Az Európai Unió Rómától Budapestig

Tartalom

Bevezetés 5
1. A gazdasági integrációk elméleti alapjai 8
1.1. Az integráció főbb elméleti megközelítései 8
1.2. A regionális gazdasági társulások formái és fő vonásai 12
1.3. Globalizáció és regionalizálódás a világgazdaságban 14
2. Az Európai Közösségek, illetve az Európai Unió előzményei, kialakulása, fejlődése 17
2.1. A szerződések története 17
2.2. Az EK, illetve az EU fejlődése és a regionális gazdasági társulások formái 27
2.3. Az integráció elmélyítésének és kibővítésének fő mérföldkövei 30
3. Az Európai Unió felépítése 36
3.1. Az Európai Unió három pillére 36
3.2. Szervezeti, intézményi és döntési rendszer 39
3.2.1. Az Európai Unió intézményei 39
3.2.1.1. Az Európai Tanács 39
3.2.1.2. Az Európai Unió Tanácsa 43
3.2.1.3. Az Európai Bizottság 49
3.2.1.4. Az Európai Parlament 55
3.2.1.5. Az Európai Unió Bírósága 59
3.2.1.6. Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere 61
3.2.1.7. A Számvevőszék 65
3.2.2. Az Európai Unió tanácsadó szervei 66
3.2.2.1. Gazdasági és Szociális Bizottság 66
3.2.2.2. Régiók Bizottsága 66
3.2.3. Az Európai Beruházási Bank 67
3.2.4. A demokrácia az EU-ban 67
3.2.5. Az Európai Unió döntéshozatali rendszere 68
3.2.6. Magyarország részvétele az európai uniós döntéshozatalban 71
4. A közösségi jogrendszer 75
4.1. A közösségi jogrendszer fő vonásai 75
4.2. Az Európai Unió jogforrásai 78
4.2.1. Elsődleges jogforrások 78
4.2.2. Másodlagos vagy származékos jogforrások 79
4.2.3. Nemzetközi szerződések, általános jogelvek és bírósági jogalkotás 84
4.3. Egyéb dokumentumok 86
4.4. Hozzáférés az Európai Unió dokumentumaihoz 87
4.5. A közösségi vívmányok, a szubszidiaritás elve és a jogharmonizáció 88
5. Az egységes piac 92
5.1. A belső piac egységesítésének előzményei 92
5.2. A belső piac egységesítésének jogszabályi alapjai 95
5.3. A belső piac egységesítésének fő vonásai 98
6. A Gazdasági és Monetáris Unió 105
6.1. A monetáris integráció előzményei 105
6.1.1. A Werner-terv 105
6.1.2. Az Európai Monetáris Rendszer és az európai árfolyam-mechanizmus 106
6.2. A Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása 108
6.2.1. Az uniós törekvések mozgatórugói 108
6.2.2. A Gazdasági és Monetáris Unió menetrendje a Maastrichti Szerződésben 109
6.2.3. A módosított szakaszolás és a megvalósítás 113
6.3. A Gazdasági és Monetáris Unió előnyei, hátrányai és kockázatai 114
6.3.1. Mikrogazdasági előnyök 115
6.3.2. Makrogazdasági előnyök és hátrányok 119
6.3.3. A Gazdasági és Monetáris Unió kockázatai 122
6.4. A Gazdasági és Monetáris Unió és a kívülálló EU-tagországok 124
7. Gazdaság- és monetáris politika 128
7.1. Gazdaságpolitika, fiskális és monetáris politika 128
7.1.1. Gazdaságpolitikai célok 128
7.1.2. Gazdaságpolitikai koordináció 130
7.1.3. A túlzott deficiteljárás és a Stabilitási és Növekedési Paktum 133
7.1.3.1. A túlzott deficiteljárás 133
7.1.3.2. A Stabilitási és Növekedési Paktum 135
7.1.3.3. A Stabilitási és Növekedési Paktum néhány feszültségforrása 141
7.2. Monetáris politika 143
8. A lisszaboni és az Európa 2020 stratégia 148
8.1. A lisszaboni stratégia 148
8.1.1. Történeti áttekintés 148
8.1.2. A lisszaboni stratégia megvalósítása 155
8.1.3. A lisszaboni stratégia értékelése 159
8.2. Az Európa 2020 stratégia 163
8.2.1. Az Európa 2020 stratégia fő vonásai 163
8.2.2. Az Európa 2020 stratégia értékelése 168
8.2.3. Az euró plusz paktum 170
9. Az Európai Unió költségvetése 175
9.1. A közös költségvetés általános jellemzői 175
9.1.2. A közösségi költségvetés bevételi oldala 177
9.1.3. A közös költségvetés kiadási oldala 187
9.1.4. Az EU költségvetése a 2007 és 2013 közötti időszakban 191
9.1.5. A költségvetési folyamat 195
10. Az Európai Unió politikái 199
10.1. Funkcionális politikák 200
10.1.1. Versenypolitika és versenyjog 200
10.1.1.1. A közösségi versenypolitika és versenyjog fő vonásai 200
10.1.1.2. A vállalkozásokra vonatkozó európai uniós versenyjog forrásai 202
10.1.1.3. Az állami támogatásokra vonatkozó jogi szabályozás 207
10.1.2. Foglalkoztatási politika 212
10.1.3. Szociálpolitika 217
10.1.4. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió és kohéziós politika 221
10.1.4.1. A kohéziós politika létalapja az integrációban 221
10.1.4.2. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzései és eszközei 222
10.1.4.3. A támogatások elosztása 226
10.1.4.4. A kohéziós politika fő vonásai a 2000 és 2006 közötti időszakban 229
10.1.4.5. A kohéziós politika fő vonásai a 2007 és 2013 közötti időszakban 232
10.1.5. Közlekedési politika 238
10.1.5.1. A Lisszaboni Szerződéshez vezető út főbb mérföldkövei 238
10.1.5.2. Közlekedéspolitika, a szolgáltatások liberalizálása 240
10.1.5.3. Infrastruktúra-fejlesztés 243
10.1.6. Környezeti politika 245
10.1.7. Energiapolitika 250
10.2. Ágazati és funkcionális politikák 253
10.2.1. Közös agrárpolitika 253
10.2.1.1. A közös agrárpolitika jellemzői 253
10.2.2. Iparpolitika 259
10.2.3. Kutatási és technológiafejlesztési politika 267
10.2.3.1. A közös kutatási és technológiafejlesztési politika jogi és szervezeti keretei 267
10.2.3.2. A kutatási keretprogramok 269
10.2.3.3. Egyéb programok és tevékenységek 273
10.2.4. Külkapcsolatok és külkapcsolati politika 277
10.2.4.1. Az EU külkapcsolatainak általános vonásai 277
10.2.4.2. A közös külgazdasági, azon belül kereskedelempolitika jogi háttere 280
10.2.4.3. A közös külgazdasági politika szintjei 288
10.2.4.4. Az EU külgazdasági politikája nem kedvezményezett országokkal és országcsoportokkal szemben 303
10.2.4.5. A fejlődő, illetve felzárkózó országokkal szembeni segélypolitika és gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés 309
10.2.4.6. Összefoglaló megjegyzések 311
11. Az Európai Unió keleti bővítése 316
11.1. Előzmények a rendszerváltás időszakában 316
11.2. Az új típusú társulási szerződések 317
11.3. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 320
11.4. A közép-európai országok és az EFTA4 közötti ipari szabadkereskedelmi megállapodások 321
11.5. A keleti bővülés mérföldkövei 323
11.6. A bővülés hatása a Közösségek külgazdasági politikájára 327
12. Magyarország útja az Európai Unióba 331
12.1. Magyarország és az EU kapcsolatainak elmélyülése 331
12.2. Az európai megállapodás végrehajtásának tapasztalatai és eredményei 333
12.3. Magyarország EU-csatlakozásának szerződéses és jogi háttere 339
12.4. Magyarország EU-taggá válása és integrálódás a belső piacba 344
13. Üzleti környezet az EU-ban 349
13.1. Lobbizás az Európai Unióban 349
13.1.1. A lobbizásról általában 349
13.1.2. A lobbizás fő területei az Európai Unióban 350
13.1.3. A lobbizás néhány gyakorlati vetülete 352
13.1.4. Regionális lobbizás 354
13.2. A kereskedelempolitikai környezet 357
13.2.1. Külkereskedelem 357
13.2.2. Származási szabályok, a páneurópai kumulációs övezet és versenyképességi hatásai 363
13.2.3. A vámszabad területek szabályozása 365
13.3. Adózás, adóharmonizáció 368
13.3.1. Az adóharmonizáció néhány általános kérdése 369
13.3.2. Harmonizációs törekvések a társasági nyereségadózásban 372
13.3.3. Adókedvezmények 376
13.4. A magyar üzleti szféra és az EU-csatlakozás 379
13.4.1. Néhány szabályozási hatás 379
13.4.2. A közösségi közbeszerzési piac fő vonásai 386
13.4.3. A közösségi forrásokhoz való hozzájutás 389
13.4.3.1. Az EU-csatlakozás előtti időszak 389
13.4.3.2. Az EU-források lehívásának intézményi feltételei 390
13.4.3.3. A közösségi források nagyságrendje 396
Glosszárium 399
Függelék 418
Rövidítések jegyzéke 424
Tartalomjegyzék 427

Témakörök