Az Európai Unió agrárrendszere

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Balogh András: Az Európai Unió agrárrendszere ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazda Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	303 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-8439-13-0
Megjegyzés:	33 fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E kötet az Európai Unió közös agrárpolitikáját (CAP) és az ahhoz szorosan kapcsolódó ismereteket foglalja rendszerbe. Elsődlegesen az agrárpiac-politika és a CAP-reform bemutatására irányul. Röviden áttekinti az európai integráció alapintézményeit, az agrárstruktúrát, az agribusiness működését, az élelmiszer-minőség, az állat- és növényegészségügyi EU-szabályozását és a magyar-EU agrárkapcsolatokat is. Megértéséhez nem szükséges az agrárközgazdaságtan és a világgazdaságtan részletes ismerete. Hasznos segítséget nyőjthat az EU-agrárpiac jobb megismeréséhez, az integrációs felkészüléshez, és egyidejűleg a valóban európai stílusú agrárrendszer kialakuilásának előmozdításához.

Tartalom

Előszó	13
Bevezető	15
Az európai közösség megalakulása, céljai, intézményi felépítése (alapvetés)	18
Előzmények	18
A Római Szerződés	19
Az integráció útján	20
Az Egységes európai Okmány	21
Európai Gazdasági Térség és az EK harmadik kibővülés	21
A három közösség	22
Európai Unió	22
Az Uniós Egyezmény	22
Európai Unió és Európai Közösségek	24
Ratifikáció	25
A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) lépcsőfokai	25
Az európai integráció intézményei	25
Miniszterek Tanácsa	25
Bizottság	27
Parlament	30
Európai Bíróság	32
Számvevőszék	33
További alapvető intézmények	33
A közösségi döntéshozatal eljárási rendje	34
Konzultációs mechanizmus	35
Együttműködési és együttdöntési eljárás	35
A Közös Agrárpolitika (CAP) döntési rendszere	39
A bizottsági javaslat előkészítése	39
Döntéshozatal a Tanácsban	42
Parlamenti eljárás	42
Áttekintendő fogalmak	42
A közösségi jog alapjai	44
A közösségi jog jellege	44
A közösségi jog forrásai	44
Elsődleges forrás: a közösségi jog első szintje	44
Másodlagos forrás: az intézmények alkotta jog	45
Harmadik szint: nemzetközi megállapodások, egyezmények	47
Negyedik szint: az Európai Bíróság jogértelmező tevékenysége	47
A Közösségen belüli jogharmonizáció	49
A harmonizáció két megközelítése	50
A közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága, illetve közvetlen hatálya	50
A közösségi jog szupremáciája	51
A közösségi jog értelmezése	52
A jogharmonizáció kikényszerítése	52
Áttekintendő fogalmak	53
A közös agrárpolitika rendszere	54
Szerződéses alapok	54
A Közös Agrárpolitika (CAP) céljai	54
A szabályozás fő területei	55
Agrárpiaci rendtartás. Közös piaci szervezetek (CMO)	56
A piacrend alapvető sajátosságai	56
A nemzeti piacszabályozások korlátai	57
A közös piaci szervezetek (CMO) alapelvei	58
A CAP piaci szervezet alapmodellje	58
A közös piaci szervezetek (CMO) fő belső eszközei	63
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap (EAGGF)	65
A piaci rendtartás szervezeti háttere	69
Információs rendszer	69
Agrimonetáris rendszer	69
A rendszer kialakulása	69
Az Európai Monetáris Rendszer	70
Valutaárfolyam-mechanaizmus	70
A Közös Agrárpolitika változásai	72
Növekvő mezőgazdasági termelékenység - növekvő feleslegek és költségvetési kiadások	73
A Közös Agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája	74
A Közös Agrárpolitika korrekciója a nyolcvanas években	76
A CAP-reformot kikényszerítő eszközök	78
A CAP 1992. évi reformja	81
A CAP-reform várható hatásai	85
A reform várható következményei	85
Az agrárpiac változásai	87
Struktúrapolitika, regionális politika	88
A struktúrapolitika lényege	88
Struktúrapolitikától a vidékfejlesztési politikáig	89
Környezetvédelmi programok	94
Agrárkereskedelmi preferenciák	94
Általános Preferenciarendszer	95
A preferenciális kapcsolatok formái, "preferenciális övezetek"	96
Agrárkereskedelmi preferenciák - övezetek szerint	96
Beilleszkedés a Közös Agrárpolitikába	100
Agrárkereskedelmi rezsim	100
Egyéb agrárpolitikai intézkedések	101
A csatlakozó országok agrár-külkereskedelmének alakulása	101
Változó feltételek	102
Áttekintendő fogalmak	102
Egyes EK-agrárpiaci szervezetek	104
Gabonaipari szervezet	104
Az "eredeti" konstrukció	104
A gabonapiaci szervezet reformja	106
Kínálatkorlátozó és kompenzációs mechanizmus a szántóföldi növénytermelésben	108
A gabonapiaci szervezet várható működése	110
Olajos magvak	110
Cukor	112
Sajátosságok: kvóták, költségvetési semlegesség	112
Árrezsim	114
Cukoripari szervezet - változás előtt	114
A tej piaci szervezete	114
A garanciák korlátozása: kvóta, korlátozott támogatás	116
A tej belső piacának szabályozása	117
A tejpiaci szervezet és a CAP-reform	117
A marhahús piaci szervezete	119
Importrezsim	119
Belső piaci szabályozás	121
A Közös Agrárpolitika 1992. évi reformintézkedései	123
Sertéshús- és baromfihús-piaci szervezet	129
Az EK borpiaci szervezet fő jellemzői	129
A borpiaci politika alapelvei	129
Belső piaci szabályozás	130
Import- és exportszabályozás	133
A borpiaci szervezet reformjának várható irányai	133
Zöldség- és gyümölcspiaci szervezet	134
Friss zöldség- és gyümölcspiacrend	134
Feldolgozott zöldség- és gyümölcspiaci szervezet	136
Feldolgozott termékek	137
A rendszer által érintett termékek	138
A feldolgozott termékek importja	139
A feldolgozott termékek exportja	139
A piaci szervezetek fő típusai (Összefoglalás)	140
Áttekintendő fogalmak	144
A Gatt-megállapodás és a közös agrárpolitika	146
Az Uruguay-forduló fő eredményei	146
Új nemzetközi agrárkereskedelmi rendszer	146
A szabályozás fő területei	147
Piacrajutás	148
A megállapodás alapelemei	148
Piacvédelem	148
Minimális piacra jutás	149
Folyó (jelenlegi) piacra jutás	150
Speciális rendelkezések	151
Az EK vámegyenértékei	152
Vámegyenérték, specifikus és ad valorem vám	152
Preferenciális vámok és vámplafonok	154
Származékos vámegyenértékek	154
Továbbra is magas külső védelem	154
Belső támogatás	156
A megállapodás alapelemei	156
Mentesített termék-(ágazati) politikák	156
Specifikus termék-(ágazati) politikai mentesítések	157
Exportrezsim és GATT-megállapodás	157
A megállapodás agrárexport-támogatásokra vonatkozó rendelkezései	157
Az exporttámogatás meghatározása	158
A támogatott exportvolumen csökkentésének menetrendje	158
A költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozó rendelkezések	161
Az exportcsökkentés elvei	161
Az EK-gabona-exportrezsim várható átalakulása	161
Békeklauzula	163
Következtetések	163
Áttekintendő fogalmak	165
Az egységes belső piac (EBP) alapjai	166
Az EBP megteremtéséhez vezető út	166
A Római Szerződés és az EBP	166
Az EBP programjának kezdetei	167
Belső piac és jogharmonizáció	169
Egységes belső piac (EBP) és az EK agrárgazdasága	169
A harmonizáció fő irányai	169
A harmonizáció hatásai a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra	172
Az EBP agribusinessre gyakorolt hatásai	173
Áttekintendő foalmak	173
Az Európai Unió agrárstruktúrája	174
A mezőgazdaság helye a gazdaságban	174
Részesedés a jövedelemtermelésben	175
Az agrártermékek részesedése a külkereskedelemben	176
Részesedés a foglalkoztatásban	177
A termelési tényezők jellemzése	178
A termőföld hasznosítása	178
Az anyagi ráfordítások alakulása	179
A munkaerő-lekötés csökkenése	181
Mezőgazdasági zónák	182
A gazdaságok szerkezete	184
A gazdaságok családi jellege	184
A termelési irányok	185
A gazdaságok mérete	187
A komporatív előnyök hatása	188
A termelés szerkezete	190
Az értékesítési irányok	190
A termelés összetétele	190
Gabonatermelés	191
Olajos magvak és növényi olajok termelése	193
Cukortermelés	193
Zöldség- és gyümölcstermelés	193
Bortermelés	194
Tej és tejtermékek termelése	195
Hústermelés	196
Az EK agrárkülkereskedelme	197
Az agrárexport szerkezete	198
Az agrárimport szerkezete	199
Áttekintendő fogalmak	200
Az élelmiszer-kereskedelem struktúrája	202
Piaci struktúrák az agrártermékek értékesítésében	202
Csoportos értékesítés	202
Közvetlen értékesítés a fogyasztó számára	203
Nagybani piacok	203
Értékesítés árverés (aukció) révén	204
Termékértékesítés kereskedők és feldolgozók részére	204
Termékértékesítés szövetkezetek részére	205
Szerződéses értékesítés feldolgozók részére	206
Élelmiszer-feldolgozás és piaci részesedése	206
Élelmiszer-kiskereskedelem	211
A széles értelemben vett vendéglátás	213
Áttekintendő fogalmak	214
Az EK agrártermék- és élelmiszer-szabályozási rendszere, előírásai	215
Harmonizáció a kereskedelem technikai akadályainak elhárítása céljából	216
A technikai akadályok elhárítása horizontális szabályozással	217
A horizontális szabályozás alá tartozó területek	217
A közös piaci szervezetekbe tartozó termékek minőségének szabályozása	219
Növényi eredetű termékek minőségének szabályozása	219
Állati eredetű termékek szabályozása	221
Minőségbiztosítási módszerek	223
Gyártásbiztonság EK-előírások alapján	223
Egyéb, a gyártás biztonságát célzó eljárások	223
Az élelmiszer-szabványosítás alapjai	223
Az élelmiszer-vizsgálatok szabványosítása	224
EN 29 000-es és EN 45 000-es szabványsorozat	225
Az EOTC megalakítása	226
Az európai élelmiszerminőség-politika új elemei	228
Áttekintendő fogalmak	228
Az EK állat- és növény-egészségügyi előírásai és igazgatási rendszere	229
Általános kérdések	229
Az állat-egészségügyi szabályozás alapjai	229
Zootechnikai (állattenyésztési) előírások	230
Animal welfare (állatjóléti) szabályozás	231
Állattartási előírások	231
Az állatok szállítás alatti védelme	232
A friss hús termelése és értékesítése	232
Frisshús-szállítmányok	232
A hús forgalmazásának állat-egészségügyi feltételei	233
Laboratóriumi hálózat	234
Harmadik országból érkező élő állatok vizsgálatának szervezése	235
A növény-egészségügyi szabályozás alapjai	235
A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás	235
Növényvédő szerek alkalmazása	237
Növényvédő szerek forgalmának szabályozása	237
A növényvédő szerek speciális helyzete	238
Áttekintendő fogalmak	238
A magyar-EK agrárkereskedelmi kapcsolatok alakulása	239
A Közös Agrárpolitika hatásai: nehezedő feltételek, kényszerű irányváltás	239
Az agrárkereskedelem-politikai feltételek javítására irányuló törekvések	240
Kétoldalú szerződések, illetve a magyar GATT-tagság	240
Technikai és szektorális megállapodások	241
Kísérletek a kétoldalú kapcsolatok rendezésére	242
Kereskedelmi preferenciűáktól a társulásig	243
Az EK jelentősége a magyar agrárexportban	245
Áttekintendő fogalmak	247
Az európai megállapodás főbb mezőgazdasági rendelkezései	248
A társulás alapvető sajátosságai	248
Az Európai Megállapodás fő tartalmi elemei	249
A Megállapodás főbb gazdasági rendelkezései	250
A gazdasági együttműködés agrárvonatkozásai	252
A Megállapodás agrárkereskedelmi rendelkezései	252
az agrárkereskedelmi szabályok alapelemei	253
Tárgyi hatály	257
Az agrárkereskedelmi preferenciák csoportjai	258
A kedvezmények szerény bővülése	262
Áttekintendő fogalmak	262
Agrárkereskedelmi hatások	263
Javuló agrárkereskedelem-politikai feltételek	263
Mennyiségi hatások - modellszerű megközelítésben	265
Az agrárkereskedelem-politikai preferenciák hatásainak piactani alapjai	267
A preferenciák realizálásának intézményi tényezői	269
Európai kritikák	270
A Közös Agrárpolitika reformjának hatásai	272
A tényleges magyar agrárexpsort és -import alakulása az EK viszonylatában	274
Áttekintendő fogalmak	277
Harmonizáció az EK termelési és minőségi előírásaival	278
A harmonizáció általános feladatai	278
Az agrárgazdaság előállításának, forgalomba hozatalának szabályozása	280
Az élelmiszertörvény	280
A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség minőségellenőrzése	281
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelölésének és eredetének védelme, valamint különleges tulajdonságának tanúsítása	281
Az állattenyésztés szabályozása	282
A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozása	283
Állat-egészségügyi szabályozás	284
A bortermelés szabályozása	284
Növényvédelem	285
Növényfajták állami elismerése, jogvédelme, vetőmagvak és szaporítóanyagok forgalmazása	285
Környezetvédelem	286
Áttekintendő fogalmak	286
Az európai integráció kihívásai - teendők - perspektívák	288
Rövidebb távú teendők	289
Hosszabb táv	291
Szinte példátlan feladat	291
Feltételek, csatlakozási alku	292
A csatlakozás következményei	293
A nemzeti agrárpolitika mozgástere	294
Áttekintendő fogalmak	295
Irodalom	296