Az Európai Unió Rómától Budapestig

Tartalom

Bevezetés 5
1. A gazdasági integrációk elméleti alapjai 7
1.1. Az integráció főbb elméleti megközelítései 7
1.2. A regionális gazdasági társulások formái és fő vonásai 10
1.3. Globalizáció és regionalizálódás a világgazdaságban 13
2. Az Európai Közösség, illetve az Európai Unió előzményei, kialakulása, fejlődése 16
2.1. A szerződések története 16
2.2. Az EK fejlődése és a regionális gazdasági társulások formái 22
2.3. Az integráció elmélyítésének és kibővítésének fő mérföldkövei 24
3. Az Európai Unió felépítése 30
3.1. Az Európai Unió három pillére 30
3.2. Szervezeti, intézményi és döntési rendszer 33
3.2.1. Az Európai Tanács 33
3.2.2. Az Európai Unió Tanácsa 35
3.2.3. Az Európai Bizottság 40
3.2.4. Az Európai Parlament 41
3.2.5. Az Európai Bíróság 43
3.2.6. Egyéb szervek 43
3.2.7. Az Európai Közösség döntési rendszere 44
4. A közösségi jogrendszer 48
4.1. A közösségi jogrendszer fő vonásai 48
4.2. Az Európai Közösség jogforrásai 49
4.2.1. Elsődleges jogforrások 50
4.2.2. Másodlagos vagy származékos jogforrások 50
4.2.3. Nemzetközi szerződések, általános jogelvek és bírósági jogalkotás 53
4.3. Egyéb dokumentumok és az acquis communautaire 54
4.4. A szubszidiaritás elve és a nemzeti és a közösségi jog harmonizációs folyamata 55
5. Az egységes belső piac 58
5.1. A belső piac egységesítésének jogszabályi alapjai 58
5.2. A belső piac egységesítésének elért eredményei 59
5.3. A lisszaboni stratégia 64
é. A Gazdasági és Monetáris Unió 68
6.1. A monetáris integráció előzményei 68
6.1. 1. A Werner-terv 68
6.1.2. Az Európai Monetáris Rendszer és az Európai árfolyam-mechanizmus 69
6.2. A Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása 70
6.2.1. Az uniós törekvések mozgatórugói 70
6.2.2. A Gazdasági és Monetáris Unió menetrendje a Maastrichti Szerződésbe2 72
6.2.3. A módosított szakaszolás 74
6.2.4. A Stabilitási és Növekedési Paktum 76
6.3. A Gazdasági és Monetáris Unió előnyei, illetve hátrányai 84
6.3.1. Mikrogazdasági előnyök 84
6.3.2. Makrogazdasági előnyök és hátrányok 87
6.3.3. A monetáris unió kockázatai 89
6.4. Az árak egységesülése a gazdasági és monetáris unióban 90
6.5. Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere 93
6.5.1. Az integráció jegybanki rendszerének felépítése 93
6.5.2. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának fő vonásai 96
6.6. A Gazdasági és Monetáris Unió és a kívülálló országok 98
6.7. A Gazdasági és Monetáris Unió és a reálgazdasági folyamatok 100
7. Funkcionális politikák 104
7.1. A közös költségvetés 104
7.1.1. A közös költségvetés általános jellemzői 104
7.1.2. A közösségi költségvetés bevételi oldala 105
7.1.3. A közös költségvetés kiadási oldala 110
7.1.4. A költségvetési folyamat 113
7.1.5. A közösségi költségvetése a 2007 és 2013 közötti időszakban 115
7.2. Versenypolitika és versenyjog 118
7.2.1. A közösségi versenypolitika és versenyjog fő vonásai 118
7.2.2. A közösségi versenyjog forrásai 119
7.2.3. A közösségi támogatáspolitika jogi alapjai 122
7.3. Regionális politika 127
7.3.1. A regionális politika létalapja a Közösségben 127
7.3.2. A Közösség regionális politikájának fő vonásai 128
7.3.3. Közösségi kezdeményezések 132
7.3.4. Kohéziós Alap 132
7.3.5. Transzeurópai hálózatok 133
7.3.6. A közösségi támogatások elosztása 133
7.3.7. A regionális politika jövője 136
7.4. A közösségi szociális politika fő vonásai 141
7.5. Környezetvédelmi politika 143
7.6. Közlekedési és szállítási politika 146
8. Ágazati és funkcionális politikák 150
8.1. Közös agrárpolitika 150
8.1.1. A közös agrárpolitika jellemzői 150
8.1.2. A GATT-megállapodások hatása a Közösség agrárkereskedelmére 154
8.1.3. A közös agrárpolitika reformja és jövőjének kérdőjelei 154
8.1.4. A közös halászatii politika 159
8.2. Ipar- és struktúrapolitika 160
8.2.1. Közös iparpolitika 160
8.2.2. A közösségi struktúrapolitika szemléletváltása 164
8.3. Kutatási és technológiafejlesztési politika 166
8.3.1. A közösségi kutatás-fejlesztési politika előzményei 166
8.3.2. A közös kutatás-fejlesztési politika jogi és szervezeti keretei 167
8.3.3. A kutatásai keretprogramok eddigi tapasztalatai 168
8.4. Az Európai Közösség külgazdasági politikája 171
8.4.1. A csatlakozás 174
8.4.2. A társulási szerződések 174
8.4.3. A preferenciális megállapodások 176
8.4.4. Kereskedelem a nem kedvezményezett országokkal 178
8.4.5. Fejlesztési együttműködés 180
9. Az Európai Unió keleti bővítése és a bővülés hatása a külgazdasági politikára 182
9.1. Előzmények a rendszerváltás időszakában 182
9.2. Az új típusú társulási szerződések 183
9.3. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 185
9.4. A közép-európai országok és az EFTA közötti ipari szabadkereskedelmi megállapodások 186
9.5. A keleti bővülés mérföldkövei 187
9.6. A bővülés hatása a Közösség külgazdasági politikájára 192
10. Magyarország útja az Európai Unióba 195
10.1. Magyarország és az EU kapcsolatainak elmélyülése 195
10.2. Az Európai Megállapodás végrehajtásának tapasztalatai és eredményei 197
10.3. Magyarország EU-csatlakozásának szerződéses és jogi háttere 202
10.4. Magyarország EU-taggá válása és integrálódás a belső piacba 207
11. Üzleti környezet az EU-ban 212
11.1. Lobbizás az Európai Unióban 212
11.1.1. A lobbyzásról általában 212
11.1.2. A lobbyzás fő területei az Európai Unióban 213
11.1.3. A lobbyzás néhány gyakorlati vetülete 214
11.1.4. Regionális lobbizás 217
11.2. A magyar üzleti szféra és az EU-csatlakozás 219
11.2.1. Néhány szabályozási hatás 220
11.2.2. A szabályozási hatások következményei 224
11.2.3. A közösségi közbeszerzési piac fővonásai 226
11.2.4. A közösségi forrásokhoz való hozzájutás 230
11.2.5. Következtetések, összefoglalás 232
Függelék 236
Rövidítések jegyzéke 239
Az EU-val kapcsolatos legfontosabb weboldalak 241
Tartalomjegyzék 243

Témakörök