Az idő-kép

Tartalom

TÚL A MOZGÁS-KÉPEN 5
Hogyan határozhatjuk meg a neorealizmust? - Az optikai és akusztikus szituációk szembeállítva a szenzomotoros szituációkkal: Rossellini, De Sica - Op-jelek és szon-jelek: objektivitás-szubjektivitás, valóság-képzelet - Az új hullám: Godard és Rivette - a
takti-jelek (Bresson). Ozu, a tiszta optikai és akusztikus képek feltalálója - A hétköznapi banalitás - Üres terek és csendéletek - Az idő, mint mozdíthatatlan forma... A tűrhetetlen és a látomás - a kép kliséi - A mozgáson túl: nemcsak az op-jelek és a szon-jelek, hanem krono-jelek, a lekto-jelek, a noo-jelek - Antonioni példája...
A KÉPEK ÉS JELEK ÖSSZEFOGLALÁSA 34
Film, szemiológia és nyelv - Tárgyak és képek... A tiszta szemiotika: Peirce és a képek és jelek rendszere - A mozgás-kép, jelzőanyag és a nem nyelvi kifejezés vonásai (a belső monológ)... Az idő-kép és a mozgás-képnek való alárendeltsége - A montázs, mint
az idő közvetett ábrázolása - A mozgás torzulásai - az idő-kép emancipációja: közvetlen megjelenése - A klasszikus és a modern viszonylagos különbsége
AZ EMLÉKTŐL AZ ÁLOMIG 56
(Harmadik Bergson-kommentár)
A kétfajta felismerés Bergson szerint - Az optikai és akusztikus kép körei - Rossellini szereplői... Az optikai és akusztikus képtől az emlék-képig - Flashback és a körök - A flashback két pólusa: Carné, Mankiewicz -Az elágazó idő, Mankiewicz szerint - Az emlék-kép elégtelensége... Az egyre nagyobb körök -Az optikai és akusztikus képtől az álom-képig - Az explicit álom és annak törvénye - Két pólusa: René Clair és Bunuel - Az álomképek elégtelensége - Az „implikált álom": a világmozgás - Tündérmesék és
musical - Donentől és Minnellitől Jerry Lewisig - A burleszk négy korszaka - Lewis és Tati...
IV. AZ IDŐKRISTÁLYOK 84
Az aktuális és a virtuális: a legkisebb kör - A kristály-kép - A szétválaszthatatlan különbségek - A kristálykör három oldala (különféle példák) - A film a filmben kétértelmű problémája: a pénz és az idő, az ipari művészet... Az aktuális és a virtuális Bergson
szerint - Az idő bergsoni tézise: az idő megalapozása... A kristály négy állapota és az idő - Ophüls és a tökéletes kristály - Renoir és a meghasadt kristály - Fellini és a kristály kialakulása - A filmzene problémája: hangkristály, vágta és ritornel (Nino Rota) -
Visconti és a felbomló kristály: Visconti motívumai...
V. JELENCSÚCSOK ÉS MÚLT-SÍKOK 118
(Negyedik Bergson-kommentár)
A két közvetlen idő-kép: a múlt-rétegek egymásmellettisége (aspektusok), a jelencsúcsok egyidejűsége (hangsúlyok) - A második idő-kép: Robbe-Grillet, Bunuel - A megmagyarázhatatlan különbségek - Valóság és képzelet, igaz és hamis... Az első idő-kép:
a múlt-rétegek Welles szerint - A térmélység kérdései - Az emlékezet metafizikája: a haszontalan felidézhető emlékek (emlék-képek), a felidézhetetlen emlékek (hallucinációk) - Welles filmjeinek fejlődése - Az emlék, az idő és a föld... A múlt-rétegek Resnais szerint - Emlék, világ és a világ korszakai: a filmek fejlődése - A rétegek átalakulásának törvényei, az eldönthetetlen alternatívák - Hosszú beállítás és rövid montázs - Térképek, diagramma és mentális funkciók - Topológia és nem kronologikus idő - Az érzelmektől a gondolatig: a hipnózis...
VI. A HAMISSÁG HATALMA 151
A két kép rendszere: a leírás szempontjából (organikus leírás és kristályos leírás) - Az elbeszélések szempontjából (igazmondó elbeszélés és hamisító elbeszélés) - Az
idő és a hamisság hatalma a képben - A hamisító alakja: sokfélesége, átalakulási képessége... Orson Welles és az igazság kérdése - Az ítélkezési rendszer kritikája:
Langtól Wellesig - A rövid montázs és plánszekvencia komplementaritása - A hamisítók nagy sorozata - Miért nem ugyanolyan értékű minden?... A történet szempontjából (igaz történet és szimuláló történet) - Az igazság modellje a valóságban és a fikció: Én=Én -
A valóság és a fikció kettős átalakulása - „És, az egy másik": A szimuláció, a fabuláció - Perrault, Rouch és a „cinéma vérité" jelentése - Az előtt, az után vagy az átváltozás, mint a harmadik kép...
VII. GONDOLAT ÉS FILM 187
A korai film ambíciói: tömegművészet és új gondolkodás, a spirituális automata - Eizenstein modellje -Az első aspektus: a képtől a gondolatig, a cerebrális sokk -
Második aspektus: a gondolattól a képig, az alakzatok és a belső monológ - A metafora kérdése: a filmművészet legszebb metaforája - Harmadik aspektus: a kép és a gondolat egyenlősége, az ember és a világ kapcsolata - A gondolat, hatalom és tudás, az Egész...
A filmművészet válsága, a szakítás -Artaud, az előfutár: a gondolatra való képtelenség - A spirituális automata fejlődése - Mennyiben érintett alapvetően a film - Film és katolicizmus: tudás helyett hit - Ok arra, hogy higgyünk ebben a világban (Dreyer, Rossellini, Godard, Garrel)... Egy teorematikus struktúra: a teorémától a problémáig (Astruc, Pasolini) -A Kint gondolata: a plánszekvencia - A probléma, a választás és az automata (Dreyer, Bresson, Rohmer) - Az egész új státusza - Rés és irracionális vágás (Godard) - A belső monológ elmozdulása és a metaforák visszautasítása - Visszatérés a teoréma problémájához: Godard módszere és a kategóriák...
VIII. FILM, TEST ÉS AGY, GONDOLAT 227
„Adjatok nekem egy testet" - A két pólus: hétköznapiság és szertartás - A kísérleti film első arca - A test filmművészete: magatartásoktól a gesztusokig (Cassavetes, Godard és Rivette) - az új hullám után - Garrel és a test filmművészeti megteremtése - Színház és film -
Doillon és a testek terének kérdése: a nem-választás... Adjatok nekem egy agyat - Az agy filmművészete és a halál kérdése (Kubrick, Resnais) - A cerebrális szempontból tekintett két alapvető változás - Fekete vagy fehér vászon, irracionális bevágások és újrafűzések -
A kísérleti film második arca... Film és politika - Hiányzik a nép... - A transz - Mítoszkritika - A mesélő funkció és kollektív kijelentések létrehozása...
IX. A KÉP ALKOTÓRÉSZEI 269
A „némafilm": a látott és az olvasott - A hangosfilm, mint a látható kép dimenziója - Beszédaktus és interakció: a beszélgetés - Az amerikai vígjáték - A hangosfilm látni enged, és a látható kép olvashatóvá válik... A hangi kontinuum és egysége - A képen kívüli tér két aspektusa szerinti differenciálódása - A külső hang és a másikfajta beszédaktus: a reflexív
-A filmzene hegeli vagy nietzschei koncepciója - Zene és az idő megjelenítése... A harmadik fajta beszédaktus, mesélő aktus - A vizuális kép új olvashatósága: a stratigrafikus kép - Az audiovizualitás születése-A hangkép és a vizuális kép autonómiája - A két keret és az irracionális bevágás - Straub, Marguerite Duras - A két autonóm kép közötti kapcsolat, a zene új értelme...
X. KÖVETKEZTETÉSEK 315
Az automaták fejlődése - Kép és információ - Syberberg problémája... A közvetlen idő-kép - Az op-jelektől és a szon-jelektől a kristály-jelekig - A krono-jelek különböző fajtái -A noo-jelek - A lektojelek -A flashback, a képen kívüli tér és a külső hang eltűnése... Az elmélet haszna a filmművészetben...
A KÖTETBEN SZEREPLŐ FILMEK JEGYZÉKE 337
NÉVMUTATÓ 351

Témakörök