Az európai tudományok válsága II.

Szerző

Edmund Husserl

Szerkesztő

Miklós Tamás

Fordító

Egyedi András

Ullmann Tamás

Budapest

'Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága II. ' összes példány

Kiadó:	Atlantisz Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	346 oldal
Sorozatcím:	Mesteriskola
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:	963-7978-97-6

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Első kötet-Második kötet:
A szerkesztő előszava	15
Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológiai (I. kötet)	17
A tudományok válsága mint az európai emberiség radikális életválságának kifejeződése	19
Állandó eredményességük ellenére valóban válságban vannak-e a tudományok?	19
A tudomány eszméjének pozitivista redukciója a puszta ténytudományra. A tudomány "válsága" nem más, mint jelentéktelenné válása az élet szempontjából	21
Az európai emberiség autonómiájának megalapozása a filozófia eszméjének új, reneszánz korai felfogásában	23
A kezdetben oly eredményes új tudomány kudarca és ennek feltáratlan indítéka	27
Az egyetemes filozófia eszménye és az eszmény belső felbomlásának folyamata	28
Az újkori filozófia története: küzdelem az emberi mivolt értelmének megállapítása körül	32
A jelen vizsgálódások szándéka	34
A fizikai objektivizmus és a transzcendentális szubjektivizmus újkori ellentétete és az ellentét eredetének tisztázása	39
A tudomány egyetemessége új eszméjének eredete: a matematika kialakulása	39
Galilei matematizálja a természetet	41
A példaképként felfogott természettudomány dualizmusának eredete. A "more geometrico" megértett világ ésszerűsége	85
A dualizmus: az ésszel kapcsolatos problémák megragadhatatlanságának alapja, a tudományok specializálódásának előfeltétele s a naturalisztikus pszichológiai alapja	87
Az újkori fizikális racionalizmus általános jellegzetességei	91
A fizikális naturalizmus első nehézségei a pszichológiában: a teljesítő szubjektivitás megragadhatatlansága	94
Az objektivizmus és a trnaszcendentalizmus előzetes jellemzése. E két eszme vetélkedése mint az újkori szellemtörténet értelme	95
Történelmi szemléletmódunk módszeréről	97
Descartes nemcsak az objektivisztikus racionalizmus újkori eszméjét hozta létre, hanem a racionalizmust megtörő transzcendentális indítékot is	101
Descartes és az "ego cogito". A karteziánus epokhé értelmének kifejtése	103
Descartes félreértelmezi saját eredményeit: az epokhéban nyert tiszta én pszichologisztikus meghamisítása	107
Descartes téves értelmezésének alapja: túlzott érdeklődése az objektivizmus iránt	110
Descartes munkássága: a racionalizmus és az empirizmus párhuzamos fejlődésének kiindulópontja	113
Locke naturalisztikus-ismeretelméleti pszichológiája	114
Berkelex. David Hume pszichológiája mint fikcionalista ismeretelmélet: a filozófia és a tudomány "csődje"	117
A hume-i szkepszis képtelenségében rejlő igazi filozófiai motívum: az objektivizmus megingása	119
A racionalizmus "transzcendentális" motívuma: Kant felfogása a transzcendentrális filozófiáról	122
A "transzcendentálisnak" mint vizsgálódásaink vezérfogalmának előzetes taglalása	130
Kant és követőinek filozófiája vezérfogalmunk, a "transzcendentális" szemszögéből. A kritikai állásfoglalás feladata	131
A transzcendentális probléma tisztázása és a pszichológia ebben játszott szerepe	135
A fenemenológiai transzcendentális filozófiához vezető út, mely az előzetesen adott életvilágon keresztül vezet	135
Kant kimondatlan "előfeltevése": a magától értedődőnek vett életvilág mint környezet	135
Az életvilág a "névtelenül" maradó szubjektív fenomének birodalmakként tárható fel	145
A szemléleti-rámutató módszer hiánya: Kant mitikus konstrukcióinak alapja	148
Kant és a korabeli pszichológia elégtelensége. A transzcendentális szubjektivitás és a lélek közötti különbség elmosódása	151
A kanti transzcendentális filozófia rejtett igazságának lehetősége: az "új dimenzió" problémája. A "felszíni élet" és a "mélységi élet" közötti ellentét	153
Az "életvilág" problémája mint részprobléma az objektív tudomány általános problémáján belül	156
A transzcendentális epokhé analitikája. Az első: az objektív tudományhoz kapcsolódó epolhé	173
Miként válhat az életvilág az objektív tudományok epokhéja után tudományos témává? Elvi különbségtétel objektív-logikai a priori és az életvilág a priorija között	176
Az életvilág tematizálásának két lehetséges alapmódja: a naiv-természetes belehelyezkedés és a következetesen reflexív beállítódás eszméje az életvilág és az életvilágbeli tárgyak szubjektív adottságmódjának mikéntjével kapcsolatban	183
A transzcendentális epokhé sajátossága: a természetes élet beállítódásának teljes megváltozása	188
A teljes epokhé igazi megértésének nehézségei. Miben áll a téves értelmezés, mely szerint a teljes epokhé azonos az egyes érvényesítések fokozatos felfüggesztésével?	189
Az igazi transzcendentális epokhé lehetővé teszi a "transzcendentális redukció" - világ és világtudat transzcendentális korrelációjának felfedezését és feltárását	192
A feladat: konkrétan kijelöli a transzcendentális redukció valódi végigvitelének útjait	193
Az életvilág mint olyan elméleti érdeklődés témája, amelyet az életvilág dolgaira vonatkozó egyetemes epokhé határoz meg	197
A tisztán önmagában vett érzéki szemlélet adottságainak konkrét kifejtése: az első lépések	199
Az egyetemes korrelációs a priori	201
A további kutatási irányok kijelölése: a kinesztézis, az érvényességváltozás, a horizonttudat és a tapasztalat közössé tétele szubjektív alapfenoménjei	203
Minden létező, bármilyen értelmű legyen s bármely régióhoz tartozzék, szubjektív korrelációs rendszer indexe	208
A transzcendentális konstitúció mint "eredeti értelemképződés" előzetes fogalma. Az elvégzett elemzésekben használt példák elégtelen volta. Utalás további kifejtési horizontokra	211
A munkaproblémák első beosztása e három címszó alá: ego-cogito-cogitatum	214
Az "életvilág ontológiája" mint feladat	217
Paradox és nem érthető mozzanatok felbukkanása. Újabb radikális elmélkedések szükségessége	219
Az emberi szubjektivitás paradoxona: szubjektum a világ számára, egyszersmind objektum a világban	224
A paradoxon feloldása	228
Az epokhé első kifejtésének elvi helyesbítése: az abszolút egyedi, végső soron működő egóra való redukció	234
A pszichológiából a fenomenológiai transzcendentális filozófiához vezető út	238
A Kant utáni filozófiai fejlődés jellemzése azon küzdelem szemszögéből, amely a fizikalista objektivizmus és az ismételten jelentkező "transzcendentális motívum" között zajlott	238
A transzcendentális filozófia és a pszichológia végzetesnek bizonyuló elkülönülése	246
A pszichológiai és a trnaszcendentális filozófia rokonsága és különbözősége. A pszichológiai mint a döntések területe	253
Elemzés a pszichológiaiból a transzcendentális beállítódásba való átállásról. A pszichológiai a fenomenológiai redukció "előtt" és '"után"	258
A pszichológia kudarcának oka: a dualista és fizikalista előfeltevések	261
A pszichológiai az objektivisztikus-filozófiai tudományeszme és az empirikus eljárás feszültsége között: összeegyeztethetetlensége a pszichológiai kutatás két irányzatával	264
Előzetes fejtegetés a lélek és a fizikai test mint realitások alapvető azonosításának képtelenségéről: utalás arra, milyen alapvető eltérésekkel jelentkezik egyrészt a természeti dolog, másrészt a lélek esetében	266
A "külső" és "belső tapasztalás" fogalmának kérdésessége. Miért nem került bele a pszichológia tárgykörébe az életvilág fizikai-testi dolgaira vonatkozó tapasztalat mint valami "pusztán szubjektívnek" a tapasztalata?	270
A karteziánus dualizmus mint a paralelizálás alapja: A leíró és magyarázó tudomány mint séma csak a formálisan legáltalánosabb tudomány mint séma csak a formálisan legáltalánosabb értelemben tekinthető igazoltnak	272
Az empirikusan megalapozott dualizmus jogosultságának vizsgálata a pszichológusok és fizológusok tényleges eljárásába való beleélés segítségével	276
Az általános tapasztalás világa: regionális típusosság s a benne lehetséges egyetemes absztrakciók: a "természet" mint valamely egyetemes absztrakció korrelátuma: a "kiegészítő absztrakció" problémája	278
A tapasztalásban megalapozott absztrakciók dualizmusa. Az empirista kezdeményezés történelmi továbbélése Hobbestól Wundtig. Az adatempirizmus kritikája	282
A "tudat mint olyan" tiszta kifejtésének feladata: az intencionalitás egyetemes problémája	286
A "fenomenológiai-pszichológiai redukció" pszichológiai alapmódszere	288
A pszichológiai absztrakció nehézségei	295
A fenomenológiai-pszichológiai epokhé "egyetemessége" és a félreértésének veszélye. A helyes megértés döntő jelentősége	299
A transzcendentális pszichológia viszonya a transzcendentális fenomenológiához, mely utóbbi egyedül vezethet tiszta önismerethez. Az objektivisztikus eszmény végérvényes leküzdése a lélekről szóló tudományban	314
A filozófia mint az emberiség önreflexiója, az ész önmegvalósulása	323
Melléketek
Utószó (Mezei Balázs)	261
Edmund Husserl életrajza	331
A fordításban szereplő fontosabb kifejezések eredeti alakja	333
Biblográfia	339

Témakörök

Edmund Husserl

Edmund Husserl műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Edmund Husserl könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem