Az Európai Unió joga

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Várnay Ernő: Az Európai Unió joga ' összes példány

Kiadó:	KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	679 oldal
Sorozatcím:	Közgazdasági és jogi kiadványok
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-224-622-5

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen munka arra tesz kísérletet, hogy bevezesse az olvasót az Európai Unió, illetve az Európai Közösség jogi-intézményi viszonyainak tanulmányozásába. Elsősorban a magyar egyetemi képzés igényeire voltunk figyelemmel, de elképzelhető, hogy gyakorló jogászok, más érdeklődők is találnak a kötetben hasznosítható ismereteket.
A könyvnek sem tárgyköre, se módszere nem egyedi, sőt inkább azt lehet mondani, hogy a széles körben használt tankönyvek, kézikönyvek példáját igyekeztünk követni. Ennek megfelelően az integrációs szervezet fejlődésének bemutatása után az institucionális jog, majd az anyagi jog általánosan tárgyalt nagy témakörei - a belső piac joga, a közösségi versenyjog - következnek, végül pedig egyes uniós, illetve közösségi politikák intézményi-jogi jellegzetességeinek felvillantása egészíti ki a képet.
Bár a kötet túlnyomó része a közösségi jog alapkérdéseit taglalja, mégis indokolt az "Európai Unió joga" cím, hiszen a Közösségeken kívül, az Európai Unió keretében folyó többi együttműködésre is kiterjed. Teljességről ugyanakkor még a tárgykör erejéig sem beszélhetünk, s az is tény, hogy az egyes témák nem ugyanolyan mélységben tárgyaltatnak.
A kifejtés során törekedtünk alapvető jogi szövegek - mindenekelőtt az Alapszerződések, az Európai Bíróság ítéletei - meglehetősen kiterjedt beemelésére. Ezek hol alapanyagul, hol illusztrációként szolgálnak. Az illusztrálás azt a további szándékot is mutatja, miszerint szerettük volna némileg érzékeltetni e jog létezését. Ezért kerültek be statisztikák, példák, dokumentumok, utalások a magyar vonatkozásokra. Valamennyi szöveg magyar megfelelőjének helyességéért a szerzőket terheli a felelősség. Ez akkor is igaz, ha kiindulópontunk már közzétett magyar változat volt. Vissza

Tartalom

Előszó	25
Rövidítések jegyzéke	27
Az európai integrációs szervezet fejlődése - elmélyülés és kibővülés	29
Bevezetés	31
A Közösségek létrejötte	31
Közvetlen előzmények	31
Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte	33
Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása	36
Egy kitérő: a KGST szervezeti-jogi viszonyainak váza	38
Célkitűzések	38
A KGST feladati	39
A KGST szervezeti felépítése	39
A KGST mint nemzetközi szervezet döntéseinek jogi formái	40
Az érdekeltség elve	41
Az egyenlő képviselet elve	41
A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig	42
A Luxemburgi kompromisszum	42
A külpolitikai kooperáció létrejötte	44
Az első kibővülés	44
A déli kibővülés	45
Az Egységes Okmánytól az Uniós Szerződés felülvizsgálatáig	45
Az Egységes Európai Okmány	45
A Maastrichti Szerződés	48
Az Unió kibővülése a "maradék EFTA" államokkal - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása	56
Az Amszterdami Szerződés	57
Újabb kibővülés előtt	61
A Nizzai Szerződés	62
Az Unió és az Európai Közösségek célkitűzései és feladatai	63
Az Unió célkitűzései	64
Az Európai Közösség célkitűzései	64
Az Európai Közösség tevékenységei	64
Az intézményrendszer	67
Bevezetés	69
Az Európai Tanács	70
Az Európai Tanács összetétele és működése	70
Az Európai Tanács feladatai	71
Egy hibrid szerv: Az állam- és/vagy kormányfői össztestületű Tanács	73
Az Európai Közösségek inétzményei	73
Az Európai Unió Tanácsa, vagy röviden: a Tanács	74
A Bizottság	82
Az Európai Parlament	90
Az Európai Bíróság	97
A Számvevőszék	125
Intézménynek nem minősülő szervek	129
A Gazdasági és Szociális Bizottság	129
A Régiók Bizottsága	130
Az Európai Beruházási Bank	131
A Monetáris Unió intézményi aspektusa	132
A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai	133
Az Európai Központi Bank	134
A KBER és az EKB függetlensége	138
A Monetáris Unió külső viszonyai	141
Jogforrások - jogalkotás - döntéshozatal	143
Bevezetés	145
Az elsődleges közösségi jogok	145
Az alapító szerződések (alapszerződések)	145
Az alapszerződések módosítása	147
A csatlakozási szerződések	148
Az alapszerződések tartalma	149
Az alapszerződések területi hatálya	150
A másodlagos közösségi jog	150
A másodlagos - az intézmények által alkotott - közösségi jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények	151
A rendelet	157
A határozat	159
Az irányelv	160
A vélemények és az ajánlások	164
Az EKB által kibocsátott aktusok	164
Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai	165
A Szerződésben nem említett aktusok	166
Formális aktusok az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája (az Unió II. pillére) terén	167
Formális aktusok a bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködése (az Unió III. pillére) terén	168
A nemzetközi szerződések a közösségi jogban	168
Az EK Szerződésben megjelenő szerződéskötési jogosultságok	169
Beleértett külső hatáskörök	171
Kit köteleznek a Közösség által vállalt kötelezettségek?	172
A nemzetközi szerződések helye a közösségi jogi hierarchiában	172
Vegyes szerződések	174
Jogelvek	174
Jogi alapelvek a közösségi jogban	174
A demokrácia és a jogállamiság elve az Európai Unióról szóló szerződésben	175
Alapvető emberi jogok mint általános jogelvek az Európai Bíróság gyakorlatában	176
Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok dokumentumaiban	181
Az Európai Unió Alapjogi Kartája	182
Az arányosság elve a közösségi jogban	184
Döntéshozatali eljárások az Európai Közösségben	190
A kklasszikus eljárás	190
A Tanács és a Bizottság - az Európai Parlament nélkül eljárva - döntenek	191
A kooperációs eljárás (a Szerződés 252. cikke szerinti eljárás)	191
Az együttdöntési eljárás (a Szerződés 251. cikke szerinti eljárás)	192
Az egyetértési eljárás	193
A Bizottság delegált hatáskörben, egyedül dönt - az úgynevezett comitology	194
A tagállami szervek hozzájárulása a közösségi döntéshozatalhoz - Franciaország példája	196
A közösségi jog közvetlen hatálya	199
Bevezetés	201
Az elv kimondása, a Van Gend en Loos eset	202
A közvetlen hatály feltételei	205
A Szerződés rendelkezéseinek közvetlen hatálya	208
A másodlagos jog közvetlen hatálya	210
A rendeletek	210
A határozatok	210
Az irányelvek	211
Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben	214
A Marshall ügy	214
A Constanzo ügy	215
A Foster v. British Gas ügy	216
A közvetett hatály	217
Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyban	221
A Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya	223
A tagállamok kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértésével okozott kárért	227
Az irányelvek nem implemenetálásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv	227
A tagállamok által a közösségi jog megsértésével megánszemélyeknek okozott kárért viselt kártérítési felelősség	230
A közösségi jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben	233
Az elv lényege	235
A közösségi jog elsőbbségének kimondása	236
Mi történik a "nem alkalmazott" tagállami jogszabállyal?	236
Az elsőbbség terjedelme	237
Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában	237
A Simmenthal ügy	239
Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról	241
Olaszország fenntartásai	242
Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben	244
Franciaország	251
A tagállami jogrendszerek és közösségi jogrend - az alkotmányossági vita	253
A tagállamok közösségi jogsértésével szembeni kikényszerítési eljárások	255
Bevezetés	257
A Bizottságnak a Szerződés 226. (169.) cikkében foglalt eljárása	257
A tagállami jogsértés megismerése	259
Az eljárás menete	259
A Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárás koordinációs rendszerei	267
A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete, a Szerződés 227. (170.) cikke szerinti eljárás	268
Egy speciális eljárás	269
Az előzetes döntési eljárás	271
Bevezetés	273
Az előzetes döntési eljárások a Szerződés szövegében	274
Az eredeti előzetes döntési eljárás	275
A bírói szerv fogalma a 234. cikkben	276
Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni?	278
Az előzetes döntés természete, joghatása	279
Melyik bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni?	282
Mikor nem köteles a tagállami bíró az Európai Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína	283
Mikor forduljon a tagállami bíró az Európai Bírósághoz?	285
Jogértelmezés vagy jogalkalmazás?	286
Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak?	287
Az érvényesség vizsgálata a 234. cikk keretében	292
Összesített adatok az előzetes döntéskérésekről 1998-cal bezárólag	294
Az Európai Bíróság Iránymutatása a tagállami bíróságok számára az előzetes döntéskérés tárgyában	296
A közössségi jogi aktusok bírósági felülvizsgálata - a megsemmisítési eljárás	299
Bevezetés	301
A megtámadható aktusok	302
A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása	303
Újabb joggyakorlat a rendeletek nem privilegizált keresetindításra jogosultak kérelmére történő felülvizsgálata tekintetében	307
A keresetindításra nyitva álló határidő	310
Az érvénytelenség jogalapja	310
Az érvénytelenség megállapításának konzekvenciái	312
A mulasztással elkövetett jogsértés	313
Keresetindításra jogosultak	314
Megsemmisítési (érvénytelenítési) eljárás az Unió III. (Belügyi és Igazságszolgáltatási Együttműködés) pillérében	316
A Közösségi felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért	317
A jogi hatás kiváltására alkalmas aktusokkal okozott kártérítési felelősség	318
A Közösség felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért	321
A belső piac joga	323
Bevezetés	325
Az áruk szabad mozgása	326
A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma	326
A diszkriminatív adóztatás tilalma	331
A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma	335
Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedések tilalma	349
A letelepedés szabadsága	350
A letelepedés (vállalkozás) szabadság (joga) a Szerződésben	350
Az "önfoglalkoztatók" letelepedése	351
A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében	358
A Közösség "társasági joga"	362
A munkavállalók szabad mozgása, a személyek szabad mozgása	365
A közvetett diszkrimináció	365
A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén	366
A 39. cikk "végrehajtását" szolgáló másodlagos jogalany legfontosabb elemei	370
A Tanács 68/360/EGK irányelve és a munkát keresők	371
A Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók és családtagjaik szabad költözéséről	372
Kivételek a munkavállalók (személyek) aszabad mozgásának biztosítása alól	374
A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: az állami alkalmazás	377
A tanulókra és a megfelelő anyagiakkal rendelkezőkre történő kiterjesztés	378
Tartózkodási jog a foglalkoztatás befejezése után	379
A személyek szabad mozgása az Amszterdami Szerződést követően	380
A szolgáltatásnyújtás szabadsága	380
A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben	380
Kire vonatkozik a szabadság?	382
A szabadság tartalma	382
A szolgáltatás igénybevételének szabadsága	383
A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei	386
A tőkemozgások és a fizetések szabadsága	389
A tőkemozgások	389
A tőkemozgások közvetlen korlátozása	395
A tőkemozgások közvetett korlátozása	397
Jogharmonizáció	397
A közösségi jogharmonizáció módszerei	398
A jogharmonizációt segítő további eszközök	400
A jogharmonizáció joga a közös piac, illetve az egységes belső piac terén	401
A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán	404
A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tabacco ügy)	405
Magyarország közösségi jogharmonizációja	409
Versenyjog	415
Bevezetés az EK versenyjogban	417
Az EK versenyjog forrásai	417
Az EK versenypolitika és versenyjog sajátosságai	420
Nemzetközi versenyjog - EK versenyjog	424
A versenykorlátozó megállapodások és egyeztetett gyakorlatok tilalma	426
A vállalkozás fogalma az EK versenyjogban	428
Az elkövetési magatartások	433
Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására	439
A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása, mint cél vagy hatás	442
Csekély jelentőségű megállapodások, a "de minimis" szabály	451
A semmisség	454
A mentesítés fajtái	456
Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma	460
Bevezetés	461
A releváns piac meghatározása	462
A gazdasági erőfölény	465
A visszaélésszerű magatartás	467
Egy speciális téma: az együttes gazdasági erőfölénnyel való visszaélés	478
Az állami vállalatokra vonatkozó szabályok	480
Az állami vállalatokra és meghatározott típusú egyéb vállalatokra is alkalmazni kell a versenyjogot	480
A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivételek	484
Az állam magatartásának megítélése a 10., 81., 82. és 28. cikkek együttes értelmezése alapján	487
A Szerződés 81. és 82. cikkével kapcsolatos eljárás	488
A közösségi versenyjog centrális szintű alkalmazása	489
A közösségi versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása	512
Az eljárás modernizálására vonatkozó javaslat	522
A vállalkozások közötti koncentrációk közösségi ellenőrzése	526
A koncentráció fogalma	526
A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden	529
A közösségi dimenziójú koncentrációk	531
A közösségi dimenziójú koncentrációk megítélésének szempontjai	533
Eljárásjogi kérdések	534
Néhány rövid példa koncentrációk megítélésére	542
Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése	545
Az állami támogatások közösségi jogi megítélése	550
Az Európai Közösséget alapító Szerződésnek az állami támogatások tilalmára vonatkozó rendelkezései	550
A megengedhető állami támogatások	559
Eljárásjog	567
Statisztika	575
Néhány közös politika	577
Bevezetés	579
A közös külkereskedelem-politika	580
A 133. (113.) cikk	580
Autonóm import- és exportszabályozás	583
Az export	583
Antidömping vámok és kiegyenlítő vámok	584
A kereskedelem akadályozásáról szóló rendelet	585
A Közösség által életbe léptetett gazdasági szankciók	586
A közös mezőgazdasági politika	586
A közös mezőgazdasági politika célja, hatóköre, eszközei a Szerződésben	587
A közös környezeti politika	593
A környezetvédelmi akcióprogramok	594
A környezeti jog vázlata	595
A környezeti politika finanszírozása	598
A másodlagos jog	598
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség	600
A magyar környezeti jog és az EK környezeti előírásai	600
A közös költségvetés	601
A költségvetés története	601
Az Agenda 2000 és az új pénzügyi terv (2000-2006)	603
A költségvetés egyes bevételei	604
A költségvetés kiadásai	605
A költségvetési jog alapjai	608
A költségvetési eljárás	610
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése	611
A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme	613
A Közös Kül- és Biztonságpolitika és a Belügyi és igazságszolgáltatási együttműködés finanszírozása	614
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája - az Unió második pillére, az Európai Unióról szóló szerződés V. Címe	617
A KKBP előzményei, céljai	619
A KKBP működése	620
A KKBP képviselete	621
A döntéshozatal módja	622
Az Európai Parlament és a Bizottság a KKBP-ben	623
Az Európai Bíróság közvetett kontrollja a KKBP terén	624
Szorosabb együttműködés a KKBP terén a Nizzai Szerződés értelmében	625
A KKBP a gyakorlatban	626
A közös védelmi politika felé	626
A Nyugat-Európai unió	626
A NYEU szervei	627
A csatlakozás előtt álló társult közép- és kelet-európai országok viszonya a KKBP-hoz	628
Dereguláció a személyek mozgása terén - az Unió harmadik pillére és az EK Szerződés IV. Címe	629
Bevezetés	631
Az együttműködés fejlődése	631
A Schengeni megállapodás	632
Az EK Szerződés IV. Címe. Vízum, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák	634
Döntéshozatal a IV. Címben	637
Az Európai Bíróság hatásköre a IV. Cím tekintetében	637
Az Európai Unió harmadik pillére	638
Az Europol	639
Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között	640
Döntéshozatal a harmadik pillérben (EU 34. cikk)	641
A Nizzai Szerződés újításai	642
A szorosabb együttműködés a harmadik pillérben	642
Jogesetmutató	645
Irodalomjegyzék	669