Az ezredvég magyar társadalma

Folyamatosság és megszakítottság a társadalomfejlődésben

Szerkesztő

'Bőhm Antal: Az ezredvég magyar társadalma ' összes példány

Kiadó:	Rejtjel Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	280 oldal
Sorozatcím:	Rejtjel Politológia Könyvek
Kötetszám:	17
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9149-84-5
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mintegy öt évvel ezelőtt írtam a XX. századi magyar társadalom című tankönyvet, amely korábbi egyetemi előadásaimra épült. Azóta átléptünk az ezredfordulón, ismereteink számos új ténnyel gazdagodtak, s megannyi társadalomra, társadalmi fejlődésre vonatkozó kérdés új megvilágításba került, többek közt ezért is vált időszerűvé korábbi álláspontunk, hipotéziseink, át- és továbbgondolása, azaz egy új könyv megírása. Ezért és ilyen motivációk alapján készült el „Az ezredvég magyar társadalma" című tankönyv. Annak ellenére, hogy az új könyv megőrizte a „régi" szerkezetét, azaz ezúttal is két részre (a magyar társadalom szerkezeti változásai és a társadalom állapota) épül, nem egyszerű folytatása, vagy átdolgozása a korábbinak, hanem egy új alkotás. Természetesen munkám során figyelembe vehettem a „régi" könyv hibáit, s ezért köszönettel tartozom bírálóimnak, kollégáimnak és nemkülönben diákjaimnak, akik véleményükkel, kérdéseikkel, ötleteikkel segítségemre voltak számos probléma újragondolásában.
Magyarázattal tartozom a könyv címéért, amelyben az „ezredvég" azt fejezi ki, hogy a magyar társadalomfejlődés másfél évszázadát - a polgárosodás viszontagságos folyamatát - néhány kérdésben pedig a mélyebb múltban gyökerező összefüggéseket szerettem volna bemutatni és értelmezni. A „magyar társadalom" megértéséhez pedig - úgy gondolom - óhatatlanul hozzátartoznak, s ezért ismernünk kell azokat a folyamatokat, eszméket, állásfoglalásokat, amelyek meghatározták, vagy legalábbis befolyásolták a magyar társadalomfejlődést, itt a Kárpátmedencében, s tágabban Közép-Európában, vagy éppen Európában, vagy pedig korunk domináns érték- és eszmerendszeréhez kapcsolódtak. Voltaképpen a társadalmi fejlődés kontinuus és diszkontinuus folyamatait szeretném nyomon követni a magyar társadalomfejlődés kapcsán. (Innét a „folyamatosság és megszakítottság" az alcímben.)
Magyarázattal szolgálok a könyv műfajáért is. Szeretném leszögezni, hogy nem társadalomtörténetről van benne szó, tehát nem történeti mű, hanem karaktere alapján leginkább politikai szociológiának tekintem. Ezt azért hangsúlyozom, mert nyilvánvaló, hogy az egyes diszciplínák művelői saját szaktudományuk követelményeit fogják majd rajtam, illetve könyvemen számon kérni.
Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy tankönyvről van szó, s ennek megfelelően egy-egy adott kérdés elemzésében objektivitásra törekedtem, jóllehet társadalomkutatóként jó néhány kérdésben a könyvben találhatónál markánsabb véleményem van.
Kiknek íródott ez a könyv? Természetesen egyetemistáknak, főiskolásoknak, de úgy gondolom, hogy mindazok haszonnal forgathatják, akik érzékenyek a szociális problémák, a politikai folyamatok és a társadalmi változások iránt. Vissza

Tartalom

Előszó 9
I. rész A társadalmi szerkezet változásai
A társadalmi struktúra fogalma - fontosabb struktúra - és rétegződéselméletek.. 13
Fontosabb struktúra - és rétegződéselméletek 14
Osztály- és hatalomelméletek 15
A társadalmi cselekvés elmélete 20
Stratifikációs elméletek 21
A magyar társadalom szerkezeti változásai - régi és új struktúrák 24
A társadalomszerkezet változásainak főbb tendenciái a XIX.-XX. században
Magyarországon 24
A XX. századi rendszerváltások jellemzői 26
A szocializmus négy évtizedének hatása a társadalmi szerkezetre 28
A rendszerváltás hatása a magyar társadalom szerkezetére 33
A szocialista, régi struktúra 35
A munkásosztály felemelkedése és széthullása 35
Az osztállyá szerveződés (1867-1945) 35
A szocializmus - a „munkásosztály" társadalma 38
A munkástársadalom szétesése 41
Az ingázás és az ingázók világa 45
Ingázás a rendszerváltást megelőzően 45
A rendszerváltás hatása az ingázásra 50
A parasztság és a paraszttársadalom metamorfózisa 54
A paraszti társadalom sorsfordulói 54
A parasztság és a paraszttársadalom átalakulása 54
A földtulajdon változásai 56
Falukutatók és szociográfia 58
A felbomló parasztság perspektívái 61
Értelmiségi utak és választások 63
Az értelmiség fogalmáról 63
Az értelmiség funkciója 65
A hatalom és az értelmiség viszonya 66
Az értelmiség társadalmi összetétele, presztízse 68
Az értelmiség rekrutációja 69
Értelmiségi perspektívák az új demokráciában 70
„Régi-új" társadalmi osztályok, rétegek 72
Középosztály és középrétegek a magyar társadalomban 72
A középosztály-fogalom értelmezése 72
A középosztály előtörténete 73
A szocializmus középrétegei 74
Középrétegek a rendszerváltás után 76
A magyar vállalkozók és a modernizáció 77
A modernizáció szociológiai-politológiai fogalma 77
A modernizáció szakaszai és törésvonalai Magyarországon 78
A vállalkozók 79
A magyar vállalkozók 80
Az új elit kialakulása és társadalmi szerepe 84
Az elit fogalma 84
Az államszocializmus elitje 86
Az új elit 87
A munkanélküliség és társadalmi kezelhetőségének problémái 90
A munkanélküliség fogalma és mérése 90
A munkanélküliség és a munkanélküliek típusai 92
A munkanélküliség hatása a munkavállalókra 93
Munkanélküliség Magyarországon 94
Kiemelt demográfiai rétegek 95
A nők és a nőkérdés 98
Nyugdíjasok - nyugdíjas életmód 103
Az ifjúság, a pályakezdés konfliktusai 106
Etnikai és felekezeti tagoltság 113
Etnikai tagoltság a történelmi Magyarországon 113
Az etnikumok helyzete Trianon után 114
Kisebbségek Magyarországon ma 116
A cigány népesség helyzete 117
A zsidóság 121
Magyarország felekezeti megoszlása 125
Felekezetek a történelmi Magyarországon 125
A felekezetek helyzete a rendszerváltás után 126
Felekezeti tagoltság és vallásosság ma 126
II. rész A magyar társadalom állapota
Népesedés, a magyar társadalom demográfiai helyzete 131
Népesedési alapfogalmak és elméletek 131
A népesség alakulása Magyarországon 135
Népesedés-politika - a népesedés politikuma 138
A társadalmi mobilitás 141
Nyitott és zárt társadalom 141
A mobilitás csatornái 143
A mobilitás formái 144
A társadalmi mobilitás Magyarországon 145
A társadalom egészségi állapota 148
Mortalitás és mobiditás Magyarországon 148
"„Társadalmi beilleszkedési zavarok" 150
Deviáns magatartások 151
Az öngyilkosság 155
Bűnözés és az állampolgárok szubjektív biztonságérzete 161
Elméletek a bűnözésről 161
A bűnözés Magyarországon 164
A szubjektív biztonságérzet 165
A bűnözés és a bűnüldözés politikuma 166
A magyar társadalom szociális helyzete 169
Szegénység és gazdagság 169
Az állami szerepvállalás változása a szegénység kezelésében 172
A szociálpolitika reformja 174
A magyar társadalom kulturális tükörképe 178
A kultúrával kapcsolatos alapfogalmak 178
Oktatás, nevelés, iskolarendszer 179
Részletek a magyar kultúrpolitika történetéből 181
A műveltségképek modellváltása 184
Helyi társadalom és lokális kapcsolatok 184
A globalizálódó világ értelmezése 187
A lokalitás fölértékelődése 188
Társadalomszerkezet és település 189
A helyi társadalom fogalma 192
A helyi társadalom dimenziói 195
A helyi hatalom és a helyi politika 198
A helyi hatalom koordinátái 198
A tanácsrendszer zsákutcája 202
A helyi hatalom működése a tanácsrendszer idején 205
Települési önkormányzatok, érdekképviseletek, civil társadalom 211
A települési önkormányzatok 211
Az önkormányzatiság fogalma - a települési önkormányzatok történelmi előzményei 211
Az önkormányzatok újjászületése 214
Az önkormányzati törvény vitája és az első választás (1990) 215
Az önkormányzatok az első két választás között (1990-1994) 218
A második választás előzményei és a választás (1994) 220
A harmadik önkormányzati választás (1998) 223
A 2002. évi önkormányzati választás 226
Az érdekképviseletek 228
A civil társadalomszerveződés 235
Fogalmi gondok és elhatárolások 235
Civil szervezetek az átpolitizált világban 236
A civil szervezetek jelenlegi helyzete 239
A politikai szerepvállalás dilemmái 241
A nonprofit szektor 243
Regionális politika és polgári átalakulás 249
A regionális politika hazai előzményeiről 249
Variációk a területi rendezésre 250
A regionális politika kereteiről 254
A magyar társadalom regionális metszete 257
A területi gazdaság alakítására ható tényezők 258
A megyei gazdasági fejlettség különbségei (1975-1995) 261
A gazdasági- társadalmi változások nyertesei és vesztesei 261
Megyék és EU régiók 263
Bibliográfia
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke
Térképek jegyzéke