Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei

Tartalom

Az Európai Unió (EU) olyan jogi unió, amelyben mind az uniós intézményeknek, mind a tagállamoknak, mind az egyéneknek tiszteletben kell tartaniuk a "játékszabályokat", amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés, az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta), valamint a másodlagos jog határoz meg. Ez azt is jelenti, hogy az európai integráció azon az EUSZ 19. cikkében megfogalmazott alapgondolaton alapul, hogy az Európai Unió Bírósága (Bíróság) biztosítja az EU jogrendjének részét képező különböző szabályok egységes értelmezését.

Mivel a Bíróság az uniós jog "legmagasabb szintű értelmezője", fontos kérdés, miként gyakorolja igazságszolgáltatási hatáskörét. Milyen értelmezési módszereket alkalmaz? Eltérnek-e ezek a módszerek a nemzeti bíróságok által követett módszerektől? Nem könnyű választ adni ezekre a kérdésekre, mivel a Szerződések nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely felsorolná és hierarchikusan rendezné azokat az értelmezési módszereket, amelyeket a Bíróság követhet vagy követnie kell. A kérdésekre a válasz tehát szükségszerűen a Bíróság ítélkezési gyakorlatában található meg, amely e könyv vizsgálatának tárgya.

A rövid bevezetőn kívül a könyv három részből áll. Mindenekelőtt az úgynevezett klasszikus értelmezési módszereket (1. fejezet), nevezetesen a szó szerinti, a kontextuális és a teleologikus értelmezést vizsgálja, majd azon módszerek tanulmányozásával foglalkozik, amelyek célja annak biztosítása, hogy az uniós jog értelmezése összhangban álljon az EU-t kötelező nemzetközi joggal, valamint a tagállamok közös alkotmányos hagyományaival (2. fejezet). Ezenkívül a könyv tárgyalja a Chartát, amely a szerződésekkel ellentétben egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely kifejezetten a benne foglalt jogok és elvek értelmezésére vonatkozik (3. fejezet). Végezetül a könyv bemutatja a különböző értelmezési módszerek közötti kapcsolatokat, kiemelve, hogy egyik módszer sem élvez elsőbbséget a többivel szemben, hanem mindegyik együttesen érvényesül, így erősítve meg a Bíróság jogi érvelését.

Jelen mű a vonatkozó ítélkezési gyakorlat és elmélet mélyreható és összefoglaló elemzését tűzte ki célul, és nemcsak az uniós jog iránt érdeklődő hallgatóknak kínál elméleti útmutatót, amely lehetővé teszi számukra a Bíróság ítéleteinek könnyebb megértését, hanem az értelmezési problémákkal szembesülő uniós jog szakértője számára is gyakorlati segítséget nyújt.

Témakörök