Ejánlás | 15 |
Előszó | 17 |
Depresszió (Rihmer Zoltán - Vizi E. Szilveszter) | 19 |
Noradrenalin | 23 |
A depresszió és a noradrenerg rendszer | 23 |
Az antidepresszív kezelés és a noradrenerg rendszer | 24 |
Dexamethason szuppressziós teszt, illetve egyéb neuroendokrin vizsgálatok és a noradrenerg rendszer | 24 |
Post mortem vizsgálatok | 25 |
Szerotonin | 26 |
Szerotoninerg aktivitás és endogén depresszió | 26 |
Antidepresszív, illetve triptofánkezelés és a szerotoninerg rendszer | 27 |
A neuroendokrin vizsgálatok és a szerotoninerg rendszer | 27 |
Post mortem vizsgálatok | 28 |
Acetilkolin | 28 |
Dopamin | 30 |
A receptorok "down" regulációja | 31 |
A preszinaptikus Alfa2-receptorok szerepe | 34 |
A preszinaptikus Béta2-receptorok szerepe | 36 |
Összefoglalás | 36 |
Irodalom | 38 |
Mániás szindróma (Bánki M. Csaba) | 42 |
A pszichopatológiai kép | 43 |
A mánia és a monoamin elméletek | 44 |
Noradrenalin-anyagcsere mániában | 45 |
Dopamin-anyagcsere mániában | 47 |
Szerotonin-anyagcsere mániában | 48 |
Farmakológiai megfigyelések mániában | 49 |
Neuroleptikumok és dopaminerg mechanizmusok | 49 |
Kolinerg mechanizmusok | 50 |
Szerotoninerg mechanizmusok | 51 |
Antidepresszánsok és a mánia | 52 |
Mánia és a lítiumterápia | 53 |
Antiepileptikumok és a mánia | 54 |
Mánia és elektrokonvulzív kezelés | 55 |
Neuroendokrin vizsgálatok | 55 |
Egyéb biológiai kutatások mániában | 57 |
Következtetések | 57 |
Irodalom | 58 |
Szkizofrénia (Vizi E. Szilveszter) | 62 |
Dopaminelmélet | 64 |
Dopamintartalom | 66 |
A dopaminreceptorok számának emelkedése | 68 |
A dopaminreceptorok érzékenységének növekedése | 70 |
Fokozott dopaminfelszabadulás | 70 |
Noradrenalin elmélet | 71 |
Béta-feniletilamin | 72 |
Szerotonin elmélet | 72 |
Gamma-aminovajsav (GABA) | 73 |
Peptidek | 73 |
Transzmetilációs elmélet | 74 |
Összefoglalás | 75 |
Irodalom | 78 |
Szorongás (Molnár Gyula) | 81 |
A szorongás "szubjektív" fogalma | 81 |
Biológiai bázisok | 82 |
Az anxieta spszichofiziológiai jelenségei és a neuroendokrin mechanizmusok | 83 |
Vegetatív tünetek és a stressz | 84 |
Alvászavarok | 86 |
A szorongásos alapszemélyiség és a pszichoszomatikus következmények | 87 |
A szorongás terápiájának neurokémiai alapjai | 92 |
GABA-erg mechanizmusok és a benzodiazepinreceptorok | 93 |
Béta-adrenerg antagonisták | 97 |
Monoaminoxidáz-inhibitorok (MAO-I) | 100 |
Neurotranszmitter és hormonális interakciók | 103 |
Összefoglalás | 104 |
Irodalom | 105 |
Agresszivitás (Baraczka Krisztina) | 107 |
Irodalom | 112 |
Alzheimer-kór (Vizi E. Szilveszter) | 115 |
Diagnózis | 116 |
Morfológiai tünetek | 117 |
Funkcionális tünetek | 117 |
Az intelligencia hanyatlása | 118 |
Differenciáldiagnózis | 119 |
Etiológia | 120 |
Víruselmélet | 120 |
Emelkedett alumíniumszint | 120 |
Kolinerg elmélet | 120 |
Noradrenerg elmélet | 123 |
Gamma-aminovajsav (GABA) | 125 |
Kezelés | 125 |
Összefoglalás | 126 |
Irodalom | 127 |
Alkoholizmus (Ungvári Gábor) | 129 |
Bevezetés | 129 |
Az alkoholizmus klinikai aspektusai | 130 |
Alapfogalmak | 130 |
Diagnózis | 131 |
Metodikai megjegyzések | 133 |
Az acetaldehid szerepe az alkoholhatásban: az alkoholkoncepció módosulása | 134 |
Neuroendokrin tesztek alkoholizmusban | 135 |
DST-vizsgálatok | 135 |
TRH- (protirelin) teszt | 138 |
A monoamin-anyagcsere néhány jellegzetessége alkoholizmusban | 140 |
Katekolaminok | 140 |
A szerotonin-anyagcsere rendellenességei alkoholizmusban | 144 |
A trombocita MAO aktivitás vizsgálata alkoholizmusban | 148 |
Az alkaloidok szerepe az alkoholizmus patogenezisében | 154 |
Apioid peptidek és naloxon az alkoholizmus kutatátásában | 156 |
Összefoglalás | 157 |
Irodalom | 158 |
Migrén (Csanda Endre - Jelencsik Ilona) | 163 |
Bevezetés | 163 |
A migrén biokémiája | 166 |
Szerotonin | 166 |
Katekolaminok | 168 |
Tiramin | 169 |
Feniletilaminok | 169 |
Hisztamin | 170 |
Vazoaktív peptidek | 171 |
Lipidek | 172 |
Hematológiai változások migrénes rohamban: a trombociták szerepe | 174 |
Vaszkuláris változások migrénes rohamban | 176 |
A migrén kezelésének biokémiai alapjai | 179 |
Irodalom | 184 |
Epilepszia (Ludvig Nándor - Vizi E. Szilveszter) | 191 |
Az idegsejt ionmegoszlása | 193 |
NA+ - K+-ATPáz | 196 |
Transzmitterek, modulátorok | 197 |
Acetilkolin | 197 |
Katekolaminok | 198 |
Szerotonin | 200 |
Aminosavak | 201 |
Opioid peptidek | 203 |
Prosztaglandinok | 204 |
Egyéb transzmitterek, illetve modulátorok | 205 |
Ciklikus nukleotidok | 206 |
Ciklikus AMP | 206 |
Ciklikus GMP | 207 |
Membránkomponensek | 208 |
Fehérjeszintetizáló rendszer | 209 |
Energiaforgalom | 210 |
Oxigén | 210 |
Glukóz, glikogén | 210 |
A glikolízis, a citrátciklus és a terminális oxidáció enzimei | 211 |
ATP, kreatinfoszfát | 212 |
A glia szerepe | 212 |
Endrokin rendszer | 213 |
Hypophísishormonok | 213 |
Mellékvesekéreg-hormonok | 214 |
Pajzsmirigyhormonok | 214 |
Mellékpajzsmirigy-hormonok | 214 |
Nemi hormonok | 214 |
Egyéb faktorok | 215 |
Összefoglalás | 216 |
Irodalom | 217 |
Sclerosis multiplex (Szegedy László) | 223 |
A demielinizáció biokémiája | 224 |
A mielin szerkezete | 224 |
A bázikus enkafalitogén protein | 227 |
A zsírsavak szerepe a mielinhüvely felépítésében, szerepük a sclerosis multiplex patogenezisében | 228 |
A központi idegrendszer biokémiai változásai | 229 |
Lizoszomális enzimek | 230 |
A sejtek infiltráció jellege és sajátosságai | 231 |
Extracerebrális változások sclerosis multiplexben | 232 |
Szérumlipidek és prosztaglandinok | 232 |
Mielinolitikus tényezők | 233 |
Mielin bázisú protein (MBP) | 233 |
Aminosavak | 234 |
A sclerosis multiplex immunológiája | 234 |
A celluláris immunrendszer működése | 237 |
Humorális immunitás | 239 |
Sejtközvetített immunitás | 240 |
Autoimmun mechanizmusok | 242 |
Liqourváltozások sclerosis multiplexben | 243 |
Intracerebrális IgG-szintézis | 244 |
Oligoklonális IgG | 245 |
Kappa- és lambda-könnyűláncok a liquorban | 246 |
Egyéb immunglobulinok (IgM, IgA és IgD) a liqourban | 247 |
Ellenanyagok a liqourban | 247 |
Intracerebrális komplementszintézis | 250 |
Immunkomplexek | 250 |
Immungenetikai tényezők szerepe a sclerosis multiplex patogenezisében | 250 |
Összefoglalás | 252 |
Irodalom | 253 |
Az extrapiramidális rendszer betegségei (Vizi E. Szilveszter - Baraczka Krisztina) | 260 |
Akinetikus-hipertóniás tünetegyüttes (Parkinson-kór) | 261 |
Hipotóniás hiperkinézisek | 267 |
Disztóniás szindrómák | 267 |
Összefoglalás | 269 |
Irodalom | 270 |
Örökletes oligofréniák (Környey Edit) | 274 |
Enzimopátiák | 275 |
Leukodisztrófiák | 284 |
A szénhidrát-anyagcsere zavarai | 285 |
Irodalom | 290 |
Kolineszteráz enzimek szerepe és diagnosztikai jelentősége (Simon György) | 291 |
Kolineszterázok | 291 |
A kolineszterázok típusai | 292 |
Az AChE sejten belüli lokalizációja és szintézise | 297 |
A liqour cerebrospinalis kolineszteráz enzimjei | 298 |
A CSF AChE felfedezése | 299 |
A CSF kolineszteráz eredete | 299 |
A CFS acetillkolineszteráz és pszeudokolineszteráz aktivitás mérési módszerei | 301 |
Kolineszteráz aktivitás változásai idegrendszeri betegségekben | 302 |
ChE aktivitás az idegrendszer daganatos betegségeiben | 302 |
Kolineszteráz aktivitás dementiákban | 304 |
Parkinson-kór | 305 |
Huntington chorea | 305 |
Epilepszia | 305 |
Sclerosis multiplex | 306 |
Amyotrophias lateral sclerosis (ALS) | 306 |
Guillain-Barré-betegség | 306 |
Polyneuropathia deiabetica | 307 |
Agyi abszesszus és szepszis | 307 |
Migrén | 307 |
Malignus hipertermia | 307 |
Szkizofrénia | 307 |
Depresszió | 308 |
Szorongásos állapotok | 308 |
Mániás kórképek | 308 |
Meningitiszek és enkefalitiszek | 309 |
Gyógyszerek hatása | 309 |
Az amionfolyadék kolineszteráz aktivitás vizsgálata | 310 |
Eredet | 310 |
Kimutatási módszerek | 310 |
Diagnosztikai lehetőségek | 312 |
Összefoglalás | 314 |
Irodalom | 315 |
A lítium és a réz szerepe (Lipcsey Attila) | 321 |
A lítiumsók neurokémiai jelentősége | 321 |
Előzmények | 321 |
A lítiumkezelés indikációs területei | 322 |
A lítium pszichiátriai alkalmazása | 323 |
A lítium alkalmazásának pszichiátriai előnyei | 324 |
A lítium biológiai hatásmechanizmusa | 325 |
A rézanyagcsere neurokémiai szempontjai | 328 |
Általános rézanyagcsere | 328 |
Wilson-kór | 329 |
A szkizofrénia és a rézanyagcsere kapcsolata | 332 |
A rézanyagcsere egyéb vonatkozásai | 337 |
Irodalom | 338 |
Az EEG neurokémiai vonatkozásai (Tariska Péter) | 340 |
Bevezetés | 340 |
Az EEG-tevékenység eredete | 340 |
Főbb ionváltozások az elektromos jelenségek hátterében | 341 |
Neuroanatómiai és neurofiziológiai szubsztrátumok | 341 |
Epileptogén aktivitás | 343 |
Neurohumorális tényezők | 344 |
Az agy normális anyagcseréje | 345 |
Az EEG-tevékenység fiziológiai változásai és azok háttere | 346 |
Nyugalmi EEG | 346 |
EEG szenzoros inger hatásakor | 347 |
Alvási EEG | 347 |
Az EEG lehetőségei a neurológiai betegségekben | 348 |
Az EEG jelentősége az epilepszia diagnosztikájában | 350 |
Az EEG jelentősége a főként helyi agykárosodással (funkciózavarral) járó kórképekben | 351 |
Diffúz agyi funkciózavar | 353 |
Kiváltott válaszok | 355 |
Összefoglalás | 355 |
Irodalom | 356 |
Neuroendokrinológiai vonatkozások (Arató Mihály) | 359 |
Szkizofrénia | 361 |
Növekedési hormon vizsgálatok | 361 |
Prolaktinvizsgálatok | 364 |
Depresszió | 366 |
DST | 367 |
TRH-TSH-teszt | 369 |
Diabétesz és depresszió | 371 |
Melatonin | 374 |
Összefoglalás | 375 |
Irodalom | 377 |
Pszichofarmakológiai kitekintés (Gaszner Péter) | 381 |
Bevezetés | 381 |
Pszichofarmakonok | 382 |
A depresszió gyógyszerei | 382 |
Antipszichotikumok | 388 |
A lítium és egyéb profilaktikumok | 391 |
Szorongásoldók | 392 |
Egyéb pszichofarmakonok | 393 |
A központi idegrendszerre ható egyéb gyógyszerek | 395 |
Predikció, gyógyszerrezisztencia | 396 |
Új terápiás elvek | 397 |
Összefoglalás és következtetések | 400 |
Irodalom | 401 |
Tárgymutató | 404 |