Az Európai Unió munkajoga és a magyar munkajog a jogközelítés folyamatában

Szerző

Bankó Zoltán

Berke Gyula

Ladó Mária

Szerkesztő

Kiss György

Budapest

'Bankó Zoltán: Az Európai Unió munkajoga és a magyar munkajog a jogközelítés folyamatában ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	847 oldal
Sorozatcím:	Osiris tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-389-530-8

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A monográfia az Európai Unió munkajogáról nyújt teljes körű áttekintést, és ennek vetületében elemzi a hazai munkajog állapotát, valamint az uniós csatlakozásból származó jogharmonizációs feladatokról ad átfogó képet. Az unió általános intézményi alapjainak bemutatása után részletesen foglalkozik az unió munkajogi normáival - érintve az egyes intézmények egyéb nemzetközi munkajogi aspektusait -, az Európai bíróság jogalkalmazásával, valamint az egyes tagállamok modellértékű megoldásaival. Ezt követően a szerzők minden egyes témakör tekintetében kimerítően elemzik a hazai munkajogi szabályozást és jogalkalmazást, az eddig elért eredményeket és a jogharmonizációs kötelezettségnek megfelelően a várható feladatokat.

Tartalom

Rövidítések jegyzéke	15
Általános áttekintés
Az európai munkajog dogmatikai alapjai	19
Az Európai munkajog intézményi alapjai	25
Az alapvető szabadságok a közösség szociálpolitikája és munkajoga tükrében	32
Az európai munkajog alapvonásai	35
A nemzeti munkajog harmonizálása az irányelvek által	45
A munkajog egységesítése	51
A nemzeti munkajog koordinációja az Európai Közösség által	51
Az európai munkajog bíróság általi érvényesítése	50
Az egyenlő bánásmód elvének dogmatikai és gyakorlati jelentősége
Az egyenlő bánásmód elvének alakulása az európai integráció folyamatában	57
Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség politikája az Európai Unióban	57
A Római Szerződés 141. (119.) cikkelye	63
Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve	68
A Tanács 1975. február 10-i 75/117/EGK irányelve a tagállamoknak a férfiak és a nők egyenlő bérezése elvének alkalmazására vonatkozó jogszabályainak közelítéséről	68
Az irányelv keletkezése és célja	68
Az irányelv tartalma és a tagállamok kötelezettségei	69
Az egyenlő munka fogalma	72
A bér fogalma	76
A külöbségtétel mellett felhozható érvek	79
Az esetjog főbb irányai és megállapításai	81
Az egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak közötti bérkülönbségek	82
A hazai szabályozás	83
Alkotmányos alapok	83
Törvény szintű szabályozás	85
A férfiak és nők között egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban	89
A Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkához, a szakképzéshez, a szakmai előmenetelhez jutás, valamint a munkafeltételek terén érvényesített végrehajtásáról	89
Az irányelv célja	89
Az irányelv tartalma	90
A tagállamok kötelezettségei az irányelv végrehajtása terén	97
A hazai szabályozás	102
Az egyenlő bánásmód a magyar jogalkotásban	102
Az egyenlő bánásmód eljárásjogi problémái	105
A férfiak és nők között egyenlő bánásmód az önfoglalkoztatás területén	107
A Tanács 1986. december 11-i 86/613/EGK irányelve az önfoglalkoztató minőségben - ideértve a mezőgazdaságot is - tevékenykedő férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és az önfoglalkoztató nők terhesség és anyaság alatti védelméről	107
Az irányelv célja	107
Az önfoglalkoztató fogalma	108
Az irányelv tartalma	112
A hazai szabályozás	115
Az önfoglalkoztató megjelenése a magyar jogszabályokban	115
A magyar jogszabályok megfelelése az EU által támasztott követelményeknek	122
A szülői szabadság	126
A Tanács 1996. június 3-i 96/34/EK irányelve az UNICE, a CEEP és az ETUC által kötött, a szülői szabadságról szóló keretmegállapodásról	126
Az irányelv célja és megalkotásának körülményei	126
Az irányelv tartalma	129
A szülői szabadság tagállami szabályozása és gyakorlata	133
A hazai szabályozás	135
Az igényérvényesítés szabályai és a közvetett diszkrimináció	139
A Tanács 1997. december 15-i 97/80/EK irányelve a bizonyítási teher megfordításáról a nem alapján történő diszkrimináció esetén	139
Az irányelv célja és tárgyi hatálya	139
A bizonyítási teher megfordítása	140
A közvetett diszkrimináció közösségi jogi fogalma	141
A hazai szabályozás	144
A bizonyítási teher megfordítása a magyar jogban	144
A közvetett diszkrimináció fogalma a magyar jogban	145
A szankciórendszer hiányosságai a magyar jogban	147
A Római Szerződés 13. cikkelye	149
A faji diszkrimináció tilalma	145
A Tanács 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelve a faji és etnikai hovatartozástól független, egyenlő bánásmód biztosításáról	155
Az irányelv keletkezése és célja	155
Az irányelv tartalma	156
A hazai szabályozás	160
Általános keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban	162
A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve általános keret létrehozásáról az egyenlő bánásmód biztosítására a foglalkoztatás és a munkavállalás területén	162
Az irányelv keletkezése és célja	162
Az irányelv tartalma	164
A hazai szabályozás	168
A munkavállalói jogok védelme a vállakozások strukturális átalakítása során	171
A munkavállalói jogok védelme csoportos létszámcsökkentéskor	171
A Tanács 1998. július 20-i 98/59/EK irányelve a tagállamok csoportos létszámcsökkentésekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről	171
Az irányelv célkitűzése, megalkotásának körülményei és menete	176
Az irányelv tartalma és értelmezése	208
Az irányelv záró rendelkezései	212
A hazai szabályozás	212
A hazai szabályozás története	216
A hatályos szabályozás	216
A munkavállalói jogok védelme a munkáltató személyében bekövetkező változások esetében	223
A Tanács 1977. február 14-i 77/187/EGK irányelve a munkavállalók jogainak a vállalatok, üzemek vagy vállalatrészek, üzemrészek átruházása esetén történő megóvására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről	223
Bevezetés	223
Az irányelv keletkezésének körülményei, célja és jogalapja	224
Az irányelv tartalma	228
A hazai szabályozás	245
Jogdogmatikai előzmények: jogutódlás a munkáltató személyében	245
Az irányelv átvétele a magyar munkajogba	250
A munkavállalói jogok védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetén	270
A Tanács 1980. október 20-i 80/987/EGK irányelve a munkáltatók fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről	270
Az irányelv megalkotásának körülményei, célkitűzése	270
Az irányelv tartalma és értelmezése	275
A hazai szabályozás	299
Az irányelvben foglalt követelmények hazai jogszabályi háttere	299
A hazai szabályozás fogalomrendszere	301
A jogközelítés a munkafeltételekre vonatkozó minimális előírások terén	317
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a foglalkoztatás feltételeiről	317
A Tanács 1991. október 14-i 91/533/EGK irányelve a munkaadónak a munkavállalóval szemben, a munkaszerződés, illetve a munkajogviszony feltételeivel kapcsolatban fennálló tájékoztatási kötelezettségéről	317
Bevezetés, az irányelv célja, jogalapja	319
Az irányelv tartalma	329
Az irányelv jövője, javaslat a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció általános kereteiről	333
A hazai szabályozás	333
Az irányelv átvétele, a munkáltató tájékoztatási kötelessége a magyar munkajogban	339
A tájékoztatási kötelezettség terjedelme a munkaerő-kölcsönzés körében	343
A tájékoztatás módja és időpontja	344
A munkáltatói tájékoztatás jelentősége a munkaügyi perben, a tájékoztatás mint bizonyítási eszköz	344
A munkaidő megszervezésének egyes kérdései	351
A Tanács 1993. november 23-i 93/104/EK irányelve a munkaidő megszervezésének bizonyos szempontjairól	351
Az irányelv megszületésének körülményei	351
Az irányelv legitimációs bázisa és jogi természete	355
Az irányelv tartalma	363
Az irányelv és a 89/391/EGK keretirányelv kapcsolata	379
A hazai szabályozás	380
Általános áttekintés	380
A hatályos szabályozás	383
Gyermekek és fiatalok védelme a foglalkoztatás során	391
A Tanács 1994. június 22-i 94/33/EK irányelve a fiatalok munkahelyi védelméről	391
A fiatalok foglalkoztatása az Európai Unióban	391
Az irányelv születésének körülményei	392
Az irányelv tartalma	396
A hazai szabályozás	403
Az atipikus foglalkoztatási formákra vonatkozó rendelkezések	409
Az atipikus foglalkoztatási formákról általában	409
Általános áttekintés	413
Az atipikus foglalkoztatási formák szabályozásának története az Európai Unióban	417
Részmunkaidős foglalkoztatás	417
Részmunkaidős foglalkoztatás az Európai Unió tagállamaiban	419
A részmunkaidőre vonatkozó uniós szabályozás története, háttere	422
A Tanács 1997. december 15-i 97/81/EK irányelve a részmunkaidőről	431
A részmunkaidős foglalkoztatás Magyarországon	434
Határozott idejű foglalkoztatás	434
Határozott idejű foglalkoztatás az Európai Unióban	436
A Tanács 1999. június 28-i 99/70/EK irányelve a határozott idejű foglalkoztatásról	442
Határozott idejű munkaszerződések Magyarországon	442
Munkaerő-kölcsönzés	444
Munkaerő-kölcsönzés az Európai Unió tagállamaiban	444
A Tanács 1991. június 25-i 91/383/EGK irányelve a határozott időtartamra vagy alkalomszerűen (munkaerő-kölcsönzés keretében) foglalkoztatott munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészségügyi körülményei javításának ösztönzésére irányuló intézkedések kiegészítéséről	448
A Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók kiküldetéséről szolgáltatásnyújtás esetén	452
Távmunka	460
A távmunka fogalmának megközelítése	460
A távmunka az Európai Unióban	465
A távmunka helyzete Magyarországon	468
Szociális párbeszéd az Európai Unióban
Európai munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, a szociális párbeszéd	471
A szociális párbeszéd helye és szerepe a közösségi vívmányokban	471
A szociális párbeszéd meghatározó formája: a konzultáció	479
A közös (szak) politikaformálás és együttes megvalósítás eszköze: a concertation	493
Az autonóm párbeszéd (Val Duchess-i folyamat)	494
Az európai közösségi, illetve ágazati szintű) konzultáció és tárgyalás új mechanizmusa a Római Szerződés 138. és 139. cikkelyei alapján	497
Az európai szociális párbeszéd fejlődésének tendenciái	506
Az európai üzemi tanács és a munkavállalók tájékoztatáshoz való joga	508
A Tanács 1994. szeptember 22-i 94/45/EK irányelve az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról a közösségi szintű vállalatokban és vállalatcsoportokban	508
A munkavállalói részvétel eszméje az európai munkajogban	508
Történeti áttekintés	509
Az üzemi alkotmányjog a nemzetközi magánjogban	517
Az irányelv jogalapja, célja és eszközei	519
Az irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások	521
Az irányelv területi hatálya: az érintett államok	523
A munkavállalói részvétel természete az irányelv alapján	523
Az Európai Üzemi Tanács az irányelv szubszidiárius előírásai (függeléke) alapján	530
Az irányelv egyéb szabályai és záró rendelkezései	533
A hazai szabályozás	535
Az Európai Üzemi Tanács a magyar munkajogban	535
Irodalom	539
Hivatkozott közösségi jogszabályok	551
Jogesetmutató	837
Tárgymutató	840