Fülszöveg
Részlet a műből:
I lafüíii
BEVEZETÉS1
(Örkény Antal és Székelyi Mária)
Mielőtt az olvasót bevezetnénk a kötetben szereplő tanulmányok legfontosabb témáiba és a könyv szerkezetébe, érdemes röviden tisztáznunk, hogy mit is értünk a társadalmi igazságosság fogalmán, és hogyan viszonyul ehhez a generációs igazságosság kérdése.
A társadalmi igazságosság fogalma széles értelemben egy olyan morális alapvetést és értékválasztást fejez ki, amely kijelöli a társadalmi intézmények számára a javak elosztásának normatív elveit és eljárásbeli szabályait (Rawls 1997), a polgárok felé pedig meghatározza a jogoknak és kötelességeknek azt a körét, amely lehetővé teszi számukra a társadalmi közjóból való részesedést. Szűkebb értelmezésben a társadalmi igazságosság egy olyan politikai felfogás, amely kiemelt szempontként kezeli a társadalmi egyenlőtlenségek hátrányos következményeinek a tompítását, azon társadalmi feltételek megteremtését, amelyek az állampolgári egyenlőség eszméjét, illetve a...
Tovább
Fülszöveg
Részlet a műből:
I lafüíii
BEVEZETÉS1
(Örkény Antal és Székelyi Mária)
Mielőtt az olvasót bevezetnénk a kötetben szereplő tanulmányok legfontosabb témáiba és a könyv szerkezetébe, érdemes röviden tisztáznunk, hogy mit is értünk a társadalmi igazságosság fogalmán, és hogyan viszonyul ehhez a generációs igazságosság kérdése.
A társadalmi igazságosság fogalma széles értelemben egy olyan morális alapvetést és értékválasztást fejez ki, amely kijelöli a társadalmi intézmények számára a javak elosztásának normatív elveit és eljárásbeli szabályait (Rawls 1997), a polgárok felé pedig meghatározza a jogoknak és kötelességeknek azt a körét, amely lehetővé teszi számukra a társadalmi közjóból való részesedést. Szűkebb értelmezésben a társadalmi igazságosság egy olyan politikai felfogás, amely kiemelt szempontként kezeli a társadalmi egyenlőtlenségek hátrányos következményeinek a tompítását, azon társadalmi feltételek megteremtését, amelyek az állampolgári egyenlőség eszméjét, illetve a társadalmi szolidaritás elvének az érvényesítését szolgálják (Miller 1976,1978). Legyen szó akár a tágabb, akár a szűkebb értelmezésről, a társadalmi igazságosság értékprofilja egyaránt szolgál a társadalmi viszonyok és az intézmények alapvető normatív szabályozására (justice norms), valamint az elosztásra vonatkozó elvek és szabályok kijelölésére (distríbutive norms). Napjainkban ez legfőképpen olyan elvekben nyilvánul meg, mint hogy a társadalmi intézmények a javakhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából egyenlő esélyeket biztosítsanak mindenkinek, miközben segítsék az egyént a személyes céljai sikeres megvalósításában, illetve kompenzálják mindazokat, akik társadalmi körülményeik folytán hátrányt szenvednek, és a lehetőségekhez képest javítsák a rászorultak anyagi életkörülményeit és elégedettségérzetét (Örkény 1997).
Az igazságosság szempontjának legfőbb letéteményese az állam, illetve azok az elosztási rendszerek, amelyek szabályozzák az emberek egymáshoz való viszonyát és a társadalmi javak elosztását. Az igazságossági felfogások mögött olyan közös társadalmi értékeket feltételezünk, amelyek kulturálisan rögzültek, és beágyazottak a társadalmi normákba, az idők során tradícióvá váltak, egyfajta társadalmi konszenzus övezi őket (Wegener és Liebig 2000). Az emberek követik a normákból következő szabályokat, amelyeknek egy plurális demokráciában értékkiegyenlítő és értékharmonizáló funkciójuk van. Ugyanakkor a különböző igazságossági elvrendszerek - más néven ideológiák - között verseny is lehet, ami időről időre megváltoztathatja az értékek preferencia-sorrendjét és azt is, hogy mely értékeknek ad prioritást egy közösség a javak elosztásának aktuális rendszerében. Ennek a versenynek sok (politikai, gazdasági, szociális) oka lehet, de az általános mozgatórugója az a kihívás, hogy a modern, a jogállamiság elvén álló liberális demokráciákban
1 A könyvben szereplő tanulmányok többsége A köznapi igazságossági ítéletek és a generációk közötti igazságossági elvek Közép-Európában OTKA-kutatás (azonosító K68442) alapján született.
9
Vissza