Az immunológia alapjai

Tartalom

ELŐSZÓ 7
IMMUNOLÓGIAI ALAPFOGALMAK, SEJTEK, MOLEKULÁK
1. AZ IMMUNOLÓGIAI MŰKÖDÉS SAJÁTOSSÁGAI, IMMUNOLÓGIAI ALAPFOGALMAK 3
1.1. Az immungenom és jellegzetességei, az immungenomika 3
1.2. Az immunológia mint tudomány definíciója, biológiai, orvosi és laboratóriumi megközelítései 4
1.3. Az immunológia fő tudományos kérdései 5
1.4. Az immunválasz legfőbb alapfogalmainak rövid áttekintése 5
1.5. Elsődleges és másodlagos immunválasz, az immunválasz fö szakaszai 7
1.6. Az immunválasz két összefüggő része, a természetes és szerzett immunválasz 7
1.7. Az immunválasz legfontosabb jellegzetességei 7
1.8. Az immunválasz törzsfejlődésének főbb jellegzetességei 10
2. AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEI ÉS SZERVEI 13
2.1. Őssejtek és elődsejtek az immunrendszerben 13
2.2. Az immunválaszban szereplő legfőbb sejtek 14
2.2.1. Lymphocyták 14
2.2.2. Mononukleáris phagocytasejtek 15
2.2.3. Dendritikus sejtek 15
2.2.4. Granulocyták 15
2.3. Az immunválaszban szereplő szervek 16
2.3.1. Elsődleges nyirokszervek 16
2.3.1.1. Csontvelő 16
2.3.1.2. Thymus 17
2.3.2. Másodlagos nyirokszervek 19
2.3.2.1. Nyirok és nyirokcsomó 19
2.3.2.2. Lép 19
2.3.2.3. Nyálkahártyával kapcsolódó immunrendszer (MALT) 20
2.3.2.4. Bőrrel kapcsolódó immunrendszer (SALT-SIS) 20
2.3.2.5. Kóros körülmények között megjelenő másodlagos nyirokszövetek 21
2.3.2.6. Immunprivilegizált szervek (szem, gonadok, agy) 21
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS
3. TERMÉSZETES IMMUNITÁS 25
3.1. Az immunrendszer sejtjeinek vándorlása, az adhéziós molekulák szerepe az immunválasz során 25
3.1.1. Sejtvándorlás és „homing" 25
3.1.2. Adhéziós fehéijék és szerepük a sejtvándorlásban 25
3.1.2.1. Immunglobulin géncsaládba tartozó adhéziós fehérjék 26
3.1.2.2. Integrinek 27
3.1.2.3. Szelektinek 27
3.1.2.4. Kadherinek 28
3.1.2.5. CD44 28
3.1.2.6. A kemokinek és receptoraik 28
3.1.3. Az adhéziós kölcsönhatás és a sejtszintü aktiváció 29
3.1.3.1. Gördülés 29
3.1.3.2. Szoros adhézió 29
3.1.3.3. Endothelen történő áthatolás: a fehérvérsejtek kilépése a „magas endothelialis venulák" falán át 29
3.1.3.4. Az extravazáció révén az érpályából kijutott sejtek vándorlása a szövetekben a kemokinek irányító hatása alatt 30
3.2. Az Fc-receptorok 30
3.2.1. Fc-receptorok osztályozása és szerkezete 30
3.2.2. A járulékos sejtek Fc-receptorai és működésük 31
3.2.3. Fc-receptorok által kiváltott fagocitózis 32
3.2.4. Fc -receptor által kiváltott természetes ölő sejt (NK) aktiválás 34
3.2.5. A nagy affinitású Fce-receptor által kiváltott aktiváló hatás 34
3.2.6. Az immunglobulinok transzportjában szerepet játszó Fc-receptorok 35
3.2.6.1. Az IgA és IgM szekrécióját biztosító polimer immunglobulin receptor (plgR) 35
3.2.6.2. A neonatalis Fc-receptor (FcRn) szerepe az IgG-transzportban és katabolizmusban 35
3.3. Phagocytasejtek, fagocitózis 37
3.3.1. Phagocytasejtek 38
3.3.1.1. Mononukleáris phagocytasejtek 38
3.3.1.2. Polimorfonukleáris phagocytasejtek 38
3.3.2. A fagocitózis folyamata 38
3.3.2.1. Kemotaxis, a felveendő anyag „közelkerülése" 39
3.3.2.2. Abszorbció, a felveendő anyag megkötése, phagocytareceptorok 39
3.3.2.3. Membránaktiváció és fagocitózisiniciálás 40
3.3.2.4. Phagosoma-lysosoma állapot 40
3.3.2.5. Intravezikuláris „killing" 40
3.3.2.6. A felvett anyag lebontása, az aktivációs és degradációs termékek kibocsátása 41
3.3.3. A fagocitózis szabályozása 41
3.3.4. A patogének stratégiái a megsemmisítés elkerülésére 41
3.3.5. A phagocytarendszer kóros állapotai (defektusai) 42
3.4. Citokinek, citokinreceptorok 42
3.4.1. A citokinek általános tulajdonságai 42
3.4.2. Citokinek szerkezeti felosztása 43
3.4.3. A citokinek funkciói 43
3.4.3.1. Antigénprezentáló sejtek által termelt citokinek 43
3.4.3.2. Adaptív immunválaszra ható citokinek 48
3.4.3.3. Antiinflammatorikus citokinek 49
3.4.3.4. Haematopoesisre ható citokinek 50
3.4.3.5. T-helper lymphocyta eredetű citokinek 50
3.4.3.6. Kemokinek 50
3.4.4. Citokinreceptorok, szignál transzdukció 51
3.4.4.1. Citokinreceptorok és asszociált molekulák 51
3.4.4.2. Jelátvitel citokinreceptorokon 54
3.4.5. Citokin génpolimorfizmusok 56
3.4.6. Citokinantagonisták és inhibitorok 57
3.5. A komplementrendszer felépítése és aktivációja 58
3.5.1. Nevezéktan 58
3.5.2. Komplementaktiváció 59
3.5.2.1. A komplementaktivációs útvonalak központi molekulája: a C3 59
3.5.2.2. A komplementaktiváció alternatív útja 61
3.5.2.3. A komplementaktiváció klasszikus útja 62
3.5.2.4. A komplementaktiváció lektin-útja 65
3.5.2.5. A komplementaktiváció terminális (vagy litikus) útja 65
3.5.3. A komplementaktivációt szabályozó mechanizmusok 66
3.5.3.1. A C3-konvertáz komplex kialakulásának és működésének szabályozása 66
3.5.3.2. A litikus utat szabályozó mechanizmusok 66
3.5.4. A komplementreceptorok 66
3.5.5. A komplementfehéijék termelése
3.5.6. Komplementgenetika 67
3.5.7. A komplementrendszer működésének biológiai hatásai 68
3.5.7.1. Fertőzésekkel szemben nyújtott védelem 68
3.5.7.2. Opszonizáció és a fagocitózis fokozása komplement által 68
3.5.7.3. A gyulladásos válasz szabályozása a komplement révén 69
3.5.7.4. Komplementmediált lízis 69
3.5.7.5. Az antitestválasz beindításában játszott szerep 69
3.5.7.6. A megváltozott saját védelme: A komplement hatása az immunkomplexek méretére és az apoptotikus testekre 69
3.5.7.7. A komplementrendszer és más plazma-enzimrendszerek hálózati kapcsolatai 70
3.6. Fő hisztokompatibilitási génkomplex (MHC)
3.6.1. A fő hisztokompatibilitási génkomplex és fehérje termékeinek általános jellemzői 70
3.6.2. A klasszikus MHC-fehéijék jellegzetességei 71
3.6.2.1. Az MHC-I molekulák szerkezete 72
3.6.2.2. Az MHC-II molekulák szerkezete 73
3.6.2.3. A klasszikus MHC-fehérjék biológiai funkciói 74
3.6.3. Az MHC-gének szerveződése 74
3.6.3.1. Az emberi MHC-I gének 75
3.6.3.2. Az emberi MHC-II gének 76
3.6.3.3. Az emberi MHC-I1Igének 76
3.6.3.4. A klasszikus MHC-gének sokféleségének mértéke és jelentősége 76
3.6.3.5. Az egér MHC-gének 77
3.6.3.6. Az MHC-gének bioszintézise és szabályozása 78
3.6.3.7. Az MHC és KIR molekulák polimorfizmusának genetikai és funkcionális összefüggése 78
3.6.3.8. Az MHC komplexen kívül kódolt MHC-szerü gének és molekulák 79
3.7. A természetes immunválasz 79
3.7.1. A természetes és az adaptív immunitás összefonódása 79
3.7.2. A természetes és az adaptív immunrendszer jellemzői 80
3.7.3. A természetes immunitásban szerepet játszó barrierek 80
3.7.3.1. Mechanikai barrierek 80
3.7.3.2. Kémiai barrierek szerepe a természetes immunitásban 80
3.7.3.3. Biológiai tényezők szerepe a barrierek fenntartásában 81
3.7.4. Mintázatfelismerő receptorok 81
3.7.4.1. Szecemált mintázatfelismerő receptorok (szecemált PRR) 81
3.7.4.2. Sejtmembránhoz kötött mintázatfelismerő molekulák 82
3.7.4.3. Intracelluláris mintázatfelismerő receptorok 85
3.7.5. A veszély hipotézis (Danger hypothesis) 86
A SZERZETT/ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ
4. SZERZETT IMMUNITÁS
4.1. Ellenanyagok 89
4.1.1. Az immunglobulinok molekuláris szerkezete
4.1.1.1. Általános szerkezeti elvek 90
4.1.1.2. A könnyűlánc 90
4.1.1.3. A nehézlánc
4.1.1.4. A könnyű-és nehézlánc kapcsolódása 93
4.1.1.5. A sejtfelszíni immunglobulin komplex (BCR) 94
4.1.2. Az antigén kötődése az immunglobulinok CDR-szakaszaihoz 95
4.2. T-sejt-receptor (TCR) 96
4.2.1. Az a-, P-, y- és 5-láncok szerkezete 96
4.2.2. A CD3-komplex és a ^-láncok 96
4.2.3. A TCR és a CD3 komplex expressziója 97
4.3. Immunglobulin és T-sejt-receptor (TCR) gének 97
4.3.1. Az immunglobulin gének genomikus szerveződése 97
4.3.2. A TCR-gének genomikus szerveződése 99
4.3.3. Az immunglobulin gének átrendeződése 99
4.3.4. A TCR-gének átrendeződése 101
4.3.5. RAG-1-, RAG-2-rekombinázok 103
4.3.6. Az immunglobulin és TCR-géndiverzitás eredete, T-és B-sejt-repertoár 104
4.3.7. Immunglobulin-allotípusok 105
4.4. Immunglobulinok expressziója és termelődése 106
4.4.1. Receptorátszerkesztés (receptor editing) 106
4.4.2. Az immunglobulin szekréciós formájának előállítása 107
4.4.3. Izotípusváltás (nehézlánc-osztályváltás) 108
4.4.4. A szomatikus hipermutáció 108
4.4.5. AID és „error prone" DNS-polimerázok 110
4.4.6. Receptorrevízió (receptor revision) 110
4.4.7. Az ellenanyag-termelés transzkripciós szabályozása 110
4.4.8. Az immunglobulin-mRNS metabolizmusának szabályozása 111
4.4.9. Immunglobulin-transzláció, láncok kapcsolódása és glikoziláció 111
4.5. Hibridomák és a monoklonális ellenanyagok 111
4.5.1. A monoklonális antitest kutatás története 111
4.5.2. A szomatikus sejtek fúziójának biológiai háttere 112
4.5.3. A hibrid klónok szelekciója 112
4.5.4. Monoklonális ellenanyagok előállítása 112
4.5.5. A monoklonális ellenanyagok leggyakoribb felhasználási területei 113
4.6. Terápiás célokra alkalmazott monoklonális antitestek 114
4.6.1. Hibrid és kiméra monoklonális antitestek előállítása - humanizált antitestek 114
4.6.2. Ig-gén könyvtárakkal előállított monoklonális antitestek 114
4.6.3. Alkalmazási területek 114
4.6.4. Radioizotóppal és toxinnal kapcsolt antitestek 115
5. ANTIGÉNFELDOLGOZÁS ÉS-BEMUTATÁS 117
5.1. Antigének 117
5.2. Az antigénbemutatás két útja 118
5.3. Endogén antigénfeldolgozás - antigénbemutatás MHC-I molekulák által 118
5.3.1. Az endogén antigénbemutatási folyamatban részt vevő molekulák 118
5.3.1.1. Az MHC-ben kódolt transzporter gének szerepe az antigénprezentációban 119
5.3.1.2. Az MHC-ben kódolt proteáz gének szerepe az antigénprezentációban 119
5.3.2. Az endogén antigénprezentációs út folyamata 120
5.3.3. Keresztprezentáció 120
5.4. Exogén antigénfeldolgozás - antigénbemutatás MHC-II molekulák által 121
5.4.1. Az invariáns (Ii) lánc 121
5.4.2. Az exogén peptidek képződése 121
5.4.2. Az exogén peptidek kötődése az MHC-II molekulákhoz 122
5.4.3. A hivatásos antigénprezentáló sejtek sajátságai és szerepük az antigénspecifikus immunválaszban 123
5.5. Az MHC háttér „restrikciójának" molekuláris értelmezése 123
5.6. A CDI-molekulák szerepe az antigénbemutatásban 124
6. T-LYMPHOCYTÁK FEJLŐDÉSE ÉS AKTIVÁCIÓJA, A SEJTKÖZVETÍTETT IMMUNVÁLASZ 125
6.1. T-sejtek differenciálódása 125
6.1.1. A T-sejtek fejlődése a thymusban 126
6.1.2. Szelekciós folyamatok a thymusban 126
6.1.3. Perifériás T-sejt szubpopulációk 128
6.1.3.1. TCR/CD3 sejtek 128
6.1.3.1. T-sejt-antigénbemutató sejt kapcsolódás 130
6.1.3.2. A yo TCR/CD3 sejtek 130
6.1.4. Az immunológiai szinapszis 131
6.2. T-sejtek aktivációja 132
6.2.1. A T-sejt-aktivációban szereplő korai foszforilációs események 132
6.2.2. Génaktiváció és -kifejeződés a T-sejt aktiváció során 133
6.2.3. IL-2-receptorok szerepe a T-sejtek osztódásában 133
6.2.4. T-memóriasejtek 134
6.2.5. Szuperantigének 134
6.3. Sejtközvetített immunitás 135
6.3.1. Közvetlen citotoxikus válasz 135
6.3.1.1. Citotoxikus T-sejtek (Tc) működése 135
6.3.1.2. NK- (természetes ölő) sejtek 137
6.3.1.3. Antitestfuggő celluláris citotoxicitás (ADCC) 138
6.3.2. Késői típusú túlérzékenységi reakciók (DTH)
6.3.2.1. A DTH fázisai 139
6.3.2.2. Citokinek a DTH-reakcióban 139
7. A B-LYMPHOCYTÁK AKTIVÁCIÓJA, A HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ 141
7.1. A B-sejtek akti vációja 141
7.1.1. Antigénbemutatás B-sejtekkel 143
7.1.2. A Th-B-sejt kölcsönhatás 143
7.1.3. B-memóriasejtek 144
7.1.4. Affinitásérés 144
7.1.5. A B-sejt-aktiváció citokinszabályozása 145
7.1.5.1. A B-sejt-aktiváció kezdetén ható citokinek 145
7.1.5.2. Az aktivált B-lymphocyták differenciálódásának citokinszabályozása, az osztályváltás 145
7.1.5.3. A B-sejtek terminális differenciálódása, a szekréció szabályozása 146
7.1.6. Intracellulárisjeleka B-lymphocyta-aktivációban 146
7.1.7. Antitest-feedback 147
7.1.8. Thymusindependens antigének 148
7.2. A humorális immunválasz 148
7.2.1. Az elsődleges humorális válasz 148
7.2.2. A másodlagos humorális válasz 148
7.2.3. Az antigén-antitest komplexek 149
AZ IMMUNVÁLASZ SZABÁLYOZÁSA
8. SZABÁLYOZÁSI FOLYAMATOK AZ IMMUNVÁLASZBAN 153
8.1. Általános szabályozási jellegzetességek az immunválaszban 153
8.2. Kostimulációs hatások szabályozási szerepe 154
8.3. T-sejt-függő serkentés és gátlás 154
8.3.1. A T-sejt-függő serkentés és gátlás mechanizmusa, a Th 1 - és Th2-citokinek 155
8.3.2. A reguláló T-sejtek és tolerogén dendritikus sejtek 155
8.2.3. A CD4IMK. 1.1 -alcsoport 156
8.4. Az antigén hatása az immunválaszra 156
8.5. Az Fc-receptorok feedback gátló- és a komplementreceptorok serkentő hatása a B-sejtválaszban 157
8.6. Idiotípus-reguláció, idiotípus-hálózat 158
8.7. Az immunrendszer homeosztázis kontroll mechanizmusa 158
8.8. A triptofánlebontás, IDO, kinureninek 159
8.9. A gyulladásos reakció befejezése 159
8.10. A gyulladást követő T-sejt-pusztulás mechanizmusa 160
9. AZ IMMUN- ÉS A NEUROENDOKRIN RENDSZEREK KAPCSOLATA 161
9.1. Az immunrendszer neuroendokrin és neurális szabályozása 161
9.1.1. A hormonális moduláció (neuroendokrin moduláció, stresszrendszer) 162
9.1.2. Neuronális szabályozás 163
9.2. Stresszválasz és immunológia 163
9.3. A neuroendokrin rendszer hatása az immunrendszerre 163
9.3.1. Fehérje-és peptidhormonok 163
9.3.2. Szteroidhormonok 165
9.3.3. Neurotranszmitterek, katecholaminok és kolinerg mediátorok 165
9.4. Citokinek a neuroendokrin hálózatban 166
10. IMMUNTOLERANCIA 169
10.1. T-sejt-tolerancia 169
10.1.1. Centrális tolerancia 169
10.1.2. Perifériás tolerancia 169
10.1.2.1. Anergia 169
10.1.2.2. Ignorancia 169
10.1.2.3. Antigén szegregáció 170
10.1.2.4. Citokineltérések 170
10.1.2.5. Reguláló T-sejtek 170
10.1.2.6. Klonális kimerülés 171
10.1.3. Idegen antigénnel szembeni perifériás tolerancia 171
10.2. B-sejt-tolerancia 172
11. AZ IMMUNOLÓGIAI HOMUNCULUS ÉS AZ „IMMUNIGNORANCIA" 173
11.1. Természetes autoimmunitás 173
11.1.1. CD5 B-sejtek és a természetes ellenanyagok (MZB-, B1 a-, B1 b-sejtek) 173
11.1.2. Esszenciális jelentőségű konzervált autoantigének 174
11.1.3. Az immunválasz „második" típusa 174
11.1.4. Az immunológiai „homunculus" 175
11.2. Az immunrendszer felismerő mintázata és feladatmegoldása 175
11.2.1. Jel/zaj kérdés 176
11.2.2. Az antigén „környezete" 176
11.2.3. Az effektor válasz„repertoár" 176
11.3. Az immunválasz „kognitív" jellege 176
12. AZ EGÉSZSÉGES IMMUNVÁLASZ FOLYAMATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉSE 177
BEVEZETÉS A KLINIKAI IMMUNOLÓGIÁBA
13. A KLINIKAI IMMUNOLÓGIA ALAP- ÉS SPECIÁLIS KÉRDÉSEI 185
13.1. Túlérzékenységi reakciótípusok 185
13.1.1. Az I. típusú túlérzékenységi reakció 185
13.1.2. AII. típusú túlérzékenységi reakció 186
13.1.3. A III. típusú túlérzékenységi reakció 186
13.1.4. A IV. típusú túlérzékenységi reakció 187
13.2. Azonnali túlérzékenység, az allergiás immunválasz 188
13.2.1. Az allergiás válasz afferens szakasza 188
13.2.2. Az allergiás válasz efferens szakasza 190
13.3. Akutfázis-reakció és gyulladás 192
13.3.1. Az akutfázis-reakció és a homeosztázis 192
13.3.2. Az akutfázis-reakció szakaszai 192
13.3.2.1. Az akutfázis-reakciót kiváltó hatások 192
13.3.2.2. Intercelluláris jelek az APR indukciójában 192
13.3.3. Az akutfázis-fehéijék jelentősége 193
13.3.4. Az akutfázis-reakció hatása az archidonsav-származékok termelődésére 193
13.4. A szervezet antimikrobiális védekezése 193
13.4.1. Az antimikrobiális védekezés alapvető sajátságai 194
13.4.2. Az antimikrobiális immunválasz fázisai 195
13.4.3. Immunológiai folyamatok az extracelluláris baktériumokkal és toxinjaikkal szemben 195
13.4.3.1. Természetes immunválasz 195
13.4.3.2. A mintázatfelismerő receptorok szerepe az antimikrobiális immunitásban 195
13.4.3.3. Aszepszis 196
13.4.3.4. Macrophagok által kibocsátott legfontosabb szepszismediátorok 196
13.4.3.5. Mikrobiális szuperantigének 198
13.4.3.6. Adaptív immunválasz extracelluláris baktériumokkal szemben 198
13.4.3.7. Az extracelluláris baktériumok túlélési stratégiái 198
13.4.4. Immunológiai folyamatok intracelluláris baktériumokkal szemben 198
13.4.4.1. Természetes immunválasz intracelluláris baktériumokkal szemben 198
13.4.4.2. Specifikus immunválasz intracelluláris kórokozókkal szemben 199
13.4.4.3. Az intracellulárisan szaporodó baktériumok menekülési stratégiái 199
13.4.5. Immunológiai folyamatok a vírusok ellen 200
13.4.5.1. Természetes immunválasz vírusokkal szemben 200
13.4.5.2. Specifikus immunválasz vírusfertőzésekkel szemben 201
13.4.5.3. Vírusok menekülési stratégiái 201
13.4.6. Dendritikus sejtek szerepe az antibakteriális, antivirális immunválaszban 202
13.4.7. Immunológiai folyamatok gombás fertőzésekkel szemben 202
13.4.8. Immunológiai folyamatok parazitafertőzésekkel szemben 204
13.4.8.1. Természetes immunválasz 204
13.4.8.2. Specifikus immunválasz 204
13.4.8.3. Paraziták menekülési mechanizmusai 205
13.4.9. A Treg-sejtek szerepe az antimikrobiális immunitásban 205
13.4.10. Az antimikrobiális védekezés különböző kimenetelei 205
13.5. A tumorimmunológia alapjai 206
13.5.1. A tumorok és az immunrendszer kétirányú kapcsolata 206
13.5.2. Tumorantigének 207
113.5.3. A tumorellenes immunválasz 207
13.5.3.1. Természetes immunitás 208
13.5.3.2. A tumorspecifikus T-lymphocyták aktivációjának feltételei 208
13.5.3.3. A természetes ölősejtek szerepe a tumorsejtek elpusztításában 208
13.5.3.4. Tumorellenes ellenanyagok 208
13.5.4. A tumorsejtek menekülési mechanizmusai 209
13.5.5. A tumorellenes immunterápia lehetőségei 210
13.5.5.1. Passzív immunterápia 210
13.5.5.2. Aktív immunterápia 210
13.5.5.3. Csontvelő-átültetés 211
13.6. A szervátültetés és a graft versus host reakció immunológiai háttere 212
13.6.1. Az allogén szervátültetés immunológiai következményei 212
13.6.2. Az allograft-kilökődés megakadályozása 212
13.6.3. Csonvelő-átültetés, graft versus host reakció 212
13.7. Immunológiai párbeszéd az anya és a magzat között 213
13.7.1. Megváltozott citokintermelés és csökkent NK-aktivitás szerepe a terhesség fenntartásában 213
13.7.2. Progeszteronfüggö immunológiai szabályozás 213
13.8. Autoimmunitás 214
13.8.1. Az autoimmun megbetegedések általános jellegzetességei 214
13.8.2. Az autoimmun megbetegedések genetikája 215
13.8.3. A genetikai hajlam kialakításában szerepet játszó, MHC-n kívüli gének 216
13.8.4. Az autoimmunitás kialakulásához vezető lehetséges molekuláris mechanizmusok 217
13.9. Immunhiányok 217
13.9.1. Primer immunhiányok 217
13.9.2. Szerzett immunhiányok 218
13.9.2.1. Hív-fertőzéssel kapcsolatos immunhiány (AIDS) 218
13.9.2.2. Egyéb szerzett immunhiányok 22
13.10. Immunizálás és oltóanyagok 22
13.10.1. Megelőző aktív immunizálás 22
13.10.2. Az adjuvánsok szerepe az oltóanyagokban 222
13.10.3. Passzív immunizálás ellenanyagokkal 222
13.10.4. Terápiás immunizálás - immunmoduláció 223
13.10.5. Reverz vakcináció - az oltóanyag-gyártás új kihívásai 223
A LEGELTERJEDTEBB IMMUNOLÓGIAI MÓDSZEREK ELVE 225
14.1. CD-markerek vizsgálata 225
14.2. A vér sejtes összetétele 225
14.3. HLA-tipizálás szerológiai és molekuláris biológiai módszerekkel 225
14.3.1. Limfocitotoxicitási teszt 225
14.3.2. Molekuláris biológiai módszerek 226
14.3.3. Sejtproliferáció 226
14.4. Malignus hematológiai kórképek molekuláris genetikai diagnosztikája a génátrendeződés vizsgálatával 226
14.5. Immunglobulinok mennyiségi, minőségi vizsgálata és izolálása 226
14.5.1. Radiális immundifíuzió (RID) 226
14.5.2. Turbidimetria, nefelometria 226
14.5.3. ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay) 226
14.5.4. Immunelektroforézis, immunfixációs elektroforézis 227
14.5.5. Immunglobulinok izolálása 227
14.6. Specifikus ellenanyagok kimutatása és meghatározása 227
14.6.1. Agglutináció 227
14.6.2. Precipitáció 227
14.6.3. Indirekt immunfluoreszcencia (IIF) 227
14.6.4. ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay) 227
14.6.5. Western blot, dot blot 227
14.7. A celluláris citotoxicitási aktivitás meghatározása (CMC, NK-sejt-aktivitás és ADCC reakció) 228
14.7.1. CMC (sejtmediáit cititoxicitás) meghatározása 228
14.7.2. NK-sejt-aktivitás meghatározása 228
14.7.3. ADCC (antitestfuggő celluláris citotoxicitás) meghatározása 228
14.8. A bőrpróbák az immunreaktivitás vizsgálatában 228
14.8.1. Prick-teszt 228
14.8.2. Epicutan teszt 228
14.8.3. Intracutan teszt 229
14.9. Lymphocytaproliferációs tesztek szerepe az immunreaktivitás vizsgálatában 229
14.10. B- és T-sejtek számának meghatározása 229
14.11. Keringő antigén-antitest komplex (immunkomplex) meghatározás fizikokémiai, immunkémiai és biológiai eljárásokkal 229
14.11.1. Fizikokémia eljárások 229
14.11.2. Biológiai eljárások 230
14.12. Hibridómák és monoklonális antitestek 230
14.13. Fc- és komplementreceptorok kimutatása 230
14.13.1. Kimutatás áramlási citofluorimetriával 230
14.13.2. Biológiai módszer 230
14.13.3. Molekuláris biológiai módszer 230
14.14. Citokinek mérése immunkémiai, molekuláris biológiai és biológiai módszerekkel 230
14.14.1. ELISA 231
14.14.2. Biológiai módszerek 231
14.14.3. Citokintermelés vizsgálata egyedi sejtszinten 231
14.14.4. Citokintermelés vizsgálata mRNS-szint alapján 231
14.14.5. T-helper1/T-helper2 sejtarány meghatározása 231
14.15. A komplementrendszer funkcionális és immunkémiai vizsgálata 231
14.15.1. A komplementrendszer funkcionális és immunkémiai vizsgálata 231
14.16. A phagocyták aktivitása, a fagocitózis mérése 232
14.16.1. A kemotaxis vizsgálata 232
14.16.2. A fagocitózis vizsgálata 232
14.16.3. A szuperoxid (CV) termelés és a killing funkció vizsgálata 232
14.17. A gyulladásos reakciók laboratóriumi mérése 232
14.17.1. A CRP-szint meghatározása 233
14.17.2. A vörösvérsejtek süllyedési sebességének meghatározása (Westergreen) 233
14.18. Granuloma-modellek 233
14.19. Összes és allergénspecifikus IgE mérése 233
14.20. Lymphocyta- és monocytaizolálás 233
14.20.1. Sűrűségi gradiens centrifugálás 233
14.20.2. Szeparálás fluorescence activated cell sorterrel (FACS) 234
14.20.3. Sejtszeparálás mágneses gyöngyökkel 234
14.21. Polimeráz láncreakció (PCR) 234
14.22. Immunhisztokémia 234
14.23. Természetes ellenanyagok mérése 235
14.24. Immunizálás 235
14.25. Vakcináció 235
14.26. Small interfering (si)RNS - RNS-interferencia (RNAi) 235
14.27. Microarray módszerek 236
14.28. SNP-genotipizálás 236
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 277
TÁRGYMUTATÓ 297

Témakörök