Bevezetés | 3 |
A közép-hatótávolságú fegyverek telepítése Európában | 7 |
Az amerikai előretolt bázisú fegyverek telepítése Európában | 8 |
Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris erejének kialakítása | 11 |
A Szovjetunikó lépései a közép-hatótávolságú fegyverek létrehozására | 11 |
A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamának kezdeményezései a probléma rendezésére a NATO-döntés meghozatala előtt | 16 |
A SALT-I. és a SALT-II. megállapodás kidolgozása során tett javaslatok | 17 |
A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. évi állásfoglalása | 18 |
Szocialista javaslatok, kezdeményezések közvetlenül az 1979-es NATO-döntés meghozatala előtt | 19 |
A NATO 1979. decemberi kettős határozatának meghozatala | 22 |
Ki volt valójában a határozat kezdeményezője? | 22 |
A NATO-tagállamok között tisztázandó vitás kérdések | 24 |
Az egyes NATO-tagállamok belső problémái a döntés előtt | 28 |
A NATO 1979. december 12-i kettős határozatának lényege | 29 |
Indokolták-e a katonai erőviszonyok a NATO-határozat elfogadását? | 35 |
A katonai erőviszonyok meghatározásának legfontosabb kritériumai | 35 |
A nukleáris erőviszonyok | 41 |
Az 1979. decemberi NATO-döntés valódi okai | 49 |
A világpolitikai és világgazdasági helyzet kedvezőtlen változásai az Egyesült Államok számára | 50 |
Az USA vezető szerepének erősítése a NATO-n belül | 52 |
Az Egyesült Államok katonai sebezhetőségének folyamatos növekedése | 55 |
A washingtoni kormány katonai erőfölényre törekszik | 59 |
A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama helyzeetének gyengítésére, nehezítésére irányuló törekvés | 62 |
Propagandakampány a NATO-döntés igazolására | 66 |
Megváltoztatták-e az SS-20-as rakéták az európai katonai erőviszonyokat, | 67 |
Az eurorakéták telepítésére vonatkozó döntés valóban válasz volt-e a Szovjetunió előző lépéseire? | 72 |
Valóban nem tudott a NATO az SS-20-as rakétákkal semmi hasonló értékű fegyvert szembeállítani? | 74 |
Az SS-20-as rakéták jelentős minőségi-technikai előnyt adnak-e a Szovjetunió számára? | 76 |
Szükség volt-e a NATO rakétahatározatára a tárgyalások előmozdítása érdekében? | 79 |
Milyen új veszélyek forrása a NATO eurorakéta-döntése? | 81 |
A határozat megvalósítása a fegyverkezési verseny új hullámát indítja el | 81 |
Növekszik a háborús veszély kontinensünkön | 86 |
Negatívan hat ki a leszerelési tárgyalásokra | 88 |
Az eurorakéta-határozat hatása a NATO-ra | 91 |
Gyengítette a NATO egységét | 91 |
Erősödött a fegyverkezés elleni tömegmozgalom a nyugati országokban | 94 |
Tömeges tiltakozás az érintett tagországokban | 97 |
Az Egyesült Államok reagálása a béketüntetésekre | 104 |
Miért csak a nyugat-európai fővárosokban tüntet a lakosság? | 106 |
A szocialista országok erőfeszítései a tárgyalások megkezdéséért | 109 |
Kezdeményezések 1980-ban | 109 |
Az SZKP XXVI. kongresszusának békeprogramja | 112 |
A Szovjetunió újabb kompromisszumos lépése | 117 |
Az Egyesült Államok és a NATO vezetésének vonakodása a tárgyalások megkezdéséről | 120 |
Az USA és a NATO vezetésének halogató manőverei | 120 |
Egyes NATO-országok nyomása az Egyesült Államokra a tárgyalás megkezdése érdekében | 126 |
A "nulla-megoldás" kialakítása | 129 |
Mi állt az USA halogató tevékenységének hátterében? | 133 |
A tárgyalások megindulása és a felek javaslatai 1982 decemberéig | 137 |
A felek alapjavaslatainak lényege a genfi tárgyaláson | 139 |
Az alapjavaslatok összevetése, rövid elemzése | 141 |
A Szovjetunió újabb erőfeszítései a tárgyalások menetének segítésére | 144 |
A tárgyalások további alakulása | 148 |
A Szovjetunió új, döntő jelentőségű javaslatai | 150 |
Az új szovjet javaslatok felemás fogadtatásának értékelése | 158 |
A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének állásfoglalása 1983. január 5-én Prágában, a közép-hatótávolságú fegyverek kérdésében | 162 |
A tárgyalások várható időtartama | 164 |
Befejezés | 166 |
Mellékletek | 173 |