Az ifjú Gramsci filozófiai fejlődése

Kézirat

Szerző

Szabó Tibor

Szerkesztő

Szabó P. Imre

Lektor

Dr. Rezső Margit

'Szabó Tibor: Az ifjú Gramsci filozófiai fejlődése ' összes példány

Kiadó:	Az Oktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	108 oldal
Sorozatcím:	A filozófia időszerű kérdései
Kötetszám:	37
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:	963-673-117-9
Megjegyzés:	Megjelent 650 példányban. Angol, orosz és olasz nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ifjú Gramsci filozófiai munkásságáról érdemben csak 1958 óta lehet beszélni: ekkor gyűjtik ugyanis össze és adják ki első ízben azokat a cikkeket, melyeket 1914 és 1918 között írt és tett közzé különféle szocialista folyóiratokban. Bár maga Gramsci ezeket úgy tartotta számon, mint amelyek "a nappal együtt meghalnak", számunkra mégis jelentősek, mert segítségükkel rekonstruálható Gramsci fiatalkori gondolkodása. Ez pedig elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy elméleti és gyakorlati munkásságát egészében, totalitásában és torzításmentesen értelmezzük. Nem mintha az elmúlt húsz esztendő alatt nem születtek volna különféle torz vagy szándékosan torzító értelmezések ezen periódust illetően. A téves értelmezések okát - a politikai felfogás tendenciózus jellegét leszámítva - elsősorban a filológiai és metodológiai pontatlanságban lehet fellelni. Ezek közül is kiemelkedik az a téves értelmezés, amely Gramsci gondolatait rendszerre, egyszer és mindenkorra alkalmazható sémára degradálta, miközben eltűnt a gondolatok fejlődésükben való vizsgálatának követelménye. Amikor ebben a tanulmányban arra törekszünk, hogy Gramsci filozófiai gondolkodásának egy igen fontos periódusáról teljes képet adjunk, nem feledkezhetünk meg a történetiség marxi elvének alkalmazásáról sem. Sőt, véleményünk szerint a történeti vizsgálat - a logikai, tematikai elemzéssel párosulva - olyan kérdésekre is választ adhat, amelyet a csak logikai koherenciát kereső kutatók nem tudnak megoldani.
Az ifjú Gramsci 1914 és 1919 közötti munkásságát mi úgy értelmezzük, mint Gramsci útját a marxizmushoz. Fiatalkori, magyarul még nem publikált írásainak tüzetes átolvasása arra az eredményre enged következtetni, hogy e viszonylag rövid idő alatt Gramsci eljutott a marxizmus igazi megértéséig. Marxizmusának jellegét és eredeti gondolatait pedig éppen az a társadalmi-politikai helyzet, az a kulturális légkör befolyásolta, amely hatással volt rá fiatalkorában. Így érthető, hogy az őt fiatalkorában foglalkoztató problematika nagy jelentőségű későbbi munkásságának értelmezése tekintetében is. Amikor azt mondjuk: Gramsci ebben az időben jutott el a marxizmushoz, tulajdonképpen polemizálunk. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
1. FILOLÓGIAI ÉS METODOLÓGIAI PROBLÉMÁK 10
2. GRAMSCI SZELLEMI FORMÁLÓDÁSÁNAK KEZDETEI /1914-1916/ 16
2.1 Társadalmi-politikai és eszmei hatások 16
2.2 A szubjektum történelemformáló szerepe 20
3. KULTÚRA ÉS ÖNTUDAT - PROLETÁRKULTÚRA ÉS OSZTÁLYTUDAT /1916/ 23
3.1 Az ouvrierizmus bírálata 23
3.2 A pozitivizmus ál-kultúrájának kritikája 24
3.3 Kultúra-felfogásának lényege 25
3.31 Kultúra és öntudat 27
3.32 Kultúra és ember 29
3.33 Kultúra és akarat 30
3.4 A kultúra osztályjellege 31
3.5 Gramsci, Lenin és Lukács 32
3.6 Túl az ouvrierizmuson és a kulturizmuson 35
4. AKTIVITÁS - A JÖVŐ TÁRSADALMÁNAK ERKÖLCSI KÖVETELMÉNYE /1917/ 37
4.1 A kultúra belső és külső megszervezése: La cittá futura 38
4.2 A morális aktivitás problémái 40
4.21 A morális aktivitást gátló tényezők 40
4.22 A morális aktivitás erkölcsi-tudati követelményei 41
4.221 Közönyösség és passzivitás - akarat és aktivitás 42
4.222 Konformizmus helyett: önálló gondolkodás 43
4.223 Erkölcsi és gondolati fegyelem 44
4.224 Individualitás vagy kollektivitás? 45
4.23 A morális aktivitás osztálymeghatározottsága 45
4.24 Szocializmus és erkölcs 47
4.3 Aktivitás - de nem praxis, Croce - de nem Sorel! 48
4.4 Aktivitás és állam 52
4.41 Morális aktivitás - de nem etikai állam 52
4.42 Az új állam jellemzői 53
4.5 Társadalomfilozófiai polémiái 55
4.51 A mechanikus társadalomfelfogás ellen 55
4.52 A reformizmus ellen 56
4.53 A társadalom naturalista felfogása ellen 57
4.54 A szcientizmus elutasítása 57
4.55 Az utópikus koncepciók bírálata 58
4.6 Gramsci és Althusser 58
4.7 A morális aktivitás kérdőjelei 60
5. TUDATOS EMBERI CSELEKVÉS ÉS TÖRTÉNELMI SZÜKSÉGSZERŰSÉG. GRAMSCI ÉS AZ OROSZ FORRADALOM /1917-1918/ 63
5.1 Morális függetlenségért a szentimentalizmus ellen 64
5.2 Az orosz forradalom mint az új erkölcsi tudat megvalósulása 65
5.21 Antijakobinizmus avagy az erőszak nélküli forradalom 66
5.22 A forradalom - folyamat 67
5.23 A nem-aszkéta forradalmár típusa: Lenin 68
5.3 Kultúra és a történelem konkretizálódása 69
5.31 A politikai, a gazdasági és a kulturális szféra összefonódása 70
5.32 Az olasz valóság elemzésének igénye 71
5.4 Forradalom "A tőke" ellen? 72
5.41 Gramsci és Marx 73
5.42 Gramsci és Lenin 74
5.5 Az olasz szocialista mozgalom eszmei megújítása 76
5.51 Az ökonomista, fatalista és pozitivista koncepciók bírálata 76
5.52 A polgári kultúra hegemóniájának megtöréséért 79
5.521 A szellemi tunyaság ellen 79
5.522 Az osztályszolidaritás mint követelmény 80
5.523 Szabadság, fegyelem és kollektív akarat 81
5.524 A kultúra mint specifikus aktivitás 81
5.525 A parasztság kultúrája 82
5.53 Antidogmatikus Marx-értelmezés 82
5.6 Az orosz forradalom: utópia? 84
5.7 A gondolat történelmi determináltsága 87
5.8 Osztálytudat és történelem 88
6. A MARXIZMUS ABSZTRAKT-HUMANISTA FELFOGÁSA ELLEN /1919/ 91
Befejezés 94
Irodalom 95