Az igazságok élete

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés. - Az igazságok felosztása 8
1. §. Az igazság fogalma 8
2. §. Az igazságok fejlődése 10
3. §. Az igazságoknak tartott hipotézisek szerepe 13
I. KÖNYV.
A misztikus bizonyosságok köre. - Az istenek.
Első fejezet.
A vallási hiedelmek különböző alapjai
1. A mai felfogás a vallások keletkezéséről 16
2. A vallási hiedelmek misztikus és érzelmi elemei 18
3. A vallási hiedelmek racionális elemei 23
4. A vallási hiedelmek kollektív elemei 24
5. A ritusok és szimbolumok szerepe a vallási hiedelmek kialakulásában 24
6. A vallási hiedelmek hasonlósága az összes népeknél 27
Második fejezet
Minő átalakulásokon mennek át az egyéni vallási hiedelmek, miközben kollektívvé válnak.
1. Minő átalakulásokon megy át a theológusok vallása, miközben népszerűvé válik? 29
2. Hogyan magyarázzák a népek istenségeik természetét? 32
3. Minő átalakulásokon megy át ugyanaz a vallás, miközben egyik néptől a másikig jut? 34
Harmadik fejezet.
Az antik világ istenei.
1. Az emberiség állítólagos első vallásai: fetisizmus, totemizmus, animizmus stb.
2. A görög-római világ istenei 37
3. A halottak kultusza 39
4. Elvont fogalmak és hősök istenítése 41
5. Az augurok és az orákulumok 42
Negyedik fejezet.
A nagy szintetikus vallások. A kereszténység.
1. A kereszténység születése 43
2. A kereszténység átalakulásai 46
3. A kereszténység elterjedése az alsóbb néprétegekben 48
4. A kereszténység elterjedése a művelt néprétegekben 50
5. A kereszténység elfogadásának váratlan következményei 51
Ötödik fejezet.
Hogyan omolhatnak széjjel a nagy vallások?
1. Az eretnekségek és a schizmák 54
2. Az istenek fejlődése 56
3. A kereszténység fejlődése a szabadgondolat felé a protestáns egyházakban 57
4. A katholicizmus fejlődési kisérletei. A modernizmus 60
5. A kereszténység, mint kollektiv alkotás 61
Hatodik fejezet.
Uj hiedelmek születése.
1. Uj vallások alakulásának lélektani okai 62
2. Az uj hiedelmek elemei 62
3. Uj vallások keletkezése régi hiedelmek átalakulása utján 63
4. Uj vallások, melyek csak kevés elemet vesznek át régi hiedelmekből 67
5. A vallásos formájú politikai hiedelmek 70
6. Kísérletek tudományos vallás alkotására 70
II. KÖNYV.
Az érzelmi és kollektiv bizonyosságok köre.
Az erkölcstan.
Első fejezet.
Az erkölcstan meghatározásai. A jó és a rossz. A bűn és az erény.
1. A mai bizonytalanságok az erkölcstan tekintetében 72
2. Az erkölcstan meghatározásai. A jó és a rossz 75
3. Egyéni és kollektiv erkölcstan 76
Második fejezet.
Az állati és emberi társadalmak erkölcstana.
1. Az állati társadalmak erkölcstana 79
2. Az emberi társadalmak erkölcstana, ennek változékonysága és állandósága 82
Harmadik fejezet.
Az erkölcstan képzelt tényezői.
1. Az erkölcstan alapjainak szabályozása 85
2. A vallás és az erkölcstan. A vallási és az erkölcsi érzés különböző eredete 85
3. Az erkölcstan metafizikai koncepciói 89
4. A moralisták illúziói az érdemet és hibát illetően 92
5. Az oktatás és az erkölcs viszonya 93
6. Az észre és tudományra alapított erkölcstan csekély értéke 94
Negyedik fejezet.
A kollektiv erkölcstan valódi tényezői.
1. A szokás és a közvélemény, mint a kollektiv erkölcstan tényezői 97
2. Az egyéni önzés és a közérdek összeolvadásának szükségessége 99
3. Az erkölcsiség kialakulása ugyanazon társadalmak különböző csoportjaiban 102
Ötödik fejezet.
Az egyéni erkölcstan valódi tényezői.
1. Az egyéni erkölcstan keletkezése. A jellem szerepe 105
2. A primitív egyéni erkölcsiség 108
3. A hasznosság szerepe az egyéni erkölcstan kialakulásában 109
4. A tudattalan szerepe 110
5. A becsületérzés, mint az egyéni erkölcstan végső kifejezése 112
III. KÖNYV.
Az intellektuális bizonyosságok köre.
A filozófia és a tudomány.
Első fejezet.
A racionalista filozófiák.
1 Az igazság koncepciója az antik világ racionalista filozófusainál 115
2. Az igazság koncepciója a modern racionalista filozófusoknál 116
Második fejezet.
Az intuicionista filozófiák.
1. A régi szentimentális és misztikus filozófiák 121
2. Az intuicionizmus ujjászületése 124
3. Az intuíció két formája. Az érzelmi és értelmi intuició 127
Harmadik fejezet
A filozófia utilitárius fejlődése. A pragmatizmus.
1. A pragmatista filozófia 129
2. Az ösztön szerepe a pragmatista filozófiában 131
Negyedik fejezet.
A modern felfogás a filozófia értékéről.
1. A filozófia lélektani alapjai. Tudósok véleménye a filozófiában 134
2. A filozófia valóságos értéke. A filozófiai szellem 138
Ötödik fejezet.
Az ismeret tudományos felépítése.
1. A jelenségek tudományos magyarázata 139
2. A jelenségek qualitativ ismerete
3. Áttérés a qualitativról a quantitativra. A jelenségek viszonylatainak mértéke 143
4. A kísérlet és a megfigyelés szerepe 143
5. Az okoskodás tudományos módszerei 145
Hatodik fejezet.
A tudományos törvények és a jelenségekről alkotott elméletek.
1. A tudományos törvények és fontosságuk foka 150
2. A nagy tudományos elméletek és azok szerepe 162
3. A világegyetem tudományos koncepciói 154
4. A megismerhető vélt határai 156
Hetedik fejezet.
A ma még hozzáférhetetlen igazságok és az ismeret ismeretlen formái
1. A fizikai világról való ismereteink mai határai 157
2. Az élet jelenségeiről való ismereteink mai határai 160

Témakörök