Az imádság mestere

Előszó

Ferenc 1181-ben (1882?) gazdag posztókereskedő fiaként született. Korán társult apja kereskedéséhez. Szeretetre méltó, udvarias, de az ügyek intézésében is ügyes; sok pénzt keres, de esztelenül szét is szórja az ünnepeken és lakomákon társaival, akik őt Assisi aranyifjúságának királyává teszik meg. Ez az a korszak, amikor a gazdag kereskedővárosok felszabadulnak a feudális hatalom alól és önálló kommunákká alakulnak. A fiatal polgárok magasabb hivatalokra törekszenek. Ferenc pedig katonai dicsőségről álmodozik.
Tizennyolc évesen ő is részt vesz abban a háborúban, amely szembeállítja Assisit Perugiával a szomszédos, rivális várossal. Fogságba esik, és amikor hosszú fogság után hazakerül, megbetegszik. A magány és az elgondolkodás ideje ez. Belső változás megy végbe benne. Ekkor látogatja meg először Assisi vidékének kis templomait, amelyekben hosszú órákat tölt el. Ugyanebben az időben nyílik meg a szíve az emberi szenvedésre is. Ő maga számol be erről az átalakulásról Végrendeletében: "Az Úr a következő módon mutatta meg nekem, Ferenc testvérnek, hogyan kezdjem el a bűnbánattartást: míg bűnökben éltem, nagyon keserű volt számomra a leprások látása. És maga az Úr vezérelt közéjük, és én irgalmasságot cselekedtem velük. És amikor eltávoztam tőlük, az, ami előbb keserű volt számomra, átváltozott testem és lelkem édességére. Utána egy kevés ideig még vártam, aztán elhagytam a világot." (Végr 1-3) Vissza