Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban

Tartalom

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 9
BEVEZETÉS 15
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 21
A vizsgálat tárgya, célja és lépései 21
Tudományos háttér 25
A vizsgálat metodikája 29
Dogmatikai elemzés 29
Alkotmányossági és nemzetközi emberi jogi elemzés 30
Jogösszehasonlítás és jogtörténeti elemzés 32
A vizsgálat jogtudományi jelentősége és hasznosítási lehetőségei 33
AZ EUTANÁZIA FOGALMA ÉS TÖRTÉNETE 35
Az eutanázia mint nyelvjáték - egy definíció nehézségei 35
Az eutanázia tipológiája 37
„Passzív eutanázia" 38
„Indirekt eutanázia" 39
„Aktív eutanázia" 39
Öngyilkosságban közreműködés 40
Eredményelhárítási és segítségnyújtási kötelezettség
öngyilkosság esetén 42
Az eutanázia fogalma 43
A passzív alany 44
Szándékos cselekmény 48
Orvos-beteg viszony 50
Gyógyíthatatlan, rövid időn belül halálhoz vezető betegség 52
Terminológia 53
Az aktív és a passzív válfaj elhatárolása büntetőjogi szempontból 54
A büntetőjogi cselekményfogalom alapja és funkciói 56
A tevékenység és a mulasztás elhatárolási kritériumai 65
AZ EUTANÁZIA A KULTÚRTÖRTÉNETBEN 69
Eutanázia és antikvitás 70
Ars moriendi a keresztény középkorban 73
A „jó halál" a reneszánsz utópiákban 74
Az újkor és a XIX. század 75
A XX. század eleje - a szociáldarwinizmus ós az életfilozófiák 75
Az értéktelen élet megsemmisítése 83
Kényszereutanázia a Harmadik Birodalomban 86
AII. világháború után 89
A SÉRTETT BELEEGYEZÉSE 91
A sértetti akarat jelentősége a büntetőjogban 91
Történeti áttekintés 94
A sértett beleegyezése mint jogfilozófiai probléma 100
Önrendelkezés és autonómia 101
Graduális, ideális és relatív autonómia 102
Az autonóm döntés: szabadság és racionalitás 104
Jogállam és erényállam: kötelességek önmagunkkal szemben 105
Kant versus Mill: szabadságelv és kárelv - az autonómia határai 107
Dogmatikai alapvetés - sértett, passzív alany, áldozat 109
Beleegyezés és egyetértés - a tényállás struktúrája 113
A sértett beleegyezése mint jogellenességet kizáró ok 118
A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere 118
A jogellenességet kizáró okok természete 120
A jogrendszer egysége 124
A sértett beleegyezése mint jogellenességet kizáró ok
- a kollíziós modellek 126
Jogügyleti tan 126
Joglemondási tan 128
Mérlegelési tan 128
A beleegyezés mint tényállásszerűséget kizáró ok
- az integrációs modell 130
A jogi tárgy fogalmáról 130
A jogi tárgy jelentősége és jelentésváltozatai 133
A jogi tárgy és az érdekfogalom 135
A jogi tárgy individuális-perszonális elmélete 137
A jogi tárgy tartalma a kollíziós modell szerint 140
A jogi tárgy tartalma az integrációs modell szerint 140
A jogi tárgy tartalma a bázismodell szerint 142
A kollíziós és az integrációs modell kritikája 142
A bázismodell lényege 144
A beleegyezési tényállás 146
A beleegyezés tárgya: eredmény és kockázat 147
A beleegyezés időpontja és visszavonása 150
A beleegyezés joghatályossága 151
A „beleegyezési képesség" 151
Beleegyezés és akarathiba 152
Rendelkezési jog 153
A beleegyezés korlátai 154
Az alkotmányos rend 154
Az emberi élet védelme 155
A kívánságra ölés a magyar jogtörténetben 156
A sértetti beleegyezés abszolút korlátjáról 161
A kötelességek kollíziója és a végszükségi dogmatika 166
Az aktív eutanázia megengedhetőségéről: szimbolikus
büntetőjog és procedurális igazságosság 170
Testi integritás 178
Az orvosi beavatkozás büntetőjogi megítélése 182
Az Alkotmánybíróság eutanáziahatározata 184
Orvos és büntetőjog 189
Az orvosi beavatkozás tényállásszerűsége a bázismodell
értelmezésében 192
Az orvosi beavatkozás legitimációja: a tájékozott beleegyezés 197
Az életmentő vagy életfenntartó beavatkozás visszautasítása
- „passzív eutanázia" 202
A beteg imperfekt autonómiája: az orvosi indikáció 206
A kezelés megszüntetése a beteg aktuális beleegyezése
mellett 208
A kezelés megszüntetése a beteg anticipált beleegyezése mellett 211
A kezelés megszüntetése a beteg feltételezett (vélelmezett)
beleegyezése mellett 216
A fájdalomcsillapítás büntetőjogi problémái - „indirekt eutanázia" 219
ÖNGYILKOSSÁG ÉS JOGREND 227
Az öngyilkosság mint jogtudományi probléma 227
Az öngyilkosság az európai jogtörténetben 232
Az öngyilkosság a régi magyar büntetőjogban 235
Az öngyilkosság büntetőjogi dogmatikája 245
Az öngyilkosság a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatában 250
Az öngyilkosság mint társadalomra veszélyes cselekmény 250
Öngyilkosság és közerkölcs 255
Öngyilkosság és beszámítási képesség 256
Akaratszabadság és öngyilkosság - a szabad akarat jogi
kritériumai 261
Öngyilkosság „jogon kívüli térben" 265
A jogon kívüli tér immanens jelentésváltozatai 269
A jogon kívüli tér transzcendens jelentésváltozatai 270
A jogon kívüli tér és az alkotmányos büntetőjog 271
AZ ÖNGYILKOSSÁGBAN KÖZREMŰKÖDÉS 276
Az áldozat nélküli bűncselekményekről 276
Az öngyilkosságban közreműködés sajátos deliktuális karaktere,
rendszertani helye és kapcsolata az eutanázia problémakörével 278
Történeti áttekintés 279
A Btk. 168. §-a szabályozásának dogmatikai következetlenségei 281
A járulékossági elv áttörése 281
Restriktív és extenzív tettesfogalom - dualisztikus és monista
elkövetői rendszerek 282
A szabályozás ideáltípusai 283
Alkotmányossági és jogérvényesülési problémák: extra
culturam nihil datur 292
Az emberi élethez és a méltósághoz való jog - abszolút
jogok az alapvető jogok rendszerében 302
Az öngyilkosságban közreműködés az Európai Emberi Jogi Bíróság
gyakorlatában 307
Pretty v. United Kingdom 312
SZUBJEKTÍV ZÁRSZÓ A TÖRVÉNYTUDÓKRÓL,
A VÁLASZOK HASONLATOSSÁGÁRÓL ÉS
A TUDOMÁNYNAK KULCSÁRÓL 317
JAVASLATOK 319
SUMMARY 321
FELHASZNÁLT IRODALOM 330

Témakörök