Az időjárás és az éghajlat hatása a növény-víz kapcsolatrendszerre

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémián 1998. november 19-20-án került sor a hagyományos Meteorológiai Tudományos Napok rendezvényére, ezúttal „Az időjárás és az éghajlat hatása a növény-víz kapcsolatrendszerre" témakörben. Ennek tudományos dolgozatait tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A meteorológiai tudományos élet e hagyományos megmozdulása 1975-ben indult útjára. A rendezvények témájának meghatározója és formai lebonyolítója az MTA Földtudományok Osztálya keretében működő Meteorológiai Tudományos Bizottság. A kibocsátott meghívók és rövid tartalmi összefoglalók, valamint a rendezvények nagyobb hányadát követően önálló kötetként, vagy folyóirat tematikus számaként megjelenő előadás szövegek kibocsátását rendszeresen támogatja az Országos Meteorológiai Szolgálat. (A korábbi 23 rendezvényt éppen a tavalyi "Az éghajlatváltozás és következményei" c. kötetben foglalta össze Dunkel Zoltán szerkesztő.) Az 1998. évi előadások témája az volt, hogy miképpen hatnak az időjárási és éghajlati események a növény és az ennek életfeltételét képező víz elérhetőségére, hiányára, esetleg többletére illetve, hogy a meteorológiai szolgálatok által nyújtott információ hogyan használható fel e folyamatok korrigálására, optimalizálására. Amikor az év tavaszán a témáról döntöttünk, s a szervezésbe bevontuk az MTA Mezőgazdasági és Vízgazdálkodási Bizottságát is, akkor úgy véltük, hogy a legnagyobb figyelmet a vízhiány és az ezt esetleg kompenzáló öntözés lehetőségeit taglaló előadásokkal vonhatjuk magunkra. Az 1998-as év azonban jóval csapadékosabbra sikerült a megelőzőeknél, ami nyomban felvetette, hogy ezek után vajon mi az igazság a szárazodást jövendölő éghajlati forgatókönyvekkel (amiket sajnos a korábbi másfél évtized is alátámasztani látszott). Bár e kérdés a résztvevők körében ezúttal is vitát váltott ki, az idei rendezvény középpontjában nem a lassú változások, hanem sokkal inkább az egy-egy évben megvalósuló éghajlati és időjárási különlegességek mezőgazdasági hatásai, a fogadó oldal szóhasználatával élve „évjárat-hatás" állott. A szakmai programot a Cselőtei László és Varga-Haszonits Zoltán bizottsági elnökök vezetésével alakult rendezőbizottság állította össze. A kötet 18 dolgozata leginkább e hatások mibenlétét és az esetleges előrejelzésük hasznosításának mikéntjét taglalja. A szerzők kb. egyenlő arányban képviselik a meteorológia és az agrártudományok területét. Reméljük, hogy az írásos változat is érzékeltetni tudja az együttműködés szükségességében megmutatkozó egyetértést és alkotó tárgyszerűséget, amelyet az Akadémia patinás épületében személyesen megtapasztalhattunk. Reméljük továbbá azt is, hogy ezek az ismeretek hamarabb kibontják és széles körben nyilvánvalóvá teszik tényleges gyakorlati értéküket, mint ahogy a rövidtávú pénz-ügyi kényszerek végképp a kritikus tömeg alá szorítanák e potenciálisan nélkülözhetetlen kutatási terület hazai művelését.
Budapest, 1998. december 6. Vissza