Az Ezeregy Éjszaka Könyve I., II., X., XI., XIV., XV. füzet (nem teljes)

Előszó

Minden népnek megvan a maga ezeregyéjszakája. Minden nép nyelvére leforditották már ezeket a persa és hindu eredetü meséket, amelyek a köztudatban mint arab regék élnek, csak nekünk magyaroknak nincs még teljes forditásunk, csak mi nem ismerjük az Ezeregyéjszakát a maga hamisitatlan valóságában. Vörösmarty kisérlete, amely valószinüleg német források felhasználásával próbált gyüjteményt összeállitni arab regék cim alatt az Ezeregyéj legszebb meséiből, ma már a legnagyobb könyvritkaságok közé tartozik. Egy másik hézagos és az eredetinek minden szépségét elsikkasztó szolgai átdolgozás, legfeljebb vidéki kölcsönkönyvtárakban huzódik meg pár agyonrongyolt példányban. Nálunk tehát csak az ifjuság számára átdolgozott, egészen gyatra kivonatban ismerik egyik-másik regényét az Ezeregyéjnek s a mai generációnak fogalma sincs azokról a halhatatlan szépségekről, amelyeket a mohamedán világ költészetének ez a hatalmas monumentuma rejt.
Az irodalomnak teszünk tehát szolgálatot és maradandó becsü művet alkotunk, mikor az Ezeregyéjszaka kincsesházát a maga hamisitatlan valóságában feltárjuk a magyar olvasóközönség előtt és először adjuk ezt a napkeleti regegyüjteményt az eredetihez hü teljes forditásban magyar nyelven, amely a legalkalmasabb a keleti népköltészet formai szépségeinek visszaadására is. A magyar forditás dr. I. C. Mardrus kiváló francia orientalista eddig legtökéletesebb és legkifogástalanabb teljességü francia forditásából készül. A forditást a perzsa és a keleti költészet egyik kiváló magyar ismerője Orientális név alatt végzi, a magyar népköltészet gazdag nyelv- és formakincsének felhasználásával. Vissza