Előszó | 7 |
Bevezetés | 9 |
A regionális különbségeket meghatározó tényezők | 15 |
Infrastruktúra és emberi erőforrás | 19 |
Regionális különbségek az infrastruktúrában | 20 |
Emberierőforrás-ellátottság | 32 |
A kutatás és fejlesztés (K+F) szerepe | 36 |
Az innováció szigetei | 39 |
A különbségeket meghatározó strukturális tényezők | 40 |
Működő tőke és a régiók | 41 |
A periferikus fekvés | 45 |
Tengerparti és határmenti területek | 45 |
Szállítási hálózatok és regionális elérhetőség | 46 |
"Országhatás" | 47 |
A legkevésbé fejlett régiók csoportosítása | 49 |
A régiók fejlődésének nemzeti környezete | 53 |
A strukturális reformok következményei | 62 |
A közös regionális politika | 65 |
Az aktív regionális politika szükségessége, céljai és eszközrendszere | 66 |
A hagyományos felfogás átalakulása | 68 |
A regionális politika feladatainak és működésének új megközelítése | 70 |
Az EU regionális politikájának összetevői | 72 |
Támogatási célkitűzések és támogatott területek | 75 |
Jogosultsági kritériumok és támogatott régiók | 78 |
A strukturális alapok feladatai | 82 |
A regionális politikai elvei és a programok kialakítása | 86 |
Regionalizáció és területfejlesztés a tagállamokban | 89 |
A támogatásra jogosult regionális szintek | 90 |
A támogatások felhasználásának nemzeti környezete | 92 |
A támogatásra fordított kiadások | 95 |
A transzerurópai közlekedési hálózatok fejlesztése | 103 |
A támogatások szerepe a felzárkózásban | 108 |
A támogatások kohéziót előmozdító hatásai | 108 |
Az egyes területeken nyújtott támogatások következményei | 108 |
A hatások hosszú érvényesülése | 111 |
A támogatások makrogazdasági hatásai | 113 |
Az 1989-1993 közötti időszakra kialakított Közösségi Támogatási Kereket hatásai | 117 |
Az 1994-1999 közötti időszakra kialakított Közösségi Támogatási Keretek hatásai | 124 |
A 2000-2006 közötti időszakra kialakított Közösség Támogatási Keretek hatásai | 133 |
A kiemelten támogatott területeken bekövetkezett változások 1989 és 1999 között | 135 |
A regionális politika korlátai | 140 |
A költségvetési transzferek nagysága | 140 |
Néhány közös politika regionális összefüggése | 142 |
A vállalkozások helyzetét érintő politikák | 142 |
A gazdasági és monetáris unió megvalósítása | 143 |
Az állami támogatások ellenőrzése | 144 |
A fejlődés megváltozott körülményei | 146 |
Az információra és innovációra épülő fejlődés | 146 |
A kevésbé fejlett régiók versenyhátránya | 147 |
A magánberuházók telephelyválasztási szempontjai | 148 |
Az EU keleti irányú bővülése és a regionális politika | 152 |
A csatlakozás előtt álló országok fejlettségi szintje | 154 |
A csatlakozás előtti segítség formái | 156 |
Az új tagok támogatása | 160 |
Becslések a támogatási jogosultságról | 161 |
A 2002-től 2006-ig terjedő időszakra jóváhagyott támogatások | 165 |
Az abszorpciós képesség | 168 |
Az EU lakosságának véleménye a bővülés utáni regionális támogatásokról | 169 |
A regionális politika által megkövetelt alkalmazkodás | 171 |
Magyarország felkészülése a támogatások felhasználására | 173 |
A magyar regionális politika jogi szabályozása | 174 |
Regionális és megyei szint | 177 |
A regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek | 179 |
A csatlakozás előtt rendelkezésre álló alapok fehasználásának intézményrendszere | 182 |
A PHARE-program intézményrendszere és döntéshozatali rendje | 182 |
A SAPARD-támogatások intézményi háttere | 185 |
Az ISPA-programok intézményrendszere | 187 |
A strukturális alapok intézményi fogadóközege | 189 |
A kormányzati felelősségi struktúra | 191 |
Az alapok felügyelete és a támogatások kezelése | 196 |
A regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek lehetséges feladatai | 199 |
Becslések Magyarország támogatási jogosultságára | 204 |
Összegzés | 205 |
Irodalom | 213 |
Tárgymutató | 225 |