Előszó
Kedves Olvasó!
Megragadó intellektuális kalandra vállalkozik, aki Mátyás Judit könyvét veszi a kezébe. A téma az olvasás, tanulás és a következményes megértés kapcsolata, mindezek jelentősége alapvető a 21. század információs társadalmában. A könyv nemcsak a nyelvészek vagy nyelvtanárok számára lehet érdekes, hanem mindenkinek, akit érdekel a nyelvtanulás és az ismeretszerzés kapcsolata. A nyelvtudás jelentőségét mindenki elismeri, de nem biztos, hogy a helyes okokból. Nyelvet tudni kell, mindegy, hogy a nyelvet tanuló egy kis ország állampolgára, és ezért gyakorlatilag a saját honfitársain kívül senki nem beszéli anyanyelvét, vagy olyan nagy országé, amelynek nyelvét az egész világon ismerik és használják. Sokszor hallottam fiatal koromban, amikor lelkesen tanultam idegen nyelveket, hogy „minek kínlódsz, úgysem utazhatsz, és soha nem fogod használni a nyelvet." Amikor megváltozott a világ, a nyelvtudás jelentősége hirtelen felértékelődött, hiszen csak az tudta igazán értékelni a szabadságot, akinek megvoltak hozzá az eszközei, hogy használhassa. Az egyik ilyen elengedhetetlen eszköz a nyelvtudás, és a hozzá kapcsolódó tájékozottság volt. Hiszen aki megtanul egy nyelvet, az nemcsak szellemi szakácskönyvet kap a kezébe, amelynek segítségével jól-rosszul „kérhet egy pohár vizet", hanem egy másik világba lép, egy csodálatos kalandban lehet része, a másik kultúra megértésében. Ahogy Judit is írja egy cikkében, a kulturális kompetencia határozza meg a szociolingvisztikai, nyelvi, és szövegalkotói kompetenciát. A nyelvtudás segítségével olyan módon bővíthetjük ismereteinket, amely semmilyen más formához nem hasonlítható. Ha elsajátítjuk egy nyelv logikai rendszerét, megtanuljuk a szókincse egy részét - az összesei úgysem lehet -, ha megpróbáljuk egy idegen nyelven kifejezni magunkat, akkor a gondolkodásmódunk alapvető változáson megy át. Másként fogjuk látni a világot, árnyaltabban tudjuk kezelni saját kultúránk értékítéleteit, elsajátíthatunk egy új kulturális nézőpontot, részeivé lehetünk egy olyan világnak, amely zárva van mindenki előtt, aki a nyelvet nem beszéli. Számomra az idegen nyelven való megszólalás mindig egy kicsit a varázslat kategóriájába tartozott, mintha azok, akik így beszélnek egymással egy előkelő klub tagjai lennének, ahová bejutni önmagában is eredmény. A nyelvet nemcsak azért tanuljuk, mert hasznos, mert alapvető, hogy például a jövendő üzletemberei magától értetődő természetességgel szólaljanak meg a világnyelvek közül legalább kettőn, hanem azért is, mert gazdagabbá, műveltebbé, tájékozottabbá tesz, könnyebben értjük meg a világot általa. Még akkor is, ha csak regényeket olvasunk és filmeket nézünk idegen nyelven. Még akkor is, ha csak arra használjuk, hogy megértsük a külföldi hírportálok cikkeit, akkor is olyanban van részünk, amit máshogyan nem lehet megszerezni.
Mátyás Judit könyve a folyamatról szól, arról, hogyan lehet ezt a tudást megszerezni, olyan olvasási stratégiákkal, amelyek újak, kevéssé használtak Magyarországon. Sokan elsiratták már az olvasást, mint az ismeretszerzés módját, pedig tulajdonképpen még az a gyerek is olvas, aki csak a számítógépet nézegeti, mert még a játékprogramokhoz sem lehet olvasástudás nélkül hozzáférni.
Vissza