Az extrasystolés arhythmiák diagnostikai jelentőségéről

Előszó

Tisztelt Orvosegyesület!

Skoda korszakot alkotó fellépése előtt a szívzörejek tanában áttekinthetetlen zűrzavar uralkodott. Laennec egyszerű bruit de souffle-ja olyan tünetnek bizonyult, a melynek számos alfaját lehetett megkülönböztetni. A vezető eszme nélküli észlelő könnyen juthatott abba a kisértésbe, hogy ezen alfajokat a legfeltünőbb és egyúttal legfelületesebb különbségek alapján osztályozza és az új elnevezésekben kifogyhatatlan Bouillaud-dal mint a bruit de souffle alakjai megjelentek az orvosi irodalomban a bruit de rape, de lime, de scie, d'étrille, musical, sifflement, piaulement, frottement, frolement, de cuir noeuf, de raclement, de va-et-vient. A zörejek e fajai és a szín anatomiai állapota közt szorosabb kapcsolatot felismerni nem lehetett és nem maradt más hátra, mint elismerni azt, hogy a zörejek többnyire szervi szívbajok kisérői, de előjönnek szervi szívbajok nélkül is és szervi szívbajok is vannak, a melyek mellett a szív működését zörejek nem kisérik. Ha tehát a zörejek a valószinűség bizonyos fokával meg is engedték azt a következtetést, hogy a szív anatomiailag hibás, egészen határozott diagnostikai jelentőségük nem volt. Skoda 1839-ben elvetve a francziák finom hangtani distinctoit, a szívzörejek fellépésük ideje és localisatioja szerint osztályozta. Ez az ép oly egyszerű, mint a milyen nagy tény egyszerre világosságot derített és rendet hozott azon a téren, a melyet Laennec homályban hagyott és a melyen Bouillaud chaost teremtett. Vissza