Az Európai Unió létrejötte, intézményrendszere és jogforrásai

Tartalom

BEVEZETÉS 1
KÖTELEZŐ OLVASMÁNY (1-5. fejezet): 4
1. EURÓPA FOGALMA 4
(kötelező olvasmány) 4
1.1. Európa lényege 4
1.2. Európa mint kontinens
13. Európa mint Nyugat 6
1.4. Európa mint sajátos civilizáció
2. EURÓPA CSÍRÁI ÉS FÖLDKÖZI TENGERI INTEGRÁCIÓS 8
TÖREKVÉSEK
(kötelező olvasmány) 8
2.1. A Földközi tenger keleti partjai 8
2.2. A görög világ 10
2.3. A Római Birodalom kialakulása 12
2.4. A kelta kultúra 13
3. EURÓPA SZÁRBA SZÖKÉSE A KR. UTÁNI ELSŐ ÉVEZREDBEN 14
(kötelező olvasmány) 14
3.1. A kereszténység megalapozása Judeán kívül 14
3.2. Impérium Romanum Christianum 16
3.3. A Római Birodalom kettéválása és Bizánc felemelkedése 17
3.4. A pápai állam kialakulása 19
3.5. Nagy Károly birodalma 20
3.6. A kereszténység elterjedése Európában 21
3.7. Népvándorlások 21
3.8. Az iszlám és Európa 22
4. A MAI EURÓPA KÖRVONALAZÓDÁSA AZ EZREDFORDULÓN 23
(kötelező olvasmány)
4.1. A Német-Római Birodalom megalakulása 23
4.2. Magyarország Európába integrálódása 24
5. AZ ÚJKORI EURÓPA KIALAKULÁSA 26
(kötelező olvasmány) 26
5.1. Súlyponteltolódás nyugatra 26
5.2. Humanizmus és felvilágosodás 28
5.3. A német államok integrálódása 31
5.4. Az osztrák- magyar monarchia kiteljesedése kelet felé 32
5.5. Oroszország 33
5.6. Az oszmán birodalom kiszorítása Európából, Törökország 34
KÖTELEZŐ TANANYAG:
6. JELLEGZETES ÚJKORI EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK ÉS 35
TÖREKVÉSEK A II. VILÁGHÁBORÚIG
6.1. William Penn európai konföderációs terve (1693) 35
6.2. Friedrich List vámuniós terve 36
6.3. A Benelux gazdasági unió kialakulása 1921 óta 37
6.4. Páneurópai Unió mozgalom 1923 37
7. A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KEZDETEI ÉS
NEMZETKÖZI KERETEI 38
7.1. Főbb európai hatáskörű politikai és biztonságpolitika szervezetek az Európai
Unión kívül 38
7.2. Európára kiterjedő hatáskörű gazdasági szervezetek és a gazdasági összefonódás alapvető alakzatai 42
8. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK LÉTREJÖTTE 45
8.1. A szupranacionalitás vállalása Nyugat-Európában 45
8.1.1. A szupranacionalitás fogalma 45
8.1.2. A francia-német megbékélés 47
8.13. Európai Szén- és Acélközösség (ÉSZAK, 1951, Párizs) 48
8.2. Európai Atomenergia Közösség ( Euratom, 1957. Róma) 49
83. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK, 1957. Róma): 1993. nov. 1 óta
Európai Közösség (EK) 50
83.1. Elnevezés és jogi jelleg 50
83.2. Intézmények, célok, feladatok, politikák 51
833. Az EK szupranacionalitása: ráruházott hatáskörök 53
83.4. A közösségi jog szupremáciája, közvetlen alkalmazandóság és közvetlen hatálya 55
83.5. Az EK demokratikus legitimációja 56
8.4. Az Európai Közösségek intézményeinek egységesítése és a költségvetési eljárás szabályozása 57
8.4.1. Eleve közös intézmények (1957, Róma) 57
8.4.2. Külön intézmények összevonása ("fúziós szerződés", 1965, Brüsszel) 58
8.43. Egységes költségvetés 59
8.4.4. A Számvevőszék létesítése 59
9. A POLITIKAI INTEGRÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN 59
9.1. A hatvanas évek: Kezdeti nehézségek. Luxemburgi Kompromisszum 59
9.2. A hetvenes évek: Külpolitikai és pénzügyi politikai lendület 61
9.2.1. Európai Politikai Együttműködés 61
9.2.2. Európai Pénzügyi Rendszer 62
93. A nyolcvanas évek: A politikai integráció intézményesítésének kezdetei 63
9.3.1. Tervezetek 63
9.3.2. Egységes Európai Okmány 1986., Belső piac és politikai együttműködés 64
9.33. Schengeni Megállapodás és Végrehajtási Egyezménye a belső határok leépítésével kapcsolatos kérdésekről 1985/1990.
93.4. Szociális Charta 1989 67
93.5. Gazdasági és Monetáris Unió alapítása 1989 68
9.4. Az integrációs lépések előkészítésének jogi eszköztára 69
10. AZ 1992. ÉVI MAASTRICHTI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL ÉS 69
10.1. Az Európai Unió felépítése és működésének alapjai 69
10.1.1. Európai Unió- Európai Közösségek- Európai Közösség 69
10.1.2. "Maastricht" felülvizsgálatai és a ma hatályos Nizzai Szerződés életbe lépte 70
10.13. A szolidaritás követelménye és a közösségi hűség (lojalitás) elve 72
10.1.4. Az Unió csúcsszerve: az Európai Tanács 73
10.13. Az uniós polgárság 74
10.1.6. Az Unió alapelvei és megszegésük szankciói 76
10.1.7. Az Unió általános céljai 79
10.1.8. A három pillér és sajátos céljaik 80
a.) Az első pillér; a közösségek; „aquis communitaire" 80
b.) A második pillér; közös kül- és biztonságpolitika, konstruktív tartózkodás
lehetősége 81
c.) A harmadik pillér; büntetőügyekben való, igazságügyi és rendőri együttműködés, Schengen acquis bűnüldözésre vonatkozó szabályai 83
10.1.9. Az Európai Bíróság hatásköre a politikai együttműködés terén 86
10.1.10. A nyelvhasználat szabályozása 87
10.2. Az Európai Közösség fejlődése az alapító szerződések maastrichti és azt követő felülvizsgálatai során 88
10.2.1. A felülvizsgálati kormányközi konferenciák céljai 88
10.2.2. A közösségi jog általános jogelvei 90
a.) Az arányosság elve 90
b.) A jogbiztonság elve 91
c.) Az egyenlőség elve 92
d.) Eljárásjogi alapelvek 96
10.23. A szubszidiaritás elve. Kizárólagos és nem kizárólagos hatáskörök 97
10.2.4. A szociális politika alapító szerződésbe építése 100
10.2.5. A Gazdasági és Monetáris Unió szabályozása 102
10.2.6. Stabilitási és növekedési paktum 1997; túlzott költségvetés: hiány miatti
eljárás 105
10.2.7. Alapok 106
10.2.7.1. Strukturális alapok folyamatos létrehozása és szabályozása 106
10.2.7.2.. A kohéziós alap 107
103. A felülvizsgálatoknak az Európai Unió és az Európai Közösség alapító szerződéseit egyaránt érintő vonatkozásai 107
10.3.1.Szorosabb (Nizza óta "megerősített") együttműködés szabályozása 107
10.3.2 A tagállamok körének bővülése és további kilátásai 109
10.3.3. Megerősítések és népszavazások 110
103.4. A szavazatok összetételének módosulása; a Ioannina kompromisszum 111
10.3.5. Az Európai Unióból való kiválás lehetőségének kérdése 112
103.6. "Bölcsek" és "konventek" 113
11. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEI 114
11.1. Bevezetés - Az Európai Tanács 114
11.2. Az Európai Parlament 115
11.3. Az Európai Unió Tanácsa (miniszterek Tanácsa) 117
11.4. Az Európai Bizottság 120
11.5. Az Európai Bíróság 123
11.5.1. Hatásköre és eljárásai 123
11.5.2. További előirányzott kereset-fajták 125
11.53. Összetétele 125
11.5.A. Az Elsőfokú Bíróság 126
11.6. A Számvevőszék 126
11.7. Az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai
Rendszere (KBER) 127
11.8. Egyéb 129
12. A DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSOK 132
12.1. A döntéshozatali eljárásokról általában 132
12.1.1. Intézményei hatáskörök összehangolása 132
12.1.2. Komitoiógia 133
12.2. Döntéshozatali eljárások fajtái 135
12*2.1. A konzultációs vagy klasszikus eljárás 135
12.2.2. Kooperációs vagy együttműködési eljárás 135
12.2.3. Kodezíciós vagy együttdöntési eljárás (251. cikk) 136
12.2.4. Egyetértési eljárás 137
12.2.5. Költségvetési eljárás 138
13. KÖZÖSSÉGI JOG ÉS A TAGÁLLAMOK NEMZETI JOGA 139
13.1. Bevezetés - "acquis communautaire" 139
13.2. Az elsődleges közösségi jogforrások 140
13.3. A másodlagos közösségi jogforrások 142
13.4. Az Európai Unió második pillérének jogforrásai 146
13.5. Az Európai Unió harmadik pillérének jogforrásai 147
13.6. A közvetlen hatály 148
13.6.1. Bevezetés- a közvetlen hatály megállapítása a Van Gend en Loos ügyben 148
13.6.2. A közvetlen hatály feltételeinek részletesebb elemzése, közvetlen hatály vizsgálata különböző jogforrási rendelkezéseket illetően 153
13.7. Az értelmezési kötelezettség 160
13.8. A szupremácia 162
13.9. A tagállamok kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértéséért 166
14. A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZŐJE ÉS ALKALMAZÓJA: AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG 153
14.1. Az Európai Bíróság eljárásáról általában 173
14.2. Az Európai Bíróság eljárása jogsértő tagállammal szemben 177
14.3. A semmissé nyilvánítási eljárás 185
14.4. Az előzetes döntéshozatali el járás 188
15. A NIZZAI SZERZŐDÉS ÉS MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA AZ
EURÓPAI UNIÓHOZ 192
15.1. A Nizzai Szerződés jelentősége az EU ötödik, eddig legnagyobb bővítése
szempontjából 192
15.2. Magyarország csatlakozása 192
153. Az ú j tagállamok, köztük Magvarország bekapcsolása az EU működésébe
nizzai intézményi előírások módosításával 193
15.3.1. Az EU tagállamok integrálása szempontjából fontos összehasonlító
adatok 194
15.3.2. Átmeneti intézményi megoldások 195
153.3. Az Európai Parlament összetétele 195
15.3.4. Az Európai Unió Tanácsa: szavazatmegoszlás és működés 197
15.3.5. A döntéshozatali többség szabályozása a kibővült Unióban 199
15.3.5.1. A Tanács döntéshozatali szabályai 199
153.5.2. Az Európai Parlament változatlan döntéshozatali szabályai 200
153.6. A Bizottság összetétele 201
153.7. Az Európai Bíróság 201
15.3.8. A Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága 201
15.4. A schengeni követelmények teljesítése 201
15.5. A Gazdasági és Pénzügyi Unióban való részvételünk 202
15.6. A Csatlakozási Okmánynak a Közös Piaci szabad mozgások és versenyjog
kérdéseit illető rendelkezései 204
16. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ HÁZTARTÁSA 204
16.1. Az Európai Unió költségvetésének kiadásai 204
16.2. A költségvetés bevételi forrásai 205
16.3. Nettó fizetők, illetve részesülők 207
17. AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJE: A LISSZABONI FOLYAMAT, 208
ALKOTMÁNY-SZERZŐDÉS ÉS TOVÁBBI BŐVÜLÉS
17.1. A lisszaboni stratégia megvalósításának folyamata 208
17.2. Az Unió jövője: a Laekeni Határozat és az Európai Konvent 209
17.3. Az Európai Unió Alkotmányszerződésének létrejötte, felépítése és
hatálybalépésének kérdései 210
17.4. Az egységes Unió előirányzott alkotmány jellegű rendelkezései 212
17.4.1. Szervezeti integrálódás közös értékek alapján 212
17.4.2. Hatáskörök meghatározása 214
17.4.3. Intézmény reformok 215
17.4.4. A minősített többség 217
17.4.5. Az Unió jogi aktusai 217
17.5. Az alapjogok 218
17.6. Egyes uniós tagsági jogok felfüggesztése 219
17.7. Kilépés az Unióból 219

Témakörök