Az év műfordításai 2009

Fülszöveg

Vajon valóság-e Közép-Európa? Sokan hisznek abban, hogy e fogalom verőfényes, földrajzi jelentésmezó'ibe a történelem dimbes-dombos, zegzugos árnyalatai is belejátszanak. Montesquieu úgy vélte, hogy a geográfiai adottságok nemcsak az ernberek viselkedését, jellemét, de a közösséggé szerveződés mikéntjét, az államformát is meghatározzák. Már a nagy francia gondolkodó is bölcseleti kiindulóponttá tette táj és ember viszonyát. Melyik az alapvetőbb történelemformáló erő? Közép-Európa hívei vallják, hogy a regionális köztesség, a kelet és nyugat közti átjárás és őrlődés az évszázadok folyamán egy sajátságos képződményt munkált ki: a közép-európai identitást. Idézzünk föl néhányat a gondolatfelvetés magyar klasszikusai közül: a Duna-menti konföderációt megálmodó Kossuthot, az Európa három történeti régiójáról értekező Szűcs Jenőt, vagy a térség kisállamainak nyomorúságához egyszerre részvevő pszichologizmussal és tárgyilagos tényismerettel hajoló Bibó Istvánt. Termékeny megközelítéseik... Tovább

Fülszöveg

Vajon valóság-e Közép-Európa? Sokan hisznek abban, hogy e fogalom verőfényes, földrajzi jelentésmezó'ibe a történelem dimbes-dombos, zegzugos árnyalatai is belejátszanak. Montesquieu úgy vélte, hogy a geográfiai adottságok nemcsak az ernberek viselkedését, jellemét, de a közösséggé szerveződés mikéntjét, az államformát is meghatározzák. Már a nagy francia gondolkodó is bölcseleti kiindulóponttá tette táj és ember viszonyát. Melyik az alapvetőbb történelemformáló erő? Közép-Európa hívei vallják, hogy a regionális köztesség, a kelet és nyugat közti átjárás és őrlődés az évszázadok folyamán egy sajátságos képződményt munkált ki: a közép-európai identitást. Idézzünk föl néhányat a gondolatfelvetés magyar klasszikusai közül: a Duna-menti konföderációt megálmodó Kossuthot, az Európa három történeti régiójáról értekező Szűcs Jenőt, vagy a térség kisállamainak nyomorúságához egyszerre részvevő pszichologizmussal és tárgyilagos tényismerettel hajoló Bibó Istvánt. Termékeny megközelítéseik a téma olyan kortárs szakértőiben élnek tovább, mint Konrád György, aki politikai, Fried István, aki irodalmi vagy Kiss Gy. Csaba, aki művelődéstörténeti értelmet tulajdonít a meghódítandó elnevezésnek.
Ebben az antológiában nem az elméleti okfejtés, hanem a hús-vér művészet jut szóhoz, cselekszik az elvek és a hivatalosság helyett. Körülöttem ólálkodik azonban az ünnepi kedvet megfertőző rossz érzés: történelmi keserveinkben osztoznunk kellett, de a dicsőséggel ki-ki inkább magára maradna. Mintha az európai integrációba csak vakon született ellentéteinket hurcolnánk be, s így esélyünk sem nyílna valamiféle értékharmóniára. Válogatásunk, mely úttörő módon földrajzilag leszűkíti Az év műfordításainak körét, egyúttal arra törekszik, hogy a művek szellemi rokonságot is mutassanak. Az egészséges azonosságtudat és bizalmas nyitottság önképét, mely valamennyi értékes műalkotás sajátja. Ezért illesztettünk zsinórmértékül szolgáló esszéket is a versek és novellák mellé. Vegyük észre, hogy a valódi hazafiság semmikor sem tör kizárólagosságra, hogy a közép-európai városok a sokszínűségük ellenére is mennyire hasonló múlttal és jövővel küzdenek meg, s hogy - például - a nyilvánosság szerkezetváltása utáni cseh értelmiség helyzete kísértetiesen emlékeztet a magyaréra. Külön hangsúly esik Közép-Európa nyugatképére, mely a befalazott realitást a távolság utópiájával kecsegteti.
Ám távol álljon tőlünk, hogy ideológiai mankót adjunk a Kedves Olvasó hóna alá! Hiszen főhősünk - a történelem mulandó színhelyei és a politika sematikus epizódszereplői fölé emelkedve - éppen az irodalom: az ember lehetősége arra, hogy szóba álljon önmagával.
Falusi Múlton Vissza