Az Európai Unió szociális dimenziója

Tartalom

A kötet szerzői 14
Előszó 15
Az Európai Unió szociális dimenziójának története 17
Gyulavári Tamás
1. A Római Szerződés 19
1.1. Szociálpolitikai fejezet 19
1.2. A szabad mozgás joga 21
2. A közösségi szociálpolitika kezdetei (1957-1972) 21
3. A szociális jogharmonizáció kezdetei (1972-1986) 22
3.1. A Párizsi Csúcstalálkozó (1972) 22
3.2. A Szociális Akcióprogram (1974) 23
4. A közösségi elsődleges jog reformja (1986-1992) 24
4.1. Az Egységes Európai Okmány (1986) 24
4.2. A Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól (1989) 25
4.3. A Maastrichti Szerződés 27
4.3.1. Az Európai Unióról szóló Szerződés szociálpolitikai rendelkezései 27
4.3.2. A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv 28
4.3.3. A Szociálpolitikai Megállapodás 29
5. A foglalkoztatáspolitika térnyerése (1993-1999) 31
5.1. A Fehér Könyv a foglalkoztatásról (1993) 31
5.2. A Zöld Könyv (1993) és a Fehér Könyv (1994) a szociálpolitikáról 32
5.3. Az Esseni prioritások (1994) 32
5.4. Az Amszterdami Szerződés 33
5.4.1. Foglalkoztatási fejezet 33
5.4.2. Az egyenlő bánásmód elve 35
5.4.3. A szociálpolitikáról szóló 117-120. cikk újraszövegezése 35
5.5. Foglalkoztatáspolitika az Európai Tanács Csúcsértekezletein (1997-2000) 37
6. Szociálpolitikai változások az ezredforduló után 38
6.1. A Nizzai Szerződés 38
6.2. Az Európai Szociálpolitikai Menetrend 39
6.3. Az EU Alapvető Jogok Chartája 40
6.4. Az Európai Alkotmány tervezete 42
7. Összegzés 43
Ajánlott irodalom 44
Internetcímek 44
I. rész Szabad mozgás 45
A munkavállalók szabad mozgása 47
Lukács Éva
1. A szabad mozgás jelentősége Európában 49
2. A szabad mozgás szabályozása a közösségi jogban 50
3. Mi a közösségi szabályozás célja? 51
4. Kiket illet meg a szabad mozgás joga? 51
4.1. A közösségi munkavállaló fogalma 51
4.2. A közösségi munkavállaló hozzátartozói 54
4.3. A munkavállalók jogainak kiterjesztése más csoportokra 54
5. Milyen jogaik vannak a közösségi munkavállalóknak? 55
5.1. A tartózkodás joga
5.2. Az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma 56
5.3. A szociális előnyhöz való jog 57
6. Milyen esetben korlátozható a szabad mozgás joga? 58
6.1. A közrend, a közbiztonság és a közegészségügy védelme 58
6.2. A közszolgálattal kapcsolatos korlátozás 60
7. A szabad mozgást támogató eszközök 61
7.1. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése 61
7.2. EURES 62
8. A szabad mozgás második korszaka 62
8.1. A családegyesítésről szóló irányelv 63
8.2. A huzamos tartózkodókról szóló irányelv 64
9. A munkaerő-áramlás hatásai 64
10. Uniós polgárság és a személyek szabad áramlása 65
11. A szabad mozgás és a magyar EU-csatlakozás 66
11.1. Az Európai Megállapodások szerepe 68
11.2. Az átmeneti időre vonatkozó szabályozás 69
12. Összegzés 71
Ajánlott irodalom 72
Internetcímek 72
Szociális biztonsági koordináció 73
Lukács Eva
1. A szociális biztonsági koordináció fogalma 75
1.1. Alapfogalmak 75
1.2. Egyhangúság 78
2. A Rendelet szerkezete 78
2.1. Jogalap 78
2.2. A Rendelet és a nemzetközi szociális biztonsági egyezmények kapcsolata 79
2.3. Alapelvek 81
2.3.1. Az egyenlő bánásmód elve 81
2.3.2. Az egy jogrendszer alkalmazásának elve 82
2.3.3. Az összeszámítás elve 8 3
2.3.4. Az exportálhatóság elve 83
2.3.5. Kiegészítő elvek 83
2.4. Személyi és tárgyi hatály 84
2.4.1. Különleges, nem járulék alapú ellátások 86
3. Konkrét alrendszerek 87
3.1. Betegségi és anyasági ellátások 87
3.2. Családi ellátások 90
3.2.1. Az egyenlő bánásmód elve 90
3.2.2. Az egy jogrendszer alkalmazásának elve 91
3.2.3. A munkaviszonyban töltött időszakok összeszámítása 92
3.2.4. Az exportálhatóság elve 92
3.3. Munkanélküli-ellátások 93
3.3.1. Munkahelykeresés más tagállamban 94
3.3.2. A munkavégzés helyétől eltérő lakóhely 94
3.4. Rokkantsági ellátások és nyugdíjak 95
3.4.1. Rokkantsági ellátások 95
3.4.2. Nyugdíjak 96
4. A Rendelet egyszerűsítése 98
5. Összegzés 101
Ajánlott irodalom 101
Internetcímek 102
II. rész Szociális jogharmonizáció 103
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség 105
Gyulavári Tamás
1. Az egyenlő bánásmód elve és az esélyegyenlőségi politika fogalma 107
2. Az egyenlő bánásmód elve a közösségi jogban 107
3. Az „egyenlő munkáért egyenlő bér" elve 111
4. A nemek közötti egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban 114
4.1. Az egyenlő bánásmód irányelv 114
4.2. Egyenlő bánásmód az önálló vállalkozó nők és férfiak között 118
4.3. A terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák védelme 119
4.4. A szülői szabadság 119
5. A nemek közötti egyenlő bánásmód a szociális biztonság területén 119
6. Az egyenlő bánásmód elve és a jogalkalmazás 120
6.1. A bizonyítási teher megfordítása 120
6.2. A közvetett diszkrimináció fogalma 121
6.3. Hatékony szankcionálás 121
7. Az egyenlő bánásmód általános követelménye 123
7.1. A Szerződés 13. cikke 123
7.2. A faji diszkriminációról szóló irányelv 124
7.3. Általános keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban 125
7.4. Az első lépések egy általános antidiszkriminációs jog felé 127
8. Az EU esélyegyenlőségi politikája 127
8.1. Az esélyegyenlőség a közösségi foglalkoztatáspolitikában 128
8.2. Az esélyegyenlőség mint a Strukturális Alapok horizontális szempontja 128
9. Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Magyarországon 128
9.1. Az egyenlő bánásmód elve a magyar jogban 128
9.2. Az esélyegyenlőségi politika kezdetei 130
10. Összegzés 131
Ajánlott irodalom 131
Internetcímek 132
Közösségi munkajog 133
Bankó Zoltán-Berke Gyula-Kiss György
1. A közösségi munkajog fejlődése 135
2. A közösségi munkajog területei 135
3. A vállalkozások átstrukturálása 136
3.1. Csoportos létszámcsökkentés 137
3.2. Munkáltatói jogutódlás 138
3.3. A munkáltató fizetésképtelensége 141
4. Az atipikus foglalkoztatási formák 143
4.1. Részmunkaidős foglalkoztatás 143
4.2. Határozott idejű foglalkoztatás 144
4.3. A határozott időre és a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott
munkavállalók munkahelyi védelme 145
4.4. Távmunka 146
5. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége 147
6. A fiatal munkavállalók védelme 149
7. Munkaidő 150
8. A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében való kiküldetéséről 152
9. A kollektív munkajog európai szabályozása 154
9.1. Az Európai Üzemi Tanács 155
9.2. A munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció 156
10. Összegzés
Ajánlott irodalom 158
Internetcímek 158
Munkahelyi egészség- és biztonságvédelem 159
Páva Hanna-Lantos Géza
1. A közösségi szabályozás kezdetei 161
2. Az elsődleges jog változásai 163
3. Az új megközelítésű irányelvek és a termékek általános biztonsága 163
3.1. A „régi" és az „új megközelítés" 163
3.2. Az új megközelítés keretében elfogadott irányelvek legfontosabb elvei 164
4. A szabványok alkalmazása 165
4.1. Önkéntes szabványok 165
4.2. Harmonizált szabványok 165
4.3. A szabványok típusai 166
5. A megfelelőség értékelése és tanúsítása 166
6. A 89/391/EGK keretirányelv 166
7. A kockázatértékelés 167
8. Egyedi irányelvek 168
8.1. A Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyeken betartandó biztonsági
és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről 168
8.2. A Tanács 89/655/EGK irányelve a munkavállalók által a munkavégzés
során használt munkaeszközök legalacsonyabb biztonsági
és egészségügyi követelményeinek szintjéről 168
8.3. A Tanács 89/656/EGK irányelve a munkavállalók által a munkavégzés
során használt egyéni védőeszközökre vonatkozó biztonsági
és egészségvédelmi követelményekről 169
8.4. A Tanács 90/394/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi rákkeltő anyagok
hatása elleni védelméről 169
8.5. A Tanács 90/269/EGK irányelve a munkavállalók hátsérülésének kockázatával
járó kézi tehermozgatás okozta kockázatokkal szembeni védelméről 170
8.6. A Tanács 90/270/EGK irányelve az egészség- és biztonságvédelmi követelmények
legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén 170
8.7. A Tanács 92/29/EGK irányelve a munkahelyen alkalmazandó egészség- és biztonságvédelmi jelzésekről 171
8.8. A Tanács 92/85/EGK irányelve a terhes dolgozók, valamint a nem régen szült,
illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására
irányuló intézkedések bevezetéséről 171
8.9. A Parlament és a Tanács 2000/54/EK irányelve a munkavállalók védelméről
a munka közben használt biológiai hatóanyagokkal szemben 171
8.10. A Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve minimális egészségi
és biztonsági követelmények bevezetéséről a fizikai ágensek
(vibráció) kockázatának kitett munkavállalók vonatkozásában 173
8.11. A Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelve minimális egészségi
és biztonsági követelmények bevezetéséről
a fizikai ágensek (zaj) kockázatának kitett munkavállalók vonatkozásában 173
8.12. A Tanács 92/57/EGK irányelve a minimális biztonsági és egészségi
követelmények bevezetéséről ideiglenes vagy változó építési területeken 174
8.13. A Tanács 92/91/EGK irányelve a fúrással ásványt kitermelő
iparágakban foglalkoztatott munkavállalók biztonságának
és egészségvédelmének javítását célzó intézkedések bevezetéséről 175
8.14. A Tanács 92/104/EGK irányelve a külszíni és föld alatti ásványbányászatban
dolgozók biztonságának és egészségvédelmének javítására szolgáló
minimális követelményekről 175
8.15. A Tanács 93/103/EGK irányelve a halászhajó fedélzetén megvalósítandó
minimális munkabiztonsági és egészségvédelmi követelményekről 176
8.16. A Tanács 92/29/EGK irányelve a hajókon történő egészségügyi ellátásról 176
8.17. A Parlament és a Tanács 1999/92/EK irányelve a potenciálisan
robbanásveszélyes környezetben lévő munkavállalók egészségvédelmének
és biztonságának minimális követelményeiről 177
8.18. A Tanács 98/24/EK irányelve a munkavégzés alatt vegyi anyagok hatásának
kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről 177
8.19. A Tanács 83/477/EGK irányelve a munkavállalók munka közbeni
azbesztterhelésével kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről 178
8.20. A Tanács 91/322/EGK irányelve a vegyi anyagok határértékeire vonatkozóan
a munkahelyi expozíció során 179
8.21. A Bizottság 2000/39/EK irányelve a Tanácsnak a munkavégzés alatt
vegyi anyagok hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának
védelméről szóló 98/24/EK irányelve végrehajtására kiadott,
a foglalkozási expozíciók határértékeinek első indikatív listájáról 179
9. Felelősségi viszonyok 179
10. A Foglalkozási Betegségek Európai Jegyzéke 180
11. SAFE Akcióprogram és az Európai Munka-egészségügyi és Munkabiztonsági Ügynökség 180
12. Új közösségi stratégia a munkahelyi egészségvédelemről
és biztonságról 2002-2006 181
Ajánlott irodalom 182
Internetcímek 182
A közösségi jogalkotás nehézségei:
a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó irányelvtervezet vitája 183
Borbély Andrea
1. Egy új fejezet kezdete - a közösségi jogalkotásba való aktív
bekapcsolódásunk 185
2. A munkaerő-kölcsönzés közösségi szabályozásának szükségessége 185
2.1. A munkaerő-kölcsönzés súlya a munkaerőpiacon 185
2.2. A közösségi jogalkotás indokai 186
2.3. A munkaerő-kölcsönzés tagállami szabályozásának jellemzői 187 4
3. A munkaerő-kölcsönzés közösségi szintű szabályozására tett kísérletek 188
3.1. Első kísérlet: az Európai Bizottság első javaslatai 188
3.2. Második kísérlet: az európai szintű szociális partnerek tárgyalásai 188
3.3. Harmadik kísérlet: az Európai Bizottság legutóbbi javaslatai 189
4. A folyamatban lévő tárgyalások alapját képező irányelvtervezet 189
4.1. Az irányelvtervezet célja és hatálya 195
4.2. Az egyenlő bánásmód kérdése, a kivételek lehetőségei 195
4.3. Egyéb rendelkezések 195
5. A közösségi szociális jogalkotás jellemzői 195
5.1. Az Európai Bizottság döntés-előkészítő szerepe 195
5.2. A jogalap helyes megválasztásának kérdése 196
5.3. A közösségi döntéshozatali eljárások a szociális területen 196
5.4. Konzultáció uniós intézményekkel 197
6. Az irányelvtervezet tanácsi vitája 197
6.1. A tanácsi munkacsoportok és az Állandó Képviselők Bizottságának szerepe 197
6.2. A szociális és foglalkoztatási kérdéseket tárgyaló tanácsi munkacsoportok 198
6.3. Az irányelvtervezet tanácsi munkacsoporti és COREPER-vitája 198
6.4. A Foglalkoztatási és Szociális Miniszterek Tanácsa 199
6.5. A munkaerő-kölcsönzés irányelvtervezete elfogadásának esélyei 200
7. A munkaerő-kölcsönzés hazai háttere 200
8. A közösségi szintű jogalkotásba való bekapcsolódásunk tapasztalatai 200
8.1. Általános észrevételek 200
8.2. A legfontosabb döntéshozatali és konzultatív fórumokban való
magyar részvétel 201
8.2.1. A tanácsi döntéshozatal 201
8.2.2. Komitológia 201
8.2.3. Az Európai Parlament 202
8.2.4. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága 202
9. Összegzés 202
Ajánlott irodalom 203
Internetcímek 203
III. rész Nyitott koordináció 205
Foglalkoztatáspolitika / 205
Nagy Katalin-Tóth Renáta
1. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia megteremtésének körülményei 209
2. Az Amszterdami Szerződés foglalkoztatási fejezete 210
3. A luxemburgi folyamat 212
4. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia és az Európai Szociális Alap 215
5. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új kontextusa 216
5.1. A lisszaboni folyamat 216
5.2. Szociálpolitikai fejlemények 217
6. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia első öt évének értékelése 218
7. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia reformja 220
8. A magyar foglalkoztatáspolitika prioritásainak felülvizsgálata és értékelése 222
9. Az ESZA felhasználása Magyarországon 225
9.1. Az ESZA forrásai az operatív programokban 226
9.2. Az EQUAL Magyarországon 229
10. Összegzés 231
Ajánlott irodalom 231
Internetcímek 231
A szociális védelem alapkérdései az Európai Unióban 233
Hajdú József
1. A szociális védelem és a szociális biztonság fogalma 235
1.1. A szociális biztonság fogalma 235
1.2. A szociális védelem fogalma 237
2. A tagállamok szociális ellátásainak áttekintése 238
3. A szociális védelem körében megjelenő ellátások három típusa 239
3.1. Biztosításon alapuló ellátások 239
3.2. Univerzális ellátások 240
3.3. Segélyezési típus 241
4. A tagállamok szociális védelmi modelljei 242
4.1. A biztosítási típusú, bismarcki modell 242
4.2. Az angolszász, beveridge-i modell 243
4.3. A skandináv modell 244
4.4. A vegyes modell 244
5. A szociális védelmi rendszerek szervezeti struktúrája 245
6. A csatlakozó államok szociális védelmi rendszerei 245
7. A magyar szociális védelmi rendszer fontosabb összetevői 246
7.1. Alkotmányos alapszabályok 247
7.2. Biztosítási típusú ellátások 247
7.3. Segélyezési típusú ellátások 247
7.4. Alanyi jogon járó, univerzális ellátások 248
8. Összegzés 248
Ajánlott irodalom 248
Internetcímek 248
Nyitott koordináció a szociális védelem területén 249
Vajda Györgyi-Pákozdi Ildikó
1. Előzmények 251
2. A lisszaboni folyamat és az Európai Szociálpolitikai Menetrend 252
3. A gazdaságpolitikai és a foglalkoztatáspolitikai koordináció 255
4. Nyitott koordináció és szociális védelem 256
4.1. Nyitott koordináció a szegénység és a társadalmi kirekesztés
elleni küzdelemben 257
4.2. Nyitott koordináció a nyugdíjrendszerek területén 260
4.3. Nyitott koordináció az egészségügyi ellátórendszerek és a
tartós ápolás területén 263
5. A munkavállalás kifizetődővé tétele 266
6. A nyitott koordináció modernizálása a szociális védelem területén 267
7. Összegzés 269
Ajánlott irodalom 270
Internetcímek 270
Az elöregedő társadalom szociális kihívásai 271
Hablicsek László-Pákozdi Ildikó
1. A demográfiai öregedés problémája Európában 273
2. A demográfiai öregedés fogalma 273
3. A demográfiai öregedést befolyásoló tényezők 275
4. Demográfiai öregedés az Európai Unió tagállamaiban 275
4.1. A termékenység csökkenése 276
4.2. Az élettartam növekedése 277
4.3. Nemzetközi vándorlás 278
4.4. A népesség korösszetétele 280
5. Elöregedés az új tagállamokban 281
6. Demográfiai távlatok 283
7. A demográfiai öregedés nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos kihívásai 285
8. Reformstratégiák a nyugdíjrendszerek pénzügyi
fenntarthatóságának védelmében 286
8.1. A foglalkoztatási szint emelése és az aktív életpálya kiterjesztése 287
8.2. Az államháztartás stabilitása és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága 290
8.3. A nyugdíjrendszer transzparenciájának biztosítása 293
9. Összegzés 293
Ajánlott irodalom 294
Internetcímek 294
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 295
Juhász Gábor-Sziklai István
1. A társadalmi kirekesztés fogalma 297
2. A társadalmi kirekesztés elleni politika kialakulása 298
2.1. A közösségi szociálpolitika a 80-as és a 90-es években 298
2.2. A 441/92/EGK és 442/92/EGK ajánlás 299
2.3. A Bizottság 1992. december 23-i közleménye 300
2.4. Zöld Könyv a szociálpolitikáról (1993) 300
2.5. Fehér Könyv a szociálpolitikáról (1994) 300
2.6. A Bölcsek Tanácsának jelentése a polgári és szociális
jogok Európájáról (1996) 300
2.7. A Bizottság közleménye a szociális védelem korszerűsítéséről (1997) 301
2.8. Az Amszterdami Szerződés szociálpolitikai rendelkezései (1997) 301
2.9. Az Európai Tanács lisszaboni és feirai csúcstalálkozója 301
2.10. A Nizzai Csúcs 301
2.11. A Laekeni és a Koppenhágai Csúcs 302
3. A társadalmi befogadási stratégia közös célkitűzései 303
4. A stratégia első pillére: a foglalkoztatás lehetővé tétele és a forrásokhoz,
jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára 304
4.1. A foglalkoztatásban való részvétel előmozdítása 304
4.1.1. A foglalkoztatottság lehetővé tétele a legelesettebb csoportok számára 304
4.1.2. A munka és a családi élet összeegyeztetését szolgáló intézkedések 305
4.1.3. A szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása 305
4.1.4. A foglalkoztathatóság javítása 305
4.2. A forrásokhoz, jogokhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz való
hozzáférés elősegítése 306
4.2.1. Az emberi élethez szükséges források biztosítása 306
4.2.2. A munka kifizetődővé tétele 306
4.2.3. Megfelelő lakhatás, valamint a normális élethez szükséges
kommunális szolgáltatások biztosítása mindenki számára 306
4.2.4. Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása 307
4.2.5. Az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása 307
4.2.6. A kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása 307
4.2.7. A jogszolgáltatáshoz való hozzáférés 307
4.2.8. A sport- és szabadidős tevékenységhez való hozzáférés 308
4.2.9. A közlekedési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása 308
5. A stratégia második pillére: a kirekesztés kockázatainak megelőzése 308
5.1. A tudás alapú társadalom nyújtotta lehetőségek kihasználása 308
5.2. A krízishelyzetek kialakulásának megelőzése 308
5.3. A családon belüli szolidaritás megerősítése 308
6. A stratégia harmadik pillére: a legsebezhetőbb csoportok megsegítése 309
7. A stratégia negyedik pillére: minden lehetséges résztvevő mozgósítása 309
8. Az első Nemzeti Akciótervek tapasztalatainak összegzése 310
9. A Társadalmi Kirekesztés Elleni Közösségi Akcióprogram 311
10. Közös Memorandum a Társadalmi Befogadásról (JIM) 312
11. A társadalmi befogadási stratégia jövője 313
Ajánlott irodalom 313
Internetcímek 314
IV. rész útközben 315
A vállalatok társadalmi felelőssége 317
Szécsényi Rozália
1. A CSR-koncepció kialakulása 319
2. A CSR előmozdítására irányuló kezdeményezések 320
3. A vállalatok társadalmi felelőssége az Európai Unióban 321
4. Az Európai Bizottság Zöld Könyve 322
4.1. A CSR koncepciója a Zöld Könyvben 322
4.2. A Zöld Könyv felépítése 322
4.3. A CSR belső dimenziója 322
4.3.1. A humán erőforrások kezelése 323
4.3.2. Munkahelyi egészség- és biztonságvédelem 323
4.3.3. Alkalmazkodás a változáshoz 324
4.3.4. A környezeti hatások és a természeti erőforrások kezelése 325
4.4. A CSR külső dimenziója 325
4.4.1. Helyi közösségek 325
4.4.2. Üzleti partnerek, beszállítók, fogyasztók 326
4.4.3. Emberi jogok 326
4.4.4. Globális környezeti megfontolások 326
4.5. Átláthatóság 326
4.5.1. Jelentés és audit 326
4.5.2. Minőségi munkahely 327
4.5.3. Társadalmi és környezetvédelmi tanúsítványok 327
4.5.4. A társadalmi szempontból felelős befektetés 328
5. A Bizottság 2002. évi Közleménye a vállalatok társadalmi felelősségéről 328
5.1. A Zöld Könyvre adott válaszok 328
5.2. A közösségi szerepvállalás alapelvei 329
5.3. A közösségi szerepvállalás konkrét területei 329
5.3.1. A CSR gazdasági és társadalmi hatására vonatkozó ismeretek fejlesztése 329
5.3.2. A jó gyakorlatok terjesztése 329
5.3.3. A CSR-re vonatkozó vezetési ismeretek fejlesztésének elősegítése 330
5.3.4. A CSR terjesztése a kis- és középvállalkozások között 330
5.3.5. A CSR-gyakorlatok és -eszközök konvergenciája és átláthatósága 330
5.4. A CSR beépítése más közösségi politikákba 332
6. Európai CSR Fórum 333
7. Összegzés 334
Internetcímek 334
Európai szociális modell?
Útközben a jogharmonizációtól a jóléti politikák konvergenciája felé 335
Gyulavári Tamás - Krémer Balázs
1. A szociálpolitika megkettőződése 338
2. A szociális dimenziót alkotó szakpolitikák 340
3. A szociális jogharmonizáció alapjai és korlátai 341
4. A jogharmonizációtól a humánerőforrás-fejlesztés felé 343
4.1. Az európai jóléti államok sajátosságai 343
4.2. A jóléti államot veszélyeztető problémák 344
4.3. A jóléti kérdés új uniós tematizációja: a lisszaboni folyamat 345
5. A nyitott koordináció és a kormányzás harmonizációja 346
6. Az Európai Szociális Modell körvonalai 348
6.1. Az uniós jóléti politika nyelvújító fogalmai 348
6.2. Az uniós szakpolitikák ellentmondásos módszerei 348
6.3. Beleszólás a jóléti ellátások elosztásába 349
6.4. Újfajta kormányzati eszközök és magatartásformák 350
7. Hol tartunk? 350
Ajánlott irodalom 352
Internetcímek 352
Név- és tárgymutató 353-369

Témakörök