1.066.445

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az indoeurópai nyelvű népek őstörténete

Szerző
Budapest
Kiadó: Szerzői magánkiadás
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 520 oldal
Sorozatcím: Tractata Minuscula
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-550-270-2
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hajdan vagy máig valamilyen indoeurópai nyelvet beszélő népek őstörténetéről írni majdnem annyit jelent, mint egy kisebbfajta világtörténelmet. A feladat csak alig szerényebb akkor, ha - mint most... Tovább

Előszó

Hajdan vagy máig valamilyen indoeurópai nyelvet beszélő népek őstörténetéről írni majdnem annyit jelent, mint egy kisebbfajta világtörténelmet. A feladat csak alig szerényebb akkor, ha - mint most - csak régi és nagyon régi évezredekről lesz szó. Az előttünk álló gondot talán V. G. Childenak, e század egyik legkiválóbb őstörténészének egy 1957 októberében írott, de csak 1979 decemberében felbontott búcsúlevelével lehet érzékeltetni: "Nem látok már semmi reményt arra, hogy a most rendelkezésre álló adatok alapján megoldhassam azt a kérdést, amely a leginkább érdekel: az árja népek bölcsőjének a helyét." Furcsa, amit az immáron több mint kétszáz éves tudományág története elárul: minél többet tudunk a rejtélyeiről, annál inkább távolodni látszik a megoldás. Bonyolódnak a szálak, egyre régibb korokba tolódik vissza az az idő, amelyben az árja bölcső helye talán megfejthető. Közben az adatok és eredmények áttekinthetetlen könyvtömeggé váltak, nem is beszélve az elméletekről. Holott jórészt olyan dolgokról van szó, amelyekkel majdnem mindennap találkozhatunk, akár nyelvtanulás közben, de az iskolai tankönyvekben is. Mi, magyarok, akik egy finnugor nyelvet beszélünk, talán kívül is maradhatnánk e kérdések körén, ha népünk története immáron hosszú évezredek óta nem lett volna szoros kapcsolatban indoeurópai népekkel és nyelvekkel. A honfoglalás óta pedig - véglegesen és messze szakadva uráli rokonainktól - ilyen nyelveket beszélő népek egyre szorosabbá váló gyűrűjében élünk, amelyek egyre nagyobb lélekszámú, a magyar nép és nyelv törzséhez tartozó tömböket szakítanak le rólunk. Gondoljunk csak a körülöttünk Erdélyben, a Kárpátalján, a Felvidéken és a Délvidéken élő magyarság szétszórására és beolvasztására tett kísérletekre! Ezt a legjobban Illyés Gyula 1946-ban írott sorai tárják elénk: immár ebbe a szűkebb hazába és szorongatott helyzetbe vagyunk bezárva és élünk itt körülkerítve, "...alig kevésbé idegenként és félreismerten, mint történelmünk kezdetén. ... A nemzeti féltékenység korából Európa visszazuhant a népi, a törzsi féltékenység korába. ... A nemzetek, higgyük, hogy utoljára, világszerte a népvándorlás terjeszkedő és hódító ösztönében élnek..." Ez volt az egyik szempont, amely arra indított, hogy könyv íródjék e legrégibb idők egyik fejezetének őstörténetéről, hogy a magyar olvasónak tárgyilagos képe és ítélete legyen arról, hol kezdődött el Európa aránytalan "felosztása" indoeurópai és finnugor nyelvű népek között.
Egy másik ok teljesen gyakorlati és szakmai. Látni fogjuk, hogy az indoeurópai "őshaza"-elméletek nagy részében Magyarország, vagy tágabb otthonunk, a Kárpát-medence, milyen fontos szerepet kap. Az a három nagy műveltségi egység, kultúrkör, amelyek nélkül indoeurópai őstörténetről egyetlen elméletben sem lehet beszélni, évezredekkel ezelőtt hosszú időkig és több alkalommal is hazánk területén (és igazából sehol másutt nem) érintkezett egymással. Ezt csaknem hetven évvel ezelőtt igen világosan fogalmazta meg kiváló ősrégészünk, Márton Lajos: azok a vizsgálatok, amelyekből a régészet a maga eredményeit levonja, nehéz feladatot jelentenek Észak-Európában is. Százszorta nehezebb azonban nálunk a középdunai medencében, a népek országútján, ahol a kőkortól kezdve nem találkozunk zavartalanul érvényesülő evolúcióval. Észak-Európa földjét úgy érik el a hatások - folytatja Márton -, mint a szabályszerűen ismétlődő parti hullámtörés; nálunk egymást keresztezik a hullámkörök, kavarognak mint az örvény, meglepő, ismeretlen, a környezettel kapcsolatban nem levő jelenségeket vetnek fölszínre, máskor jólismert s látható formákat sodornak koruknak ellentmondó környezetbe. Akár tetszik tehát, akár nem, ha ezeket a valóban világtörténeti jelentőségű kérdéseket kutatni kívánjuk, a Dunántúl és az Alföld őskori művelődéseit nem hagyhatjuk figyelmen kívül... Vissza

Tartalom

Előszó7
Kutatástörténeti bevezetés12
Az indoeurópai nyelvrokonság felismerésének rövid története28
A nyelvi kultúrtörténet, a nyelvfa, a hulladékelmélet41
Néhány általános tudnivaló az alapnyelv és az ethnosz kapcsolatáról44
A nyelvi paleontológia vagy kultúrtörténet52
Kis területű és alacsony népességű őshazák57
A nyelvfa és a hullámelmélet74
Az idő és a tér: a keltezés és az elterjedés kutatásának újabb módszerei95
Az idő és a keltezés98
A glottokronológia106
A hely és a terület: az "őshaza"111
Magyarország mint őshaza vagy részőshaza az elméletekben119
A vándorlások kora az "őshazától" a történeti elterjedésig129
Skandinávia131
A Brit-szigetek133
Az Ibériai-félsziget136
Az Appennini-félsziget140
Görögország144
Kis-Ázsia és a hettiták189
A hettita felfedezése194
Az ó-asszír kárumok202
A hettiták, lúvik és paláik őseinek bevándorlása a Balkán felől: a nyugati út213
Őshaza Kis-Ázsiában229
Az Ahhijava-kérdés241
A sztyepp, a kurgánteória és az indoiráni ág eredete253
A háziasított ló, a kocsi és a harci kocsi277
A kocsi és a harci kocsi279
A ló288
Az indoiráni törzs297
A kerek szent körzetek321
Az óeurópai tömb328
A Dnyeper-határ334
A mezőgazdasági terminológia kettőssége és a földművelési terminológia különbsége342
Egy dinamikus modell354
Az ősszláv térség362
A Baltikum és a finnugor (ősfinn) kapcsolatok371
A TRB-folyamat378
Az óeurópai hidronímia401
A vándorlások kora előtt
Ősrégészeti modell az "őshaza" helyére413
A diakrónikus modell őstörténeti módszere414
A kerámia mint a kutatás fő eszköze, tehát tárgya422
Európa újkőkori (rézkori és korai bronzkori) művelődéseinek dinamikus diakronikus modellje431
Összefoglalás451
Palaeolith kori lehetőségek470
A gyakrabban idézett forrásmunkák jegyzéke483
A használt rövidítések listája494
Mutató497

Makkay János

Makkay János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Makkay János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem