Nem látható, de van | 7 |
Valamely ember élete különböző döntések szakadatlan láncolatának is felfogható. Hogyan dönt az ember? | 9 |
A méh-felderítő, miután felfedezte az élelmet, a kaptárba siet, hogy a többi méhekkel közölje a nektárt tartalmazó virág koordinátáit. Hogyan sikerül ez neki? A hangyákat rá lehet venni arra, hogy teljesen egészséges társukat eltemessék. Hogyan lehet viselkedésük e furcsaságait megmagyarázni? | 13 |
Régóta vélik úgy, hogy a halak teljesen néma teremtmények. Hogyan tudják a halak a vizet hangjukkal úgy fodrozni mint az ember a levegőt? | 15 |
Ha láthatánánk a "hőt", akkor lebilincselő kép tárulna szemünk elé. Kár, hogy elvesztjük ezt az információt. Vannak-e élőlények, amelyek nem szenvednek ilyen termikus vakságban? Az emberek a gesztusoktól, az arcjátéktól, a tagolatlan hangoktól a modern hírközlő eszközökig jutottak el. Melyek ennek az útnak a mérföldkövei? | 19 |
A születendő ember, szervezete felépítéséhez, szüleitől teljes, egyetlen sejtben elraktározott programot kap. Miben áll az átöröklési információ átadásának titokzatos mechanizmusa? | 22 |
Alárendelve neki idő és a tér | 35 |
Az információ önmaga, valamilyen anyagi hordozó nélkül nem képes a térben terjedni. Ez a hordozó vagy "futár" a tér egyik pontjában felszedi az információt és elszáguld vele a másikba. A különböző közegekben terjedő és információt hordozó hullámok természete eltérő. Nem lehetne-e ezeket egyetlen összefüggéssel leírni? | 37 |
Hogyan lehet az információt a "futárokra" terhelni, s mi történik a terhelés növelésekor? Csak az atmoszféra jelenléte ad lehetőséget az embereknek a beszélgetésre. Hogyan működnek az ember hangképző és hallóberendezései? | 40 |
A szem alapvető fontosságú kapu, amelyen információ jut az agyunkba. Ezt az információt a fénysugár szállítja, amelynek a természetéről a tudósok már több, mint kétezer éve vitatkoznak | 43 |
A fény természetének megismerése a polarizációnak elnevezett érdekes tulajdonság felfedezése után lényegesen mélyebbé vált. Mi ennek a lényege? | 46 |
A fényelmélet tökéletesítése kiemelkedő tudósok: Maxwell, Einstein, Planck nevéhez fűződik. Milyen új gondolatokkal gazdagították az elméletet? | 49 |
A hang- és fényhullámok nem oldották meg a nagytávolságú információtovábbítás problémáját. De segítségre jött egy új "futár": a villamos áram | 52 |
Bebizonyosodott, hogy az információ ráültetése és levétele a futárról nem is olyan egyszerű. Néhány évtized ráment a gyakorlatban megfelelő megoldás megkeresésére | 57 |
Az elektromos áram csak "sineken", kábelekben, vezetékekben terjed. A rádió felfedzésével az ember univerzális információ-hordozóhoz jutott, amely nem kívánt sineket, s képes áthidalni tetszőleges távolságot mind a Földön, mind a világűrben | 60 |
Az ember az információt nemcsak a térben, hanem az időben is továbbítja. miképpen történik ez, és a két lehetséges közül melyik irányban? | 64 |
Hát ez meg micsoda? | 75 |
Egyetlen természet alkotta élőlény, egyetlen ember tervezte gép sem működhet sikeresen információ vétele és adása nélkül. Mi ez az információ? | 77 |
Az információt bitekkel mérik. Mekkora információ tartalmaz egy bit? | 82 |
Egy békés város felé ellenséges repülőgép repül halálos terhével. Milyen mennyiségű információbitet kell továbbítani a légvédelmi rakéta fedélzetére, hogy az megsemmisítse a repülőt? | 87 |
Diszkrét jelekkel továbbított információt kényelmesen lehet bitekkel mérni. De hogy történik ez folytonos jelekből álló információval, mint például a beszéd, a zene, a tv? | 89 |
Az információnak a térben való továbbításáról beszélve, meg kell említeni könyörtelen, mindenhol megtalálható, gonosz ellenségeit. Kik ezek? | 94 |
Ideális vevőkészülék | 99 |
Kotelnyikov ideális vevőjének egyenlete és blokksémája miért lett ismert az egész világon? | 101 |
A vevő bemenetére A és B hírcsomagok formájában továbbított közlemény jut. A zavarok erősen torzítják ezeket. Hogyan ismeri fel a vevő, hogy mikor került továbbításra A, és mikor B? | 103 |
Kotelnyikov megtalálta az ideális vevő működési algoritmusát. Miért nem lehet elkészíteni ezt a szokásos rádióalkatrészekből: tekercsekből, kondenzátorokból, ellenállásokból és tranzisztorokból? | 107 |
Valamely jel leguniverzálisabb, legpraktikusabb továbbítása "igen-nem" típusú bináris hírcsomagokkal történhet. Mit javasol Kotelnyikov elmélete ilyen jelek adására és vételére? Bináris jelek továbbításának legjobb módszere a fázis - távíró-üzemmód. Ezt azonban gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani. Létezik-e ezt a legjobbat megközelítő, ám megvalósítható módszer ilyen jelek továbbítására? | 109 |
Shannon és Wiener | 117 |
Kotelnyikov kimutatta, hogy a zajok miatt, még az ideális vevő is hibázik. Shannon megállapította, hogy másodpercenként meghatározott számú bitet lehet továbbítani egyetlen hiba nélkül, még zaj jelenléte esetén is. Hogy lehet összebékíteni ezt a két megállapítást? | 119 |
Zajvédett kódolás, azaz információt nem hordozó redundancia-szimbólumok beépítése a jelbe lehetővé teszi a hibák elkerülését. Mindig megvan ez a lehetőség? | 124 |
A mesterségesen bevezetetten kívül van természetes redundancia is, például az emberi nyelvben. Milyen szerepet játszik a redundancia a nyelvben? | 129 |
Annak az információnak a pontos meghatározása érdekében, amelyet a hír hordoz, Shannon egy új fogalmat vezetett be: az entrópiát. Mit jelent ez a szó? | 135 |
Wiener felfedezte a megoldandó információtovábbítási feladatok egységét a gépekben, az élő szervezetekben, sőt még élőlények közösségeiben is. Mi ezeknek a feladatoknak a lényege? | 140 |
Bürakán, 1971 ősze | 147 |
Az utóbbi időben gyakran emlékeznek meg Bürakánról újságokban, folyóiratokban, sok előadásban és disszertációban. Mi történt ott? | 149 |
A Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolat problémája olyan gigantikus csomóra emlékeztet, amelybe begubancolódott majdnem minden földi tudomány. Melyek ezek a tudományok? | 153 |
A bürakáni vitákban szerepelt egy összefüggés, amelyet a résztvevők többsége vagy felírt krétával egy táblára vagy hivatkozott rá. Mire vonatkozik ez a népszerű összefüggés? | 156 |
A földi tudomány azt állítja, hogy sok lakott világ van. Hogyan létesítsünk kapcsolatot velük: repüljünk el hozzájuk, küldjünk okos robotokat vagy létesítsünk rádióhidat? | 161 |
A szupercivilizációknak végülis energiát és anyagot kell kitermelniök a szomszédos bolygókon, csillagokon, sőt esetleg galaktikákon. A földi csillagászat ez idáig még nem fedezte fel ilyen tevékenység jeleit. Milyen következtetések származnak ebből? | 168 |
A bürakáni konferencia határozatában leírták, hogy a kapcsolatlétesítés legperspektívikusabb útja: más civilizációk jeleinek keresése. Hogyan kell ezt a keresést megszervezni? | 170 |
A világűrből jövő értelmes jelek sikeres kereséséhez rendelkeznünk kell valamilyen feltevéssel, azok lehetséges struktúráiról. Léteznek-e jelenleg ilyen feltevések? | 172 |
Befejeződtek a heves viták Bürakánban, a szimpozion résztvevői szétszéledtek a különböző országokba. Mi változott meg a probléma helyzetében e viták után? | 176 |
Mi vár ránk holnap? | 183 |
Civilizációnk csaknem valamennyi alapvető mutatója az ún. exponenciális törvény szerint növekszik. Mi is ez a törvény? Bizonyos előrejelzések szerint az emberiséget "információ robbanás" fenyegeti. Min alapulnak ezek az előrejelzések? | 185 |
Az "információrobbanás" elhárításának milyen útjai rajzolódnak ki már napjainkban is? | 189 |
Az új hírközlési rendszerek, szövetségben a számítógépekkel, lehetőséget teremtenek számunkra, hogy aktívan harcoljunk a növekvő információáradattal, továbbá járulékos energiát és időt adnak az embereknek. Mik is ezek a rendszerek? | 193 |