Az ezerarcú Tolna megye

Előszó

Tolna megye, amely nevét a vidék egyik korábban fontos szerepet játszó településéről kapta, az ország egyik legkisebb megyéje, mégis van akkora, mint a Föld több állama.
Számos régészeti lelet bizonyítja, hogy a tájék már az őskortól kezdve lakott volt, éltek itt kelták, és jól érezték magukat a rómaiak is. A megye zömét lankás dombvidék alkotja, déli peremén azonban már magasabb hegység húzódik, északkeleti része pedig alföldies képet mutat. Keleti határa Európa egyik legnagyobb folyója, a Duna. Az itt élő embereknek évszázadok óta a mezőgazdaság nyújt biztos megélhetést. A nagy iparvállalatok többnyire elkerülték ezt a vidéket, meghagyva így a természet érintetlenségét, a táj háborítatlanságát, szépségét, ideális körülményeket biztosítva ezzel a csendet, nyugalmat kedvelő pihenni vágyóknak. Kedvező adottságai révén Magyarország egyik történelmi borvidéke alakulhatott itt ki, a kiváló borokat kedvelők nem kis örömére. Több emberöltő óta élnek egymás mellett különböző nemzetiségek Dél-Dunántúl e kis megyéjében, megőrizve saját hagyományukat, kultúrájukat. Ennek is köszönhető a népművészet sokszínűsége, ami nyomon követhető az építészeti sajátosságokon, a falusi mesterségeken, a népviseleteken és nem utolsósorban a gasztronómiai szokásokon is. A túrázásra, kirándulásra csábító vidéket a látogató könnyen bejárhatja néhány nap alatt, megismerve ezzel a környék lakóinak életét. Tolna megye az ország egyik legszebb érintetlen szeglete, ahol nincsenek zsúfolt és forgalmas nagyvárosok, csak bájos kisvárosok és kedves falvak. Vissza