Az Európai Unió agrárrendszere

Szerző

Velikovszky László PhD.

Lektor

'Elekes Andrea: Az Európai Unió agrárrendszere ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Agrárkamara-Mezőgazda Kiadó
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	345 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9358-39-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz	12
Előszó az első kiadáshoz	13
Bevezetés	14
Az Európai Unió megalakulása, céljai, intézményi felépítése. (Alapvetés)	17
Előzmények	17
Európai Szén- és Acélközösség. A "közösségi modell" kialakulása	17
A "közös piac" felé	17
A Római Szerződés	19
Az integráció útján	20
Szupranacionális döntések, versus kormányközi együttműködés	20
Egyesítő Szerződések	20
Az integráció kibővülése	21
"Europesszimizmus" és az integráció új szakasza. Az egységes belső piac koncepciója	21
Az Egységes Európai Okmány	22
Európai Gazdasági Térség (EEA) ésa harmadik kibővülés	23
Az Európai Unió (European Union, EU)	23
Az Uniós Szerződés	25
Európai Unió és Európai Közösségek	25
A három pillér	26
A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) lépcsőfokai	26
Maastricht után	26
Az Amszterdami Szerződés	27
Keleti kibővítés, Gazdasági és Pénzügyi Unió	28
A Nizzai Szerződés	28
Az európai integráció intézményei	29
Az Európai Unió Tanácsa (Council of European Union)	29
Európai Bizottság (European Commission)	32
Európai Parlament (European Parliament)	35
Európai Bíróság (Court of Justice of the European Communities)	36
Európai számvevőszék (European Court of Auditors)	36
További alapvető intézmények	37
A közösségi döntéshozatal eljárási rendje	38
Konzultációs mechanizmus (consultation procedure)	38
Együttműködési eljárás (cooperation procedure)	40
Hozzájárulási eljárás (assent procedure)	41
Együttdöntési eljárás (codecision procedure)	41
A közösségi jog alapjai	42
A közösségi jog jellege	42
A közösségi jog forrásai	43
A Kösösségeken belüli jogharmonizáció	45
"A négy alapszabadság"	46
A közösségi versenyjog alapjai	47
Közös és közösségi politikák	48
Áttekintendő fogalmak	48
Közös Agrárpolitika rendszere	49
Előzmények, háttér	49
Szerződéses alapok	51
A Közös Agrárpolitika (CAP) céljai	51
A szabályozás fő területei	52
Közös piaci szervezetek (CMO)	54
A piacrend alapvető sajátosságai	54
Nemzeti piacszabályozások korlátai	55
A közös piaci szervezetek (CMO) alapelvei	55
A CAP piaci szervezet alapmodellje	56
Valutaárfolyamok és a piac egységessége	62
Európai Mezőgazdasági Orientáció és Garanciális Alap (EMOGA)	62
Agrárkereskedelmi preferenciarendszer	64
Általános Preferenciarendszer (GSP)	64
A preferenciális kapcsolatok formái "preferenciális övezetek"	65
Agrárkereskedelmi preferenciák - övezetek szerint	66
Kereskedelmi kapcsolatok egyéb - Európán kívüli - országokkal	69
A Közös Agrárpolitika döntési rendszere	70
A Bizottság javaslatának előkészítése	71
Bizottsági döntéshozatal	71
Döntéshozatal a Tanácsban	72
A Közös Agrárpolitika végrehajtása	73
A Közös Agrárpolitika változásai. Az "eredeti modell" alapproblémái	74
Növekvő mezőgazdasági termelékenység - növekvő feleslegek és költségvetési kiadások	74
A Közös Agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája	77
Az agrármonetáris rendszer szerepe	80
A Közös Agrárpolitikai korrekciója a nyolcvanas években	83
Áttekinthető fogalmak	85
A közös agrárpolitika reformja	86
A CAP-reformot kikényszerítő tényezők	86
A reform elvi lehetőségei	88
Kínálatkorlátozás mennyiségi szabályozással	89
Az ár- és jövedelempolitikai szétválasztása: közvetlen jövedelemtámogatás	91
Az alternatíva lényege	93
A CAP 1992. évi reformja	93
A reform fő céljai és intézkedései	93
A területpihentetési rendszer jóléti hatásai	96
A WTO Mezőgazdasági Megállapodás	98
Piacrajutás	98
Belső támogatás	101
A Megállapodás exporrámogatásra vonatkozó rendelkezései	102
Békeklauzula	102
A Mezőgazdasági Megállapodás implementációja	102
Az 1992. évi reform hatásai. A rendszer alapvető problémái	104
A főbb intézkedések hatásai	104
A reform egyes alapvető ellentmondásai	107
A CAP-reform peremfeltételei	109
A CAP-reform újabb szakasza. Az AGENDA 2000 fő javaslatai	110
CAP-reform megközelítések	110
Az AGENDA 2000 eredeti javaslata	111
A Berlini Csúcs agrárpolitikai döntései	112
Az AGENDA 2000 értékelése	115
A "félidős" felülvizsgálatok kulcskérdései	117
A további reform elodázhatatlan feladatai	118
Áttekintendő reform elodázhatatlan feladatai	119
Egyes EU-agrárpiaci szervezetek	120
A gabonapiaci szervezet	120
Az "eredeti" konstrukció és az 1992. évi reform	120
A jelenleg működő gabonapiaci szervezet: konstrukció, AGENDA 2000	122
Intervenciós rendszer	123
Közvetlen támogatás és területpihentetés a szántóföldi növénytermelésben	124
Importrezsim	126
Exportrezsim	128
Megoldást igénylő problémák	129
Olajos magvak és fehérjenövények	129
Repce, napraforgómag, szója és lenmag	129
Szárított takarmány	131
Cukorpiaci rendtartás	131
Belső piaci szabályozás	131
Importszabályozás	136
Exportszabályozás	137
Cukorpiaci szervezet - változás előtt	139
A marha- és borjúhús piaci szervezete	139
Belső piaci szabályozás	140
Importszabályozás	145
Exportszabályozás	145
A BSE-válsággal kapcsolatos intézkedések	147
Juhhúspiaci rendtartás	148
Belső piaci szabályozás	148
Importrezsim	150
Sertés- és baromfihús piaci szervezet	151
Sertéshús piacrend	151
Baromfihús- és tojáspiacrend	156
Az EU tejpiaci szervezete	156
Az intervenciós rendszer	157
Kínálatmenedzsment	158
Export-, importszabályozás	160
A tejpiaci rendtartás átalakítása	162
Zöldség- és gyümölcspiaci szervezet	162
Friss zöldség- és gyümölcspiaci szervezet	163
Feldolgozott zöldség- és gyümölcspiaci szervezet	165
Borpiaci szervezet	167
Bortermelési potenciál	168
Intervenció	168
Importszabályozás	169
Exportszabályozás	170
Olívaolaj	170
Feldolgozott termékek	171
A rendszer által érintett termékek	171
A feldolgozott termékek importja	173
A feldolgozott termékek exportja	174
A piaci szervezetek fő típusai (Összefoglalás)	175
Áttekintendő fogalmak	181
A Közös Agrárpolitika második pillére: a vidékfejlesztés	182
A vidékfejlesztés ökonómiai alapjai	182
A vidék fogalma	184
Az agrárstruktúra-politikák fejlődése az Európai Unióban	186
A kezdet: "életképes" családi gazdaságok igénye	186
Párhuzamos horizontális akciók	187
A regionális akciók bővülése: átfogó térségfejlesztés	188
Átfogó vidékfejlesztés igénye	189
A vidékfejlesztés, mint a Közös Agrárpolitika "második pillére"	190
A vidékfejlesztés és a CAP viszonya	190
A vidékfejlesztési támogatások formái	191
A vidékfejlesztési intézkedések finanszírozása az EU-ban	194
A vidékfejlesztés, mint a regionális politikák része	200
A strukturális politikák alapelvei	200
A strukturapolitika programok	201
Közösségi Kezdeményezések	203
A LEADER kezdeményezés	203
A vidékfejlesztés által elért eredmények az Európai Unióban	207
A vidékfejlesztési politikai jövőbeli hatásai	209
Áttekintendő fogalmak	210
Az Európai Unió agrárstruktúrája	211
A mezőgazdaság helye a gazdaságban	211
Hozzájárulás GDP-hez	212
A foglalkoztatás jelentősége	213
Az agrártermékek súlya a külkereskedelemben	214
Részesedés a beruházásokban	215
Az élelmiszer-ipari feldolgozás	215
Makrogazdasági jelentőség	216
Az élelmiszeripar szerkezete	216
Vertikális kapcsolatok	218
A mezőgazdasági termelés tényezői	218
A termőföld hasznosítása	218
Az anyagi ráfordítások alakulása	219
Az élőmunka-felhasználás csökkenése	222
A ráfordítások hatékonysága	222
Természeti adottságok	224
Mezőgazdasági zónák	224
A komparatív előnyök hatása	225
A gazdaságok szerkezete	226
Családi jelleg	226
A gazdaságok mérete	227
Koncentráció	229
Szakosodás	230
A termelés szerkezete	231
Az ágazati felépítés	231
Nagykultúrák	231
A fontosabb ipari növények	233
Kertészeti termékek	233
Tejtermelés	234
Hústermelés	235
Az agrártermékek nemzetközi kereskedelme	236
Az értékesítési irányok	236
A tagországok agrár-külkereskedelme	237
Az Unió helye az agrártermékek világkereskedelmében	238
Az agrárexport szerkezete	238
Az agrárimport szerkezete	239
Áttekintendő fogalmak	240
Az EU agrártermékek- és élelmiszer-szabályozási rendszere, előírásai	241
Az élelmiszer-kereskedelem akadályainak elháírítása	241
Az EU-ban folyó szabványosítás	242
A közös piaci szervezetekbe tartozó termékek minőségének szabályozása	243
Növényi eredetű termékek minőségének szabályozása	243
Állati eredetű termékek szabályozása	245
Minőségbiztosítási módszerek	246
Gyártásbiztonság EU-előírások alapján	246
Egyéb, a gyártás biztonságát célzó eljárások	247
EN ISO 9000-es, EN 45 000-es, ISO 14 000-es szabványsorozatok	247
Az EOTC megalakítása	248
A vállalati környezetvédelmi menedzsment kialakítása	249
Az európai élelmiszerminőség-politika új elemei	249
A fogyasztóvédelem új európai koncepciója	249
A világkereskedelmet elősegítő multinacionális (TBT, SPS) megállapodások	252
Egészségügyi és növény-egészségügyi megállapodás	252
A kereskedelem technikai akadályainak elhárítása	253
Növényi eredetű, genetikailag módosított organizmusok (GMO) megjelenése az élelmiszerekben, jelölés	253
Áttekintendő fogalmak	254
Az EU állat- és növény-egészségügyi rendszere	255
Általános kérdések	255
Az állat-egészségügyi szabályozás alapjai	256
Zootechnikai (állattenyésztési) előírások	257
Állatjóléti szabályozás	257
Állattartási előírások	257
Az állatok szállítás alatti védelme	258
A friss hús termelése és értékesítése	258
Frisshús-szállítmányok	258
A hús forgalmazásának állat-egészségügyi feltételei	259
Laboratóriumi hálózat	260
Harmadik országokból érkező élő állatok vizsgálatának szervezése	260
A növény-egészségügyi szabályozás alapjai	261
A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás	262
Növényvédő szerek alkalmazása	262
Növényvédő szerek forgalmának szabályozása	262
A növényvédő szerek speciális helyzete	263
Áttekinthető fogalmak	263
Magyar-EK agrárkereskedelmi kapcsolatok. Az Európai Megállapodás	264
A Közös Agrárpolitikai kiépítésének hatásai: nehezedő feltételek, kényszerű irányváltás	264
Az agrárkereskedelem-politikai feltételek javítására irányuló törekvések	265
Magyar GATT-tagság és az EK piacrajutás	265
Technikai és szektorális megállapodások	265
Kísérletek a kétoldalú kapcsolatok rendezésére	266
A kapcsolatok normalizálásától a preferenciákig	266
Az Európai Megállapodás	267
Az Európai Megállapodás fő tartalmi elemei	267
A Megállapodás főbb gazdasági rendelkezései	268
A Megállapodás agrárkereskedelmi rendszere	269
Az agrárkereskedelmi szabályok alapelemei	269
Az agrárkereskedelmi preferenciák csoportjai - az eredeti konstrukció	270
A kereskedelmi adaptációs jegyzőkönyv	271
Az agrárkereskedelmi preferenciarendszer a csatlakozás küszöbén	271
Az agrárkereskedelmi preferenciák hatásainak piactani alapjai	274
A tényleges agrárkereskedelmi folyamatok alakulása	276
Áttekintendő fogalmak	279
Harmonizáció az Európai Unió termelési és minőségi előírásaival	280
A harmonizáció általános feladatai	280
Az agrárgazdasági harmonizáció fő sajátosságai	280
Az élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának szabályozása	281
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény	281
Vágás utáni minősítés	283
Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek, eredet-megjelölésének oltalma, valanint különleges tulajdonságainak tanúsítása	284
A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség minőségellenőrzése	285
A bortermelés szabályozása	286
Az állattenyésztés szabályozása	286
A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozása	288
Növényfajták állami elismerése, vetőmagvak, szaporítónyagok forgalmazása	289
A növényvédelem szabályozása	290
A biotermelés szabályozása	291
A genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó szabályozás	291
Általános törvényekben található élemiszer-szabályozás	292
Fogyasztóvédelem	292
Környezetvédelem	292
Termékfelelősség	293
Áttekintendő fogalmak	293
EU kibővülés és az agrárgazdaság	294
Az Európai Unió keleti kibővülése	294
A belépés követelményei: a koppenhágai kritériumok	294
A kritériumoktól a csatlakozási tárgyalásokig	294
Az új tagállamok felvételének eljárási menete. A csatlakozási tárgyalások	295
Átfogó keret: a Stratégiai Dokumentum	297
Az agráradaptáció lehetséges közgazdasági hatásai	298
Eltérő gazdasági fejlettség	298
Csatlakozási forgatókönyv	299
Az agrárgazdaság nemzetgazdasági jelentősége	301
Az adaptáció közgazdasági hatásmechanizmusának kulcstényezői	301
A CAP keleti kiterjesztése	305
Az agrárgazdasági adaptáció fő szektorális és makrogazdasági hatása	308
A csatlakozási tárgyalások agrárgazdasági fejezete. A felkészülés súlyonti feladatai	312
Áttekintendő fogalmak	315
Glosszárium	316
Irodalom	336
Summary	344