Az ikterusról

Előszó

Az orvos eredményes gyógyító tevékenységének elemi feltétele, hogy ismerje a patológia megfelelő fejezeteinek haladását: csak így válhat gyógyító programmja céltudatossá, csak ez óvhatja meg a kapkodástól és sablonizálástól.
Továbbképző ismeretek szerzésére az orvosnak több eszköze van: szakfolyóiratok, monográfiák olvasásával és továbbképző előadások hallgatásával gyarapíthatja ismereteit. A szakfolyóiratok a tudomány forrongását madártávlat nélkül, az egyes kérdéseket összefüggésükből kiszakítva vetítik az olvasó elé: a monográfiák - már csak a technikai nehézségek miatt is, - csak cammogva követhetik a fejlődés szédítő tempóját és nem ügyelhetnek a gyakorlóorvos igényeire. Mint a tanulás legközvetlenebb módja: az orvostovábbképző előadásciklusok az utóbbi években nálunk is mind nagyobb érdeklődést keltenek; sajnos, még nem sikerült ebbe az akcióba az orvosközönség széles rétegeit belekapcsolni.
Tőlünk nyugatra már régen kialakult az a forma, amellyel az orvostovábbképzés hiányosságán segítenek; leginkább folyóiratokkal kapcsolatban, de anélkül is, páríves füzetekből álló könyvsorozatok jelennek meg, melyek korszerű kérdéseket röviden, de mégis egyéb problemákkal való összefüggésükben tárgyalnak. Ezeknek a füzeteknek előnyük az, hogy a forrongó tudományból a már leszűrhető biztosat ragadják ki, az elméleti hátteret csak konturokban adva meg: könnyedebb mivoltuk folytán követhetik a fejlődés tempóját, a didaktikai szempontot összeegyeztethetik az aktualitás követelményeivel. Ezek a szempontok irányítják ezt a vállalkozást is, melyet most "Gyakorló Orvos Könyvtára" címen útnak indítunk. Reméljük, hogy ezt a vállalkozást, mely egy, a nyugaton már jól bevált példát ültet át magyar talajra, szívesen fogadja az orvosközönség. Laczkó László dr. Vissza