| Előszó | 7 |
| Bevezetés | 9 |
| A regionális különbségeket meghatározó tényezők | 15 |
| Infrastruktúra és emberi erőforrás | 19 |
| Regionális különbségek az infrastruktúrában | 20 |
| Emberierőforrás-ellátottság | 32 |
| A kutatás és fejlesztés (K+F) szerepe | 36 |
| Az innováció szigetei | 39 |
| A különbségeket meghatározó strukturális tényezők | 40 |
| Működő tőke és a régiók | 41 |
| A periferikus fekvés | 45 |
| Tengerparti és határmenti területek | 45 |
| Szállítási hálózatok és regionális elérhetőség | 46 |
| "Országhatás" | 47 |
| A legkevésbé fejlett régiók csoportosítása | 49 |
| A régiók fejlődésének nemzeti környezete | 53 |
| A strukturális reformok következményei | 62 |
| A közös regionális politika | 65 |
| Az aktív regionális politika szükségessége, céljai és eszközrendszere | 66 |
| A hagyományos felfogás átalakulása | 68 |
| A regionális politika feladatainak és működésének új megközelítése | 70 |
| Az EU regionális politikájának összetevői | 72 |
| Támogatási célkitűzések és támogatott területek | 75 |
| Jogosultsági kritériumok és támogatott régiók | 78 |
| A strukturális alapok feladatai | 82 |
| A regionális politikai elvei és a programok kialakítása | 86 |
| Regionalizáció és területfejlesztés a tagállamokban | 89 |
| A támogatásra jogosult regionális szintek | 90 |
| A támogatások felhasználásának nemzeti környezete | 92 |
| A támogatásra fordított kiadások | 95 |
| A transzerurópai közlekedési hálózatok fejlesztése | 103 |
| A támogatások szerepe a felzárkózásban | 108 |
| A támogatások kohéziót előmozdító hatásai | 108 |
| Az egyes területeken nyújtott támogatások következményei | 108 |
| A hatások hosszú érvényesülése | 111 |
| A támogatások makrogazdasági hatásai | 113 |
| Az 1989-1993 közötti időszakra kialakított Közösségi Támogatási Kereket hatásai | 117 |
| Az 1994-1999 közötti időszakra kialakított Közösségi Támogatási Keretek hatásai | 124 |
| A 2000-2006 közötti időszakra kialakított Közösség Támogatási Keretek hatásai | 133 |
| A kiemelten támogatott területeken bekövetkezett változások 1989 és 1999 között | 135 |
| A regionális politika korlátai | 140 |
| A költségvetési transzferek nagysága | 140 |
| Néhány közös politika regionális összefüggése | 142 |
| A vállalkozások helyzetét érintő politikák | 142 |
| A gazdasági és monetáris unió megvalósítása | 143 |
| Az állami támogatások ellenőrzése | 144 |
| A fejlődés megváltozott körülményei | 146 |
| Az információra és innovációra épülő fejlődés | 146 |
| A kevésbé fejlett régiók versenyhátránya | 147 |
| A magánberuházók telephelyválasztási szempontjai | 148 |
| Az EU keleti irányú bővülése és a regionális politika | 152 |
| A csatlakozás előtt álló országok fejlettségi szintje | 154 |
| A csatlakozás előtti segítség formái | 156 |
| Az új tagok támogatása | 160 |
| Becslések a támogatási jogosultságról | 161 |
| A 2002-től 2006-ig terjedő időszakra jóváhagyott támogatások | 165 |
| Az abszorpciós képesség | 168 |
| Az EU lakosságának véleménye a bővülés utáni regionális támogatásokról | 169 |
| A regionális politika által megkövetelt alkalmazkodás | 171 |
| Magyarország felkészülése a támogatások felhasználására | 173 |
| A magyar regionális politika jogi szabályozása | 174 |
| Regionális és megyei szint | 177 |
| A regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek | 179 |
| A csatlakozás előtt rendelkezésre álló alapok fehasználásának intézményrendszere | 182 |
| A PHARE-program intézményrendszere és döntéshozatali rendje | 182 |
| A SAPARD-támogatások intézményi háttere | 185 |
| Az ISPA-programok intézményrendszere | 187 |
| A strukturális alapok intézményi fogadóközege | 189 |
| A kormányzati felelősségi struktúra | 191 |
| Az alapok felügyelete és a támogatások kezelése | 196 |
| A regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek lehetséges feladatai | 199 |
| Becslések Magyarország támogatási jogosultságára | 204 |
| Összegzés | 205 |
| Irodalom | 213 |
| Tárgymutató | 225 |
Folytatás Microsoft-tal