
nem lényeges tartalmi elem tekintetében 370
1117 A bestseller klauzula alkalmazása 370
1119 A felhasználói jogok sorsa a természetes személy felhasználó
halála vagy a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli
megszűnése esetén 372
1121 A felhasználói jogok sorsa halál esetén 372
1123 A felhasználói jogosultságok sorsa a gazdálkodó szervezet
jogutód nélküli megszűnése esetén 372
1125 A felhasználási szerződés alakja 374
1127 Az írásbeliség főszabálya 374
1129 A fő szabály alóli kivételek 374
1131 A felhasználási szerződés érvénytelensége 377
1133 A Ptk. alapján irányadó általános érvénytelenségi szabályok 377
1135 Az Szjt. által meghatározott speciális érvénytelenségi okok 373
1137 A felhasználási szerződés megszűnése és megszüntetése 373
1139 Általános polgári jogi szabályok 378
1141 A szerződés megszűnése 378
1143 A szerződés megszüntetése 379
1145 A felhasználási szerződések megszüntetésének speciális szerzői jogi szabályai 379
1147 Elállás 379
1149 Felmondás 380
1151 A teljesítés és a szerződésszegés szabályai a felhasználási szerződések körében 383
1153 Teljesítés 383
1155 A szerző szavatossági kötelezettségei 384
1157 A szerződésszegés 385
1159 A teljesítést biztosító mellékkötelmek 386
1161 A kiadói szerződés 387
1163 A szellemi alkotásokra vonatkozó felhasználási szerződések csoportosítása 388
1165 Információtechnológiai szempontból jelentőséggel bíró licenctípusok 388
1167 Egyéb, iparjogvédelmi licencszerződés-típusok 389
1169 16. fejezet. A szoftverlicencek típusai és szerzői jogi szempontú
értékelésük 389
1171 Bevezetés 389
1173 A számítógépi programalkotásokra vonatkozó fontosabb
licenctípusok 390
1175 Az IT-nyilvántartás szerepe a felhasználói jogok gyakorlásában 393
1177 A felhasználók számviteli kötelezettségei 393
1179 A szoftvergazdálkodás elvei és rendszere 394
1181 Szabályzatok és eljárási rend megalkotása 395
1183 Szoftver- (és hardver-) leltár készítése 395
1185 A feltelepített szoftverek és a licencdokumentáció összevetése 396
1187 Pontos nyilvántartások elkészítése és fenntartása 396
1189 Szoftvergazdálkodás és szabványosítás 396
1191 17. fejezet. Az információtechnológia iparjogvédelmi vonatkozásai 396
1193 Bevezetés 396
1195 A know-how jogi védelme 397
1197 Szoftver és szabadalom 398
1199 A szabadalom jogi jellege 398
1201 A szoftverek szabadalmi oltalmának nemzetközi vonatkozásai 401
1203 A szoftverek szabadalmi oltalmának megítélése a magyar jogban 404
1205 A chipek topográfiájának iparjogi oltalma 406
1207 Bevezetés 406
1209 A topográfia oltalmának feltételei 406
1211 A topográfia szerzőjének jogállása 407
1213 A topográfiai oltalom létrejötte és tartalma 407
1215 A topográfiabitorlás 408
1217 A topográfiai oltalom megszűnése 408
1219 2. cím. Elektronikus kereskedelem (e-commerce) 411
1221 1. fejezet. Az elektronikus kereskedelem (e-commerce) fogalma 411
1223 Az internet és annak jogi szabályozása 411
1225 Internet 411
1227 Világháló (vagy www) 412
1229 Elektronikus tér 412
1231 Az elektronikus kereskedelem meghatározása 413
1233 On-line környezet 414
1235 C2C típusú ügylet 414
1237 Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás 414
1239 Digitális adatfeldolgozást és adattovábbítást lehetővé tévő
elektronikus eszköz 415
1241 A világháló és az elektronikus kereskedelem 415
1243 Grafikus böngésző 416
1245 TCP/IP-protokoll 416
1247 Tranzakciók csoportosítása: B2C és B2B ügyletek 416
1249 2. fejezet. Az elektronikus kereskedelem szerződési joga:
joghatóság és alkalmazandó jog 417
1251 Joghatóság és alkalmazandó jog 417
1253 Joghatóság 417
1255 Alkalmazandó jog 418
1257 Joghatóság választás: a felek szerződéses akarata 418
1259 A joghatóság választás korlátai 418
1261 Joghatósági kikötés fogyasztói szerződésekben 419
1263 Joghatóság: nemzetközi egyezmények és közösségi jogi normák 420
1265 A Brüsszel I. rendelet alkalmazása az elektronikus
kereskedelemben kötött szerződésekre 420
1267 Alkalmazási kör 421
1269 Illetőség vagy domicile 421
1271 Kártérítési igényekkel kapcsolatos joghatóság 422
1273 Joghatóság fogyasztókkal kötött szerződésekben 423
1275 Perbebocsátkozás mint joghatósági jogalap 424
1277 Lis pendens - függő ügy szabály 424
1279 Joghatóság: nemzeti jogszabályok 424
1281 Alkalmazandó jog 426
1283 Alkalmazandó jog 426
1285 Lexfori 426
1287 Kollíziós szabályok 426
1289 A felek jogválasztása 427
1291 Alkalmazandó jog: a Római Egyezmény és a fogyasztókat
védő szabályok 428
1293 Alkalmazandó jog: a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása
és annak mellőzése 429
1295 A Bécsi Vételi Egyezmény főbb rendelkezései
a szerződések megkötése körében 429
1297 A szerződéses nyilatkozatok értelmezése 430
1299 Ajánlat és elfogadás 431
1301 Alkalmazandó jog: magyar nemzetközi magánjogi szabályok 435
1303 3. fejezet. A szerződések létrejötte és értelmezése
az elektronikus térben 432
1305 A szerződés létrejötte 432
1307 Szerződéses ajánlat elektronikus környezetben 433
1309 Szerződéses ajánlat 433
1311 Felhívás ajánlattételre 434
1313 Elfogadás 434
1315 Az ajánlati kötöttség kezdő időpontja 434
1317 Az ajánlati kötöttség tartama 435
1319 A szerződéses ajánlat elfogadása 436
1321 Cachememória 437
1323 A szerződéskötés körében felmerülő,még nem hatályos
nyilatkozatok visszavonása 437
1325 Hatályos szerződéses nyilatkozatok visszavonása 438
1327 A Bécsi Vételi Egyezmény ajánlat visszavonására
vonatkozó szabálya: a postaládaszabály (mailbox rule) 439
1329 Az elektronikus környezetben tettszerződéses nyilatkozatok értelmezése 440
1331 Az akarati elv 440
1333 A nyilatkozati elv 440
1335 A szerződés értelmezése fogyasztóval kötött szerződés során 441
1337 4. fejezet. A weben való megjelenés-.bevezetés a domainnevek szabályozásához 442
1339 Domainnevek regisztrálása Magyarországon 443
1341 Domain 443
1343 Domainnév 444
1345 Delegálás 444
1347 Regisztrálás 444
1349 A domainnévre vonatkozó formai és tartalmi követelmények 445
1351 Az eljárás 445
1353 A bejegyzés tartalma 446
1355 Az igények csoportosítása 446
1357 A regisztrátor és a nyilvántartást végző személy jogállása 448
1359 A domainnévre vonatkozó jogosultság megszűnése és megszüntetése 449
1361 A domaindelegálás törlése 449
1363 Teljes bizonyító erejű magánokirat 449
1365 Közokirat 450
1367 A domainnévre vonatkozó jogvitákkal kapcsolatos vitarendezés 450
1369 A névkizárólagosság, kereskedelmi név, védjegyjogi oltalom és
a domainnevek regisztrációjának összefüggései 453
1371 5. fejezet. Elektronikus aláírás 456
1373 A technológiai háttér 458
1375 Kulcs 458
1377 A törvény hatálya 458
1379 Az elektronikus aláírás fajtái 458
1381 Az elektronikus dokumentum, az elektronikus irat és az elektronikus okirat 460
1383 A minősített elektronikus aláírás és az elektronikus kereskedelem összefüggései 463
1385 A hitelesítésszolgáltatók szerepe 463
1387 Tanúsítvány 464
1389 Hitelesítési rend 464
1391 A hitelesítésszolgáltatók jogi helyzete és a tevékenység gyakorlásának feltételei 465
1393 Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó legfontosabb,
elektronikus aláírással kapcsolatos rendelkezések 468
1395 Elektronikus cégeljárás 468
1397 A jogügyletek biztonságának erősítése 469
1399 A közjegyzőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezései 469
1401 6. fejezet. Reklámtevékenység az elektronikus kereskedelemben 470
1403 Alapvető fogalmak 470
1405 Reklámozó 470
1407 Reklám közzétevője 470
1409 Reklámszolgáltató 471
1411 A reklámtilalmak 471
1413 Általános reklámtilalmak 471
1415 Pornográf reklám 472
1417 A megtévesztő reklám tilalma 472
1419 Az összehasonlító reklámra vonatkozó korlátozások 473
1421 Eredetmegjelölés 473
1423 Különleges ajánlatra vonatkozó reklám 473
1425 Egyes árufajtákra, termékcsoportokra vonatkozó reklámjogi
korlátozások és tilalmak 474
1427 Alkoholtartalmú italok reklámozása 474
1429 A dohánytermékekre vonatkozó reklámozás tilalma 474
1431 EGT 476
1433 A reklám közzétételének általános és különös feltételei 476
1435 Az Ekertv. reklámozással összefüggő rendelkezései 478
1437 Elektronikus hirdetés 478
1439 Elektronikus hirdető 478
1441 Elektronikus hirdetési szolgáltató 478
1443 Elektronikus hirdetés közzétevője 478
1445 A kéretlen üzenetekre vonatkozó szabályozás (spamming) 479
1447 Felelősség a reklámjogi szabályok megsértéséért 481
1449 A reklámjogi szabályokkal kapcsolatban eljáró hatóságok 482
1451 7. fejezet. Felelősség az elektronikus kereskedelmi jogviszonyokban 484
1453 Fogalmi alapvetés 484
1455 A felelősségi viszonyrendszer alapjai 485
1457 Deliktuális felelősség 486
1459 Az elektronikus kereskedelemben előforduló tipikus kártérítési tényállások 488
1461 A személyhez fűződő jogok 488
1463 A közvetítő szolgáltatókra vonatkozó szabályok 489
1465 Egyszerű adatátvitel és adattovábbítás (Mere conduit) 490
1467 Gyorsítótárolás (caching) 490
1469 Tárhelyszolgáltatás (Hosting) 491
1471 Keresőszolgáltatás (search engine) 491
1473 Párhuzamos jogérvényesítés lehetősége a szolgáltató mentesülése esetén 491
1475 Az értesítési és eltávolítási eljárás 492
1477 8. fejezet. Az elektronikus kereskedelem és a fogyasztókkal kapcsolatos szabályozás 493
1479 A fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalma 493
1481 Fogyasztó 493
1483 Fogyasztói szerződés 493
1485 A szerződési jog speciális rendelkezései fogyasztói szerződések esetén 494
1487 Az általános szerződési feltétel fogalma és feltételei 494
1489 Általános szerződési feltétel 494
1491 Mi a jelentősége/következménye, ha általános szerződési
feltételnek minősül egy szerződéses rendelkezés? 497
1493 Bizonyítási kötelezettség 497
1494 A szerződéses nyilatkozat értelmezése 497
1495 A szerződéses kikötés tisztességtelensége 498
1497 Szerződésszerű teljesítés 499
1499 Elálláshoz való jog 500
1501 Felmondáshoz való jog 501
1503 Beszámítás 501
1505 Tartozásátvállalás 501
1507 Közreműködő 502
1509 Bizonyítási kötelezettség és bizonyítási teher 502
1511 Az adott kikötés tisztességtelenségének polgári jogi
jogkövetkezménye 504
1513 Mi a tisztességtelen kikötés érvénytelenségének a hatása? 505
1515 9. fejezet. A szerződések teljesítése és a fogyasztók jogai a
teljesítéssel kapcsolatban 506
1517 Jóhiszeműség 507
1519 Rosszhiszeműség 507
1521 A szavatossági igények 508
1523 Szavatossági igények érvényesítése 509
1525 A kereskedői lánc előző tagjával szemben érvényesíthető igény 511
1527 A kártérítés mint a hibás teljesítés jogkövetkezménye 511
1529 A termékfelelősségről 511
1531 Importáló 512
1533 A hibás termék meghatározása 512
1535 A termékfelelősség objektív jellege 513
1537 A termékfelelősséggel kapcsolatos igényérvényesítés 513
1539 A jótállásról az elektronikus kereskedelem szempontjából 513
1541 A tartós fogyasztási cikkek esetében érvényesülő jótállásról 514
1543 A jótállási igények érvényesítése 515
1545 Távollevők közötti szerződések megkötésének fogyasztóvédelmi kérdései 516
1547 Hatály 516
1549 Tájékoztatási kötelezettség 517
1551 írásbeli tájékoztatóval történő ellátás 517
1553 A fogyasztót megillető elállási jog 517
1555 A szerződés megkötéséből eredő kár (negatív interesse) 518
1557 A szerződés felbontásából eredő kár (pozitív interesse) 518
1559 Vételár-visszafizetési kötelezettség 518
1561 A kereskedő kártérítési igénye 518
1563 Szerződésnek megfelelő teljesítésre nyitva álló határidő 519
1565 Bizonyítási kötelezettség 519
1567 A szabályok egyoldalúan kötelező jellege 519
1569 Speciális tájékoztatási kötelezettségek 519
1571 Az adatbeviteli hibák azonosításának és kijavításának lehetősége 520
1573 A megrendelés megérkezésének visszaigazolása 520
1575 A fogyasztókat bizonyos vállalkozásokkal szemben megillető jogok 520
1577 A kizárólag információs társadalommal összefüggő szolgáltatási
tevékenységet végző vállalkozások kedvezménye 521
1579 10. fejezet. Az elektronikus hulladékra vonatkozó szabályozás
főbb rendelkezései és a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás 521
1581 Környezetvédelem és kereskedelmi tevékenység 521
1583 Környezetvédelem és elektronikus kereskedelem 521
1585 A termékdíjak kiszámítása 522
1587 Adminisztrációs kötelezettségek 523
1589 Kedvezmények a termékdíj fizetésével kapcsolatosan 524
1591 Az elektromos és elektronikai berendezésekkel kapcsolatos
hulladék-visszavételi kötelezettség 524
1593 Elektromos és elektronikai berendezés 524
1595 Háztartási elektromos berendezés 525
1597 Gyártó 525
1599 Kereskedő 525
1601 Részben történő újrahasználat 525
1603 A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási
kötelezettsége 525
1605 Tájékoztatási kötelezettség 526
1607 A kereskedő kötelezettségei 526
1608 Információs és távközlési berendezések 527
1609 Szórakoztató elektronikai cikkek 528
1610 11. fejezet. Elektronikus fizetés és főbb adózási kérdések
az elektronikus kereskedelemben 529
1611 Fizetés az elektronikus kereskedelemben 529
1613 Elektronikus fizetési módok 530
1615 Bankkártyás tranzakciók 530
1617 'Bevásárlókocsi szolgáltatások 531
1619 Elektronikus pénz kibocsátása 531
1621 Elektronikus mikrofizetési megoldások 532
1623 Főbb adózási kérdések az elektronikus kereskedelemben 533
1625 Közvetett és közvetlen típusú adók 534
1627 Forrásország 534
1629 A hozzáadott érték adó és az elektronikus kereskedelem összefüggései 535
1631 A hozzáadott érték típusú adó alanya 535
1633 Az adótényállást keletkeztető tevékenységek 536
1635 A teljesítés helye 537
1637 Termékértékesítés 537
1639 Szolgáltatásnyújtás, különösen elektronikus szolgáltatások nyújtása esetében 537
1641 Elektronikus szolgáltatások nyújtása 537
1643 Azonosítót kiadó tagállam 539
1645 Fogyasztás tagállama 539
1647 HÉA-bevallás 539
1649 Közvetlen adókra vonatkozó szabályozás 540
1651 Az OECD Modellegyezmény főbb rendelkezései 540
1653 3. cím. Informatikai bűncselekmények 547
1655 1. fejezet. A bűncselekmények rendszere 547
1657 Bűncselekmény 547
1659 Az informatikai bűncselekmények rendszere 547
1661 Interneten megvalósuló bűncselekmények: számítógéppel
kapcsolatos vagy számítógépes bűncselekmények? 547
1663 Számítástechnikai bűncselekmény 547
1665 Internetes bűncselekmények 548
1667 Az egyes bűncselekmények rendszerbe sorolása az informatikai
kriminalitás körében a nemzetközi útmutatások alapján 550
1669 Az internetes bűncselekmények osztályozása 551
1671 2. fejezet. Nemzetközi szerződések 552
1673 Az együttműködés jogi alapjai 552
1675 Az Európai Közösség fontosabb jogi dokumentumai
az informatikai bűncselekmények vonatkozásában 552
1677 Információs rendszer 553
1679 Számítógépes adatok 553
1681 Jogosulatlanul 553
1683 Az Európai Közösség fontosabb jogi dokumentumai
a számítástechnikai bűncselekmények vonatkozásában 554
1685 3. fejezet. Joghatósági kérdések 555
1687 Joghatósági kérdések az informatikai kriminalitásban 555
1689 A globalizáció hatása a büntetőjogra 555
1691 A magyar büntetőjog területi és személyi hatálya 556
1693 Joghatóság 556
1695 A büntetőtörvény hatálya 556
1697 Joghatósági kérdések a számítástechnikai bűncselekmények
körében az interneten 557
1699 A terjesztési, közzétételi deliktumok 558
1701 Az Auschwitz-eset 558
1703 Veszélyeztetési potenciál lokalizálása, a tényállási eredmény
bekövetkezésnek helye 559
1705 Az elkövetés helye a StGB. alapján 560
1707 Joghatóság a terjesztési, közzétételi deliktumoknál 560
1709 Terjesztési és közzétételi deliktumok 560
1711 Az eredmény bekövetkeztének helye 561
1713 A veszély fogalmának hatályos magyar szabályozása 561
1715 Ulrich Sieber javaslata 562
1717 4. fejezet. A közvetítő szolgáltató felelősségének korlátozása 564
1719 A közvetítő szolgáltatói minőség kritériumai,
az internet szereplői 565
1721 Gateway, internetwork, internet 565
1723 A szolgáltatók terminológiai megközelítése 565
1725 A felhasználó által igénybe vett szolgáltatás összetettsége 565
1727 Az Ekertv. szerinti szolgáltatók 566
1729 Szolgáltatás igénybe vevője 566
1731 Közvetítő szolgáltató 567
1733 Az internet egyéb szereplői és az Ekertv. viszonya 567
1735 Az Ekertv. felelősségi rendszere és a felelősség alóli
mentesülés szabályai 567
1737 A Content Provider felelőssége 568
1739 A saját, az idegen és a saját maga részére előállított információ
elhatárolása 568
1741 Kimentési rendszer 569
1743 Gyorsítótárolás: az automatikus, rövid időre szólóköztes mentések (buffer) 570
1745 A köztes mentések közötti különbségek 570
1747 Felelősség a caching-ért 571
1749 Caching 571
1751 Tárhelyszolgáltatás: a felelősség idegen információk elmentésért 572
1753 Keresőszolgáltatások 573
1755 Keresőszolgáltatások típusai 573
1757 Egyszerű adatátvitel 574
1759 Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról 574
1761 A közvetítő szolgáltatók büntetőjogi helyzete 575
1763 A közvetítő szolgáltatók felelősségi szabályainak alkalmazásával
kapcsolatban felmerült általános problémák és megoldási kísérleteik 576
1765 A szolgáltatók kapcsolata a büntetőjoggal, a büntetőjog szerepe 576
1767 A Compuserve-ügy 577
1769 Az AG München döntése 578
1771 Milyen büntetőjogi dogmatikával kapcsolatos kérdéseket vet
fel az AG München döntése? 579
1773 1. A § 5. TDGIII. a.F. alkalmazásának elutasítása azon
az alapon, hogy CD tevékenysége alapján
nem minősíthető AP-nek 579
1775 2. Miért nem volt megállapítható a társtettesség? 580
1777 3. A jótállás meglétének vizsgálata 581
1779 Felelősség a saját cselekményért 582
1781 A veszélyforrás feletti befolyás 582
1783 A veszélyforrások kontrolljának kötelezettsége 583
1785 4. További vizsgálandó kérdések: részesség, bűnösség, lehetőségek,
okozatosság, és a magatartásra elvárhatósága 534
1787 Részesség 585
1789 Bűnösség 585
1791 Cselekvési lehetőség 586
1793 Eredménybeszámítás 586
1795 Elvárhatóság 586
1797 A § 5. TDGII. a.F. alkalmazása, a felelősség megállapítása 587
1799 Az LG München döntése 587
1801 Az új TDG szabályainak alkalmazása a Compuserve-esetben,
kitekintve a hazai szabályokra 588
1803 Az alábbi példa segít a jogi értékelés levezetéséhez 588
1805 A szolgáltatók büntetőjogi felelősségének kérdéseire
adott válaszok a német jogirodalomban 590
1807 A büntetőjogi felelősség vizsgálata 591
1809 A jogellenességet - társadalomra veszélyességet kizáró okok
természetéről 591
1811 5. fejezet. Tiltott pornográf felvétellel visszaélés 593
1813 A tiltott pornográf felvétellel visszaélés jogi alapjai 593
1815 A CCC-ben írt bűncselekmények 594
1817 A gyermekpornográfia, a pornográf felvétel és a pornográf
jellegű műsor definíciója 594
1819 Gyermekpornográfia 594
1821 Pornográf felvétel 595
1823 Pornográf jellegű műsor 595
1825 A tiltott pornográf felvétellel visszaélés elkövetési magatartásai - 595
1827 Forgalomba hozatal vagy hozzáférhetővé tétel? 596
1829 A nagy nyilvánosság előtti elkövetés 597
1831 6. fejezet. A számítástechnikai hamisítás 598
1833 A közbizalom elleni bűncselekmények és számítástechnikai hamisítás 598
1835 A védett jogi tárgy 598
1837 Az elkövetési tárgyak: e-irat, e-magánokirat és e-közokirat 598
1838 Nyilvános kulcsú (PKL) technológia 599
1839 Egyszerű elektronikus aláírás 599
1841 Fokozott biztonságú elektronikus aláírás - 599
1843 Minősített elektronikus aláírás 599
1845 Elkövetési magatartások köz-és magánokirat-hamisításnál 601
1847 7. fejezet. A számítástechnikai bűncselekmények dogmatikájának kérdései 602
1848 A számítástechnikai bűncselekmények rövid története 602
1849 Védett jogi érték 602
1851 Törvényi tényállási elem 602
1853 Kár 603
1855 Elkövetési tárgy 603
1857 A számítástechnikai rendszer és a számítástechnikai adat, mint elkövetési tárgy 604
1859 Elkövetési tárgy 604
1861 Számítástechnikai rendszer 604
1863 Számítástechnikai rendszer 604
1865 Számítástechnikai adat 605
1867 Számítástechnikai adat 605
1869 Jellemző elkövetési módok 606
1871 Számítástechnikai rendszerbe történő jogosulatlan belépés
[Btk. 300/C. § (1) bek.] 606
1873 A jogosulatlan belépés 606
1875 Elkövetési magatartás 606
1877 Számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés 607
1879 Stádiumok 608
1881 Stádiumok 608
1883 Elkövetők 608
1885 Elkövetők 608
1887 A jogosulatlan belépés és a titokbűncselekmények 609
1889 Btk. 300/C. § (2) bekezdés: számítástechnikai rendszer
és a számítástechnikai adatok sértetlensége elleni cselekmények 609
1891 A védett jogi tárgy és az elkövetési tárgy 609
1893 Beolvadás (összeolvadás) 610
1895 A számítástechnikai adatok elleni bűncselekmény elkövetési magatartásai 610
1897 A számítástechnikai rendszer elleni bűncselekmény elkövetési magatartásai 611
1899 A rendszer működésének akadályozása 612
1901 Eredmény 612
1903 Stádiumok, elkövetők 612
1905 Btk. 300/C. § (3) bekezdés: számítógépes csalás 613
1907 A védett jogi tárgy és az elkövetési tárgy 613
1909 A csalás és a számítógépes csalás elhatárolása 613
1911 Az elkövetési magatartások 615
1913 A célzat és az eredmény, bűnösség 616
1915 Eredmény 616
1917 Célzat 616
1919 Jogtalan haszonszerzés, mint célzat 616
1921 Kár, vagyoni hátrány 616
1923 Kár mértéke 617
1925 Btk. 300/E. § számítástechnikai rendszer védelmét biztosító
technikai intézkedés kijátszása 618
1927 Védett jogi tárgy, elkövetési tárgy, a rendszer védelmét
biztosító technikai intézkedés 618
1929 Sui generis bűncselekmény 618
1931 Az elkövetési magatartások 619
1933 Rendelkezésre bocsátás 619
1935 Kód, illetve program megszerzése 620
1937 A bűncselekmény alanya, a bűncselekmény célja 620
1939 A bűncselekmény alanya 620
1941 Bűnsegéd 621
1943 Büntethetőséget megszüntető ok 621
1945 Büntethetőséget megszüntető ok 621
1947 Elhatárolási kérdések 621
1949 8. fejezet. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok
megsértése 622
1951 A védett jogi tárgy és az elkövetési tárgyak és a passzív alanyok köre 522
1953 Keretdiszpozíció 622
1955 Passzív alany 624
1957 A vagyoni jogok megsértése 624
1959 Védelmi idő, szabad felhasználás 625
1961 Védelmi idő 625
1963 A bűncselekmény stádiumai 628
1965 A célzat és az eredmény, a vagyoni hátrány mértéke 629
1967 Folytatólagosság 629
1969 A bűncselekmény alanya 630
1971 Elhatárolási ismérvek 630
1973 9. fejezet. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés 630
1975 Egyezmények 631
1977 A Cyber Crime Egyezmény 631
1979 A kerethatározat 632
1981 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz 633
1983 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz definíciója 633
1985 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz 633
1987 Magyarországon alkalmazható fizetési módok 635
1989 Magyarországi elektronikus fizetési eszközök 636
1991 Fizetőhöz rendelt fizetési infrastruktúra 636
1993 Házibank, irodai bank 636
1995 Telebank 637
1997 Mobilbank 637
1999 Fizetés elektronikus pénzzel 637
2001 Jogosulthoz rendelt fizetési infrastruktúra 638
2003 Irodai bank 638
2005 POS-rendszer 638
2007 VPOS - internetes bankkártyás fizetési megoldás 638
2009 ATM-rendszer 638
2011 Emeltdíjas szolgáltatás 639
2013 Összetett fizetési infrastruktúra 639
2015 Mobil fizetési rendszer 639
2017 Secure Mobile Payment Service (SEMOPS) megoldás 639
2019 Fizetés banki regisztrációval 640
2021 MPP 641
2023 Fontosabb törvényi tényállási elemek a készpénz-helyettesítő
fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekményeknél 641
2025 A számítástechnikai csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel visszaélés elhatárolása a gyakorlatban 642
2027 Kölcsönadott bankkártya 643
2029 Hitelkártya 647
2031 10. fejezet. A számítástechnikai bűncselekményekkel kapcsolatos
eljárási szabályok 651
2033 A szolgáltatók szerepe a számítástechnikai bűncselekmények
nyomozása során 652
2035 A számítástechnikai rendszerekkel kapcsolatban felmerülő
nyomozati cselekmények szabályai 654
2037 A megkeresés 654
2039 Házkutatás és lefoglalás 655
2041 A házkutatás 655
2043 Házkutatás 655
2045 Lefoglalás 656
2047 Lefoglalás 656
2049 Számítástechnikai rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés 657
2051 Bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés 658
2053 11. fejezet. Statisztikai adatok 659
2055 Ismertté vált közvádas számítástechnikai cselekmények száma 660
2057 A számítástechnikai eszközökkel elkövetett cselekmények
alakulása az ügyészségi statisztika szerint 662
2058 Jogerősen elítéltek száma országosan bankkártyával visszaélés
bűncselekménnyel kapcsolatban (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés) 668
III. rész
Információbiztonság
2059 1. cím. Szabványos információbiztonság, ISO 27001-nek való megfelelés 685
2061 1. fejezet. Bevezetés 685
2063 Mérföldkövek az IS027000 szabványcsaládig 686
2065 IS027000 szabványcsalád tagjai 686
2067 IS027001 (publikálva) 686
2069 IS027002 (publikálva) 686
2071 IS027003 (tervezett) 686
2073 IS027004 (tervezett) 686
2075 IS0270005 (publikálva) 687
2077 IS027006 (publikálva) 687
2079 Elfogadott és tervezett szabványok 687
2080 Jóváhagyás nélküli, de tervezés alatt lévő szabványok 687
2081 2. fejezet. Információvédelmi fogalmak 687
2083 Bizalmasság (confidentiality) 688
2085 Sértetlenség (integrity) 688
2087 Rendelkezésre állás (availability) 688
2089 ISMS (Information Security Management System
- Információvédelmi Irányítási Rendszer) 688
2091 3. fejezet. ISMS 688
2093 Folyamatszemlélet és PDCA elv 688
2095 Folyamat 688
2097 PDCA elv 689
2099 Az ISO/IEC 27001 szabvány követelményei
az ISMS kialakítására (Plan - tervezés) 690
2101 Alkalmazási terület (scope) 690
2103 Vagyontárgy (asset) 691
2105 Fenyegetettség (threat) 691
2107 Sebezhetőség (vulnerability) 692
2109 Vagyontárgyak tulajdonosa 692
2111 Megfelelő ellenőrzések, intézkedések 692
2113 Kockázatok elkerülése 692
2115 Maradványkockázatok elfogadása 693
2117 Kockázatok áthárítása 693
2119 „A" melléklet 693
2121 Alkalmazhatósági nyilatkozat 693
2123 Az ISMS bevezetése és működtetése (Do - bevezetés) 594
2125 Az ISMS figyelemmel kísérése és átvizsgálása (Check - ellenőrzés) 694
2127 ISMS eredményességének átvizsgálása 595
2129 Kockázatfelmérés és -elemzés átvizsgálása 595
2131 ISMS belső audit 695
2133 Vezetőségi átvizsgálás 595
2135 ISMS fenntartása és fejlesztése (Act - beavatkozás) 696
2137 Nem megfelelőség 696
2139 Helyesbítő intézkedés 696
2141 Megelőző intézkedés 697
2143 Vezetőség elkötelezettsége 697
2145 4. fejezet. Alkalmazhatósági nyilatkozat 698
2147 Alkalmazhatósági nyilatkozat 698
2149 Kizárás 698
2151 Az alkalmazhatósági nyilatkozat felépítése 699
2152 Alkalmazhatósági nyilatkozat 699
2153 Biztonsági Szabályzat 701
2155 Információbiztonsági szabályzat 701
2157 Szabályzat, politika 701
2159 IBSz 701
2161 Integrált rendszer 702
2163 Esetleírás 703
2165 Informatikai Biztonsági Szabályzat 704
2167 Az információbiztonság szervezete 706
2169 Belső szervezet 706
2171 Munkaköri leírás 706
2173 Beszerzés 707
2175 Külső ügyfelek 709
2177 Külső ügyfél 709
2179 IT biztonsági szervezet 711
2181 Vagyontárgyak kezelése 714
2183 Felelősség a vagyontárgyakért 714
2185 Vagyontárgy (asset) 714
2187 Tulajdonos 715
2189 Információk osztályozása 716
2191 Hálózati külső kapcsolat 718
2193 Az emberi erőforrások biztonsága 724
2195 Az alkalmazást megelőzően 724
2197 Alkalmazottak, a szerződő felek és harmadik felek 724
2199 Az alkalmazás időtartama alatt 726
2201 Az alkalmazás megszűnése, illetve megváltozása 727
2203 Fizikai védelem és a környezet védelme 729
2205 Területek védelme, biztosítása 729
2207 Berendezések védelme 731
2209 Fizikai és környezeti biztonság 733
2211 A kommunikáció és az üzemeltetés irányítása 739
2213 Üzemeltetési eljárások és felelősségi körök 739
2215 Harmadik felek szolgáltatásnyújtásának irányítása 741
2217 Rendszertervezés és elfogadás 743
2219 Védelem a rosszindulatú és mobil kódok ellen 744
2221 Rosszindulatú kódok 745
2223 Biztonsági mentés 746
2225 Hálózatbiztonság kezelése 748
2227 Adathordozók kezelése 750
2229 Információcsere 751
2231 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások 753
2233 Figyelemmel követés (monitoring) 754
2235 Munkaállomás és hálózat menedzsment 756
2237 Hozzáférés-ellenőrzés 762
2239 A hozzáférés-ellenőrzéshez fűződő működési követelmény 762
2241 Felhasználói hozzáférés irányítása 764
2243 Felhasználói felelősségek 766
2245 Clear desk 766
2247 Hálózati szintű hozzáférés-ellenőrzés 767
2249 Operációs rendszer szintű hozzáférés-ellenőrzés 769
2251 Alkalmazás és információ szintű hozzáférés-ellenőrzés 771
2253 Mobil számítógép használata és távmunka 773
2255 Az IT-rendszerekhez való logikai hozzáférés 774
2257 Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és fenntartása 781
2259 Információs rendszerek biztonsági követelményei 781
2261 Helyes információfeldolgozás az alkalmazásokban 782
2263 Titkosítási intézkedések 784
2265 Rendszerfájlok biztonsága 785
2267 Biztonság a fejlesztési és támogató folyamatokban 787
2269 Műszaki sebezhetőség kezelése 788
2271 Rendszerfejlesztés és karbantartás 790
2273 Információbiztonsági incidensek kezelése 793
2275 Információbiztonsági események és gyengeségek jelentése 793
2277 Információbiztonsági incidensek és javító fejlesztések kezelése 794
2279 Eljárás IT biztonsági esemény bekövetkezésekor 796
2281 Működés folytonosságának irányítása 799
2283 A működés folytonossága irányításának információbiztonsági szempontjai 799
2285 Követelményeknek való megfelelés 801
2287 Jogi követelményeknek való megfelelés 801
2289 Biztonsági szabályzatnak és szabványoknak való megfelelés,
és műszaki megfelelőség 803
2291 Információs rendszerek auditálásának szempontjai 804
2293 5. fejezet. Kapcsolódó jogszabályok, szabványok 806
2295 I. melléklet, Végfelhasználói tevékenység biztonsági vonatkozásai 806
2297 II. melléklet, Nyilatkozat 806
2299 III. melléklet, Biztonsági Ellenőrző Lista
2301 IV. melléklet, a biztonsági események adatbázis tartalma 808
2303 Tartalomjegyzék 809
2305 Szoftvereszköz-gazdálkodás 811
2307 A szoftvereszköz-gazdálkodási szabvány céljai 811
2309 A szoftvereszköz-gazdálkodás fogalma és folyamata 812
2311 A szoftvereszköz-gazdálkodás szabványpárja 813
2313 A szoftvereszköz-gazdálkodás kapcsán használt főbb fogalmak meghatározása 813
2315 Szoftver (software) 813
2317 Licencelés (licensing) 813
2319 Szoftver-licencelés (software licensing) 813
2321 Licencelési korlátok és függő feltételek (license constraints and dependencies) 813
2323 Tulajdonosi szoftver/zárt forráskódú szoftver 813
2325 Szabad szoftver/nyílt forráskódú szoftver 814
2327 Kiadás, kibocsátás (release) 814
2329 A szoftvereszköz-gazdálkodás folyamatai 814
2331 A SAM folyamatai 814
2333 6. fejezet. Informatikai audit 815
2335 Az informatikai audit fogalma és célja 815
2337 Audit 815
2339 Az ISMS belső auditja 815
2341 Az auditálási tevékenységgel kapcsolatos hazai szabványok 816
2343 A felülvizsgálatokkal, auditokkal kapcsolatos néhány alapfogalom 818
2345 Felülvizsgálat 818
2349 Felülvizsgálati kritérium 818
2351 Felülvizsgálati bizonyíték 818
2353 Felülvizsgálat megállapításai 819
2355 Felülvizsgálat következtetései 819
2357 Audit típusok 819
2359 Termékaudit 819
2361 Rendszeraudit 819
2363 Rendszertanúsító audit 819
2365 Szállítói rendszeraudit 819
2367 Belső audit 819
2369 Folyamataudit 819
2371 Audit, tanúsítás, akkreditálás 820
2373 Akkreditálás 820
2375 Az audit menete, szakaszai 821
2377 A belső audit 822
2379 Az audit etikája, viselkedési szabályok 823
2381 A belső audit éves ciklusa 824
2383 Egy megtörtént eset és annak tanulságai (esetpélda) 825
2385 2. cím. Adatmentés és informatikai katasztrófa elhárítás 829
2387 1. fejezet. Adatmentés 829
2389 Mentés és archiválás 829
2391 Mentés 829
2393 Archiválás 829
2395 Adatmentéssel kapcsolatos jogszabályok 829
2397 Mentések fajtái 830
2399 Biztonsági másolat 830
2401 Napi biztonsági mentés 830
2403 Különbségi biztonsági mentés 830
2405 Növekményes biztonsági mentés 830
2407 Normál biztonsági mentés 830
2409 Mentési stratégia és készítése 831
2411 Mentési utasítás és készítése 831
2413 2. fejezet. Informatikai katasztrófa elhárítás 832
2415 Üzletmenet folytonossági terv - Business Continuity Plan (BCP) 832
2417 Katasztrófa elhárítási terv - Disaster Recovary Plan (DRP) 832
2419 Katasztrófa (informatikai katasztrófa) 832
2421 Sebezhetőségi ablak 832
2423 Kívánt helyreállítási idő (Recovery Time Objective - RTO) 832
2425 Kívánt helyreállítási pont (Recovery Point Objective - RPO) 832
2427 Üzleti működésihatás-elemzés (Business impact analysis - BIA) 833
2429 Helyreállítási stratégiák (eljárások) és készítésük 833
2431 Az egyes részstratégiák tartalma 834
2433 A létesítmény és az alapszolgáltatások helyreállítási stratégiája 834
2435 A felhasználói helyreállítási stratégia 834
2437 A műszaki helyreállítási stratégia 834
2439 Helyreállításra használható létesítmények, bérleti szolgáltatások 835
2441 Cold site 835
2443 Tükrözött telephely (Mirror site) 835
2445 Mobile site 835
2446 A BCP és a DRP kapcsolata 836
2447 Az üzletmenet-folytonosság és a katasztrófa-elhárítás
(BC/DR) szervezeti kérdései 836
2449 A vezetés szerepe (felelőssége) 836
2451 A BC/DR csapat szerepe (felelőssége) 836
2453 A BC/DR csapat feladatai (és felelősségei) 836
2455 A BC/DR folyamat 837
2457 A BCP/DRP készítése 837
2459 A BCP/DRP tartalma 837
2461 A „Visszaállítási terv" fejezet célja és főbb részei 838
2463 BCP/DRP tesztelése és oktatása 839
2465 Tesztelési stratégiák 839
2467 BCP/DRP karbantartás és üzemeltetés 839
2469 A BCP/DRP készítésre vonatkozó jogi és egyéb követelmények 840
2471 Kodifikáció a biztosítási területen 840
2473 Tartalékberendezés törvényi előírása 840
2475 PSZÁF módszertani útmutató 840
2477 HIPAA 841
2479 Basel II 842
2481 ITIL 842
2483 CobiT 843
2485 ISO 27001 844
2487 3. cím. Titokvédelem 849
2489 1. fejezet. Titokvédelem az IT-világban 849
2491 IT alapfenyegetettségek 850
2493 IT alapfenyegetettségek 850
2495 Bizalmasság 850
2497 Sértetlenség 850
2499 Hitelesség 850
2501 A hiteles információ biztosítása az üzleti vállalkozásokban 851
2503 Kriptográfia 851
2505 Rejtjelfejtés 852
2507 Algoritmikus védelem 852
2509 2. fejezet. Titkosítás, rejtjelzés 853
2511 Titkosítás alapjai 853
2513 Rejtjelzés 853
2515 A rejtjelzés matematikai és gyakorlati korlátai 855
2517 Az algoritmus és a kulcselosztás viszonya 856
2519 „Nyilvános kulcsú" eljárás 857
2521 A nyilvános kulcsú kriptográfia
(a digitális aláírás kriptográfiai alapja) 858
2523 A kriptográfia elméletének és gyakorlatának összevetése
az üzleti világ területén 858
2525 Rejtjelzés, titkosítás az IT platformon 859
2527 Fájl és könyvtár titkosítás 859
2529 Merevlemez titkosítás 859
2531 3. fejezet. A digitális aláírás gyakorlata 860
2533 A digitális aláírás 860
2535 A minősített digitális aláírás 861
2537 Minősített digitális aláírás szolgáltatás 861
2539 Minősített hitelesítésszolgáltatás 861
2541 Hitelesítő Központ technikai rendszer elemei 862
2543 Közzététel és címtár 862
2545 Gyakorlati megfontolások 863
2547 Szolgáltatás igénybe vétele 863
2549 Személy részére az igényléshez általában szükséges adatok 863
2551 A tanúsítványigénylési eljárás lépései 864
2553 Megszüntetés 864
2555 Tanúsítvány visszavonása 864
2557 Tanúsítvány kezelése 865
2559 X.509 865
2561 Tanúsítványosztályok 866
2563 Elektronikus okirat ellenőrzése 867
2565 4. fejezet. E-közigazgatás 867
2567 Az e-közigazgatás fejlesztése Magyarországon 867
2569 E-Kormányzat Stratégia 2005 868
2571 Jogszabály-alkotási folyamat 868
2573 Ügyfélkapu 870
2575 Az Ügyfélkapu által elfogadott elektronikus tanúsítványok 871
2577 Az Ügyfélkapun igénybe vehető szolgáltatások 872
2579 Elektronikus cégeljárás 872
2581 A szkennelésre vonatkozó műszaki követelmények 874
2583 Az elektronikus aláírásra vonatkozó követelmények 874
2585 Elektronikus VÁM 875
2587 NCTS eljárások 876
2589 Webek biztonsága 877
2591 Webszerver 877
2593 Web alapú alkalmazások biztonsága 878
2595 A kliensoldal biztonsága 879
2597 Vonali veszélyek 880
2599 SSL-protokoll 881
2601 SSL ( Secure Socket Layer, Biztonsági Csatlakozó Réteg) 881
2603 Autentikáció SSL segítségével 881
2605 S/MIME levelezés 882
2607 Szerver-hitelesítés 882
2609 Secure Shell 883
2611 4. cím. Felhasználói IT-szabályok 885
2613 1. fejezet. IT-szervezet 886
2615 IT-szervezet 886
2617 SLA Szolgáltatási Szint Szerződés (Service Level Agreement) 886
2619 Információbiztonsági szervezet 886
2621 Az IT-szervezet kialakításának célja, feladatkörei 886
2623 Munkakörök, szerepkörök összerendelése 887
2625 Helyettesítési rend 887
2627 A szervezettel szemben támasztott általános követelmények 887
2629 Helpdesk 888
2631 Service Desk 888
2633 Call (support) center 888
2635 Call center 888
2637 Kiszervezett call center 889
2639 2. fejezet. Jogosultságok, kötelezettségek 889
2641 Hardver eszközök használatba vétele, saját (idegen) eszközök használata 889
2643 Elszámolási kötelezettség 890
2645 Leltárfelelősség 890
2647 Saját eszközök munkahelyi használata 891
2649 Saját eszköz használata 891
2651 Munkáltatói eszköz saját célú használata 891
2653 Eszköz használata munkahelyen kívül 892
2655 Felhasználói szabályok a távmunka szabályozásában 893
2657 Képernyős munkahely kialakítása, üzemeltetése 896
2659 Képernyőhöz kapcsolódó fogalmak 897
2661 A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei 898
2663 Berendezések 898
2665 Általános rendelkezés 898
2667 Környezet 899
2669 Ember-gép kapcsolat 899
2671 Felhasználóazonosítás: authentikáció, autorizáció, SSO 900
2673 Tulajdonságon alapuló azonosítás 900
2675 Tudásalapú azonosítás 900
2677 Birtoklásalapú azonosítás 9qj
2679 Autentikáció és autorizáció elhatárolása 904
2681 Single Sing ON 904
2683 AUP: egy felhasználói szabályzat 906
2685 Szoftverigénylés, telepítés 910
2687 Internethasználat 911
2689 Szervezet nevében tett nyilatkozatok 912
2691 Kvóták 913
2693 Kvóták 913
2695 Mail disclaimer: e-mail záró felelősségkorlátozás 914
2697 Hordozható adattároló eszközök kezelése 915
2699 Digitális információ védelme szabályalapú eszközzel 915
2701 Tárolás 916
2703 Élettartam 916
2705 Adathordozó szállítása 916
2707 Adathordozók selejtezése 916
2709 Adatgazdai felelősség 917
2711 A szabályozás tárgyi hatálya 917
2713 A szabályozás alanyi hatálya 917
2715 Az adatgazda fogalmi meghatározása 917
2717 Az adatgazda felelőssége 918
2719 Az adatgazda feladatai 918
2721 Adatminőség 918
2723 Az adatminőség kritériumai 919
2725 Adatminőségi mutatók 920
2727 Az adatminőség megállapítása 920
2729 Adatmigráció 921
2731 Kézi adatbevitel ellenőrzése 921
2733 Adatátadás, adatátvétel 921
2735 Adattisztítás 922
2737 Az adatütközések feloldásának módszerei 922
2739 Tiszta asztal 923
2741 Nyomtatás 923
2743 3. fejezet. Eljárások 924
2745 Dolgozó felvétele, távozása 925
2747 Hardver-, szoftvertelepítés igénye 925
2749 Fejlesztési igény 926
2751 Jogosultságigény 928
2753 Adatmegsemmisítés 928
2755 Incidenskezelés 930
2757 Biztonsági események 930
2759 Eljárási szabályok IT biztonsági esemény bekövetkezésekor 931
2761 A biztonsági események és gyengeségek bejelentése
és kiértékelése 931
2763 Válaszlépések és azok eredményességének nyomon követése 931
2765 A biztonsági események kezelésének részletes szabályai 932
2767 A biztonsági események felismerése és értékelése 932
2769 Vírusfertőzések 932
2771 Vírusfertőzés 932
2773 Hálózati biztonsági események 933
2775 Hálózati biztonsági esemény 933
2777 Működésbiztonsági események 933
2778 Működésbiztonsági esemény 933
2779 A biztonsági eseményekre történő válaszlépések meghatározása
és végrehajtása 933
2781 A válaszlépések végrehajtásának és hatásának nyomon követése 934
2783 A nyitott biztonsági események folyamatos figyelemmel kísérése 934
2785 Elveszett, ellopott, sérült IT-eszközökhöz kapcsolódó események
jelentési és kezelési rendje 934
2787 Bizonyíték biztosítás 934
2789 Oktatás, biztonságtudatosság 935

Témakörök