Az Európai Unió Rómától Budapestig

Tartalom

Bevezetés 5
1. A gazdasági integrációk elméleti alapjai 7
1.1. Az integráció főbb elméleti megközelítései 7
1.2. A regionális gazdasági társulások formái és fő vonásai 11
1.3. Globalizáció és regionalizálódás a világgazdaságban 13
2. Az Európai Közösség, illetve az Európai Unió előzményei, kialakulása, fejlődése 15
2.1. A szerződések története 15
2.2. Az EK fejlődése és a regionális gazdasági társulások formái 21
2.3. Az integráció elmélyítésének és kibővítésének fő mérföldkövei 22
3. Az Európai Unió felépítése 28
3.1. Az Európai Unió három pillére 28
3.2. Szervezeti, intézményi és döntési rendszer 31
3.2.1. Az Európai Tanács 31
3.2.2. Az Európai Unió Tanácsa 33
3.2.3. Az Európai Bizottság 37
3.2.4. Az Európai Parlament 38
3.2.5. Az Európai Bíróság 40
3.2.6. Egyéb szervek 40
3.2.7. Az Európai Közösség döntési rendszere 41
4. A közösségi jogrendszer 44
4.1. A közösségi jogrendszer fő vonásai 44
4.2. Az Európai Közösség jogforrásai 46
4.2.1. Elsődleges jogforrások 46
4.2.2. Másodlagos vagy származékos jogforrások 46
4.2.3. Nemzetközi szerződések, általános jogelvek és bírósági jogalkotás 50
4.3. Egyéb dokumentumok és az acquis communautaire 50
4.4. A szubszidiaritás elve 52
5. Az egységes belső piac 54
5.1. A belső piac egységesítésének jogszabályi alapjai 54
5.2. A belső piac egységesítésének elért eredményei 55
6. A Gazdasági és Monetáris Unió 61
6.1. A monetáris integráció előzményei 61
6.1.1. A Werner-terv 61
6.1.2. Az Európai Monetáris Rendszer és az európai árfolyam-mechanizmus 62
6.2. A Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása 64
6.2.1. Az uniós törekvések mozgatórugói 64
6.2.2. A Gazdasági és Monetáris Unió menetrendje a Maastrichti Szerződésben 65
6.2.3. A módosított szakaszolás 68
6.2.4. A Stabilitási és Növekedési Paktum 69
6.2.5. Az euró jogi státusa 73
6.3. A Gazdasági és Monetáris Unió előnyei, illetve hátrányai 74
6.3.1. Mikrogazdasági előnyök 75
6.3.2. Makrogazdasági előnyök és hátrányok 78
6.3.3. A monetáris unió kockázatai 81
6.4. Az árak egységesülése a Gazdasági és Monetáris Unióban 82
6.5. Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere 84
6.5.1. Az integráció jegybanki rendszerének felépítése 84
6.5.2. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának fő vonásai 87
6.6. A Gazdasági és Monetáris Unió és a kívülálló országok 89
6.7. A Gazdasági és Monetáris Unió és a reálgazdasági folyamatok 91
7. Funkcionális politikák 96
7.1. A közös költségvetés 96
7.1.1. Költségvetési bevételek, kiadások, eljárások az Unióban 96
7.1.2. Költségvetési reformok 98
7.1.3. Kiadási előirányzatok a 2000-2006. közötti időszakra 100
7.2. Versenypolitika és versenyjog 102
7.2.1. A közösségi versenypolitika és versenyjog fő vonásai 102
7.2.2. A közösségi versenyjog forrásai 103
7.2.3. A közösségi támogatáspolitika jogi alapjai 106
7.3. Regionális politika 110
7.3.1. A regionális politika létalapja a Közösségben 110
7.3.2. A Közösség regionális politikájának fő vonásai 111
7.3.3. Közösségi kezdeményezések 115
7.3.4. Kohéziós Alap 115
7.3.5. Transzeurópai hálózatok 116
7.3.6. A közösségi támogatások elosztása 117
7.4. Lobbizás az Európai Unióban 120
7.4.1. A lobbizás fő területei az Európai Unióban 120
7.4.2. Regionális lobbizás 122
7.5. A közösségi szociális politika fő vonásai 125
7.6. Környezetvédelmi politika 127
7.7. Közlekedési és szállítási politika 129
8. Ágazati és funkcionális politikák 132
8.1. Közös agrárpolitika 132
8.1.1. A közös agrárpolitika jellemzői 132
8.1.2. A GATT-megállapodások hatása a Közösség agrárkereskedelmére 136
8.1.3. A közös agrárpolitika reformja és jövőjének kérdőjelei 137
8.1.4. A közös halászati politika 140
8.2. Ipar- és struktúrapolitika 141
8.2.1. Közös iparpolitika 141
8.2.2. A közösségi struktúrapolitika szemléletváltása 144
8.3. Kutatási és technológiafejlesztési politika 145
8.3.1. A közösségi kutatás-fejlesztési politika előzményei 145
8.3.2. A közös kutatás-fejlesztési politika jogi és szervezeti keretei 147
8.3.3. A kutatási keretprogramok eddigi tapasztalatai 148
8.4. Az Európai Közösség külgazdasági politikája 151
8.4.1. A csatlakozás 151
8.4.2. A társulási szerződések 152
8.4.3. A preferenciális megállapodások 153
8.4.4. Kereskedelem a nem kedvezményezett országokkal 155
9. Az Európai Unió keleti kibővítése 157
9.1. Előzmények a rendszerváltás időszakában 157
9.2. Az új típusú társulási szerződések 158
9.3. A keleti kibővítés eddigi mérföldkövei 160
9.4. A keleti kibővülés finanszírozása 164
10. Magyarország útja az Európai Unióba 169
10.1. Magyarország és az EU kapcsolatainak elmélyülése 169
10.2. A csatlakozás jogharmonizációs teendői 175
10.3. Magyarország EU-érettsége 177
10.4. Kereskedelempolitika 179
10.5. Közösségi forrástranszfer 181
10.6. Az EU-csatlakozás és a gazdasági szereplők 186
10.6.1. Államigazgatás, önkormányzatok 186
10.6.2. Vállalati szféra 191
10.6.3. A humán szféra 194
10.7. Magyarország csatlakozása a Gazdasági és Monetáris Unióhoz 201
10.7.1. A Maastrichti Szerződés költségvetési kritériuma 201
10.7.2. A Maastrichti Szerződés inflációs kamatláb- és árfolyam-kritériuma 204
10.7.3. A Gazdasági és Monetáris Unió előnyei és hátrányai 207
Függelék 214
Rövidítések jegyzéke 217
Tartalomjegyzék 220

Témakörök