1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az európai tudományok válsága I-II.

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Atlantisz Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 676 oldal
Sorozatcím: Mesteriskola
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 12 cm
ISBN: 963-7978-95-x
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Első kötet-Második kötet:
A szerkesztő előszava15
Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológiai (I. kötet)17
A tudományok válsága mint az európai emberiség radikális életválságának kifejeződése19
Állandó eredményességük ellenére valóban válságban vannak-e a tudományok?19
A tudomány eszméjének pozitivista redukciója a puszta ténytudományra. A tudomány "válsága" nem más, mint jelentéktelenné válása az élet szempontjából21
Az európai emberiség autonómiájának megalapozása a filozófia eszméjének új, reneszánz korai felfogásában23
A kezdetben oly eredményes új tudomány kudarca és ennek feltáratlan indítéka27
Az egyetemes filozófia eszménye és az eszmény belső felbomlásának folyamata28
Az újkori filozófia története: küzdelem az emberi mivolt értelmének megállapítása körül32
A jelen vizsgálódások szándéka34
A fizikai objektivizmus és a transzcendentális szubjektivizmus újkori ellentétete és az ellentét eredetének tisztázása39
A tudomány egyetemessége új eszméjének eredete: a matematika kialakulása39
Galilei matematizálja a természetet41
A példaképként felfogott természettudomány dualizmusának eredete. A "more geometrico" megértett világ ésszerűsége85
A dualizmus: az ésszel kapcsolatos problémák megragadhatatlanságának alapja, a tudományok specializálódásának előfeltétele s a naturalisztikus pszichológiai alapja87
Az újkori fizikális racionalizmus általános jellegzetességei91
A fizikális naturalizmus első nehézségei a pszichológiában: a teljesítő szubjektivitás megragadhatatlansága94
Az objektivizmus és a trnaszcendentalizmus előzetes jellemzése. E két eszme vetélkedése mint az újkori szellemtörténet értelme95
Történelmi szemléletmódunk módszeréről97
Descartes nemcsak az objektivisztikus racionalizmus újkori eszméjét hozta létre, hanem a racionalizmust megtörő transzcendentális indítékot is101
Descartes és az "ego cogito". A karteziánus epokhé értelmének kifejtése103
Descartes félreértelmezi saját eredményeit: az epokhéban nyert tiszta én pszichologisztikus meghamisítása107
Descartes téves értelmezésének alapja: túlzott érdeklődése az objektivizmus iránt110
Descartes munkássága: a racionalizmus és az empirizmus párhuzamos fejlődésének kiindulópontja113
Locke naturalisztikus-ismeretelméleti pszichológiája114
Berkelex. David Hume pszichológiája mint fikcionalista ismeretelmélet: a filozófia és a tudomány "csődje"117
A hume-i szkepszis képtelenségében rejlő igazi filozófiai motívum: az objektivizmus megingása119
A racionalizmus "transzcendentális" motívuma: Kant felfogása a transzcendentrális filozófiáról122
A "transzcendentálisnak" mint vizsgálódásaink vezérfogalmának előzetes taglalása130
Kant és követőinek filozófiája vezérfogalmunk, a "transzcendentális" szemszögéből. A kritikai állásfoglalás feladata131
A transzcendentális probléma tisztázása és a pszichológia ebben játszott szerepe135
A fenemenológiai transzcendentális filozófiához vezető út, mely az előzetesen adott életvilágon keresztül vezet135
Kant kimondatlan "előfeltevése": a magától értedődőnek vett életvilág mint környezet135
Az életvilág a "névtelenül" maradó szubjektív fenomének birodalmakként tárható fel145
A szemléleti-rámutató módszer hiánya: Kant mitikus konstrukcióinak alapja148
Kant és a korabeli pszichológia elégtelensége. A transzcendentális szubjektivitás és a lélek közötti különbség elmosódása151
A kanti transzcendentális filozófia rejtett igazságának lehetősége: az "új dimenzió" problémája. A "felszíni élet" és a "mélységi élet" közötti ellentét153
Az "életvilág" problémája mint részprobléma az objektív tudomány általános problémáján belül156
A transzcendentális epokhé analitikája. Az első: az objektív tudományhoz kapcsolódó epolhé173
Miként válhat az életvilág az objektív tudományok epokhéja után tudományos témává? Elvi különbségtétel objektív-logikai a priori és az életvilág a priorija között176
Az életvilág tematizálásának két lehetséges alapmódja: a naiv-természetes belehelyezkedés és a következetesen reflexív beállítódás eszméje az életvilág és az életvilágbeli tárgyak szubjektív adottságmódjának mikéntjével kapcsolatban183
A transzcendentális epokhé sajátossága: a természetes élet beállítódásának teljes megváltozása188
A teljes epokhé igazi megértésének nehézségei. Miben áll a téves értelmezés, mely szerint a teljes epokhé azonos az egyes érvényesítések fokozatos felfüggesztésével?189
Az igazi transzcendentális epokhé lehetővé teszi a "transzcendentális redukció" - világ és világtudat transzcendentális korrelációjának felfedezését és feltárását192
A feladat: konkrétan kijelöli a transzcendentális redukció valódi végigvitelének útjait193
Az életvilág mint olyan elméleti érdeklődés témája, amelyet az életvilág dolgaira vonatkozó egyetemes epokhé határoz meg197
A tisztán önmagában vett érzéki szemlélet adottságainak konkrét kifejtése: az első lépések199
Az egyetemes korrelációs a priori201
A további kutatási irányok kijelölése: a kinesztézis, az érvényességváltozás, a horizonttudat és a tapasztalat közössé tétele szubjektív alapfenoménjei203
Minden létező, bármilyen értelmű legyen s bármely régióhoz tartozzék, szubjektív korrelációs rendszer indexe208
A transzcendentális konstitúció mint "eredeti értelemképződés" előzetes fogalma. Az elvégzett elemzésekben használt példák elégtelen volta. Utalás további kifejtési horizontokra211
A munkaproblémák első beosztása e három címszó alá: ego-cogito-cogitatum214
Az "életvilág ontológiája" mint feladat217
Paradox és nem érthető mozzanatok felbukkanása. Újabb radikális elmélkedések szükségessége219
Az emberi szubjektivitás paradoxona: szubjektum a világ számára, egyszersmind objektum a világban224
A paradoxon feloldása228
Az epokhé első kifejtésének elvi helyesbítése: az abszolút egyedi, végső soron működő egóra való redukció234
A pszichológiából a fenomenológiai transzcendentális filozófiához vezető út238
A Kant utáni filozófiai fejlődés jellemzése azon küzdelem szemszögéből, amely a fizikalista objektivizmus és az ismételten jelentkező "transzcendentális motívum" között zajlott238
A transzcendentális filozófia és a pszichológia végzetesnek bizonyuló elkülönülése246
A pszichológiai és a trnaszcendentális filozófia rokonsága és különbözősége. A pszichológiai mint a döntések területe253
Elemzés a pszichológiaiból a transzcendentális beállítódásba való átállásról. A pszichológiai a fenomenológiai redukció "előtt" és '"után" 258
A pszichológia kudarcának oka: a dualista és fizikalista előfeltevések261
A pszichológiai az objektivisztikus-filozófiai tudományeszme és az empirikus eljárás feszültsége között: összeegyeztethetetlensége a pszichológiai kutatás két irányzatával264
Előzetes fejtegetés a lélek és a fizikai test mint realitások alapvető azonosításának képtelenségéről: utalás arra, milyen alapvető eltérésekkel jelentkezik egyrészt a természeti dolog, másrészt a lélek esetében266
A "külső" és "belső tapasztalás" fogalmának kérdésessége. Miért nem került bele a pszichológia tárgykörébe az életvilág fizikai-testi dolgaira vonatkozó tapasztalat mint valami "pusztán szubjektívnek" a tapasztalata?270
A karteziánus dualizmus mint a paralelizálás alapja: A leíró és magyarázó tudomány mint séma csak a formálisan legáltalánosabb tudomány mint séma csak a formálisan legáltalánosabb értelemben tekinthető igazoltnak272
Az empirikusan megalapozott dualizmus jogosultságának vizsgálata a pszichológusok és fizológusok tényleges eljárásába való beleélés segítségével276
Az általános tapasztalás világa: regionális típusosság s a benne lehetséges egyetemes absztrakciók: a "természet" mint valamely egyetemes absztrakció korrelátuma: a "kiegészítő absztrakció" problémája278
A tapasztalásban megalapozott absztrakciók dualizmusa. Az empirista kezdeményezés történelmi továbbélése Hobbestól Wundtig. Az adatempirizmus kritikája282
A "tudat mint olyan" tiszta kifejtésének feladata: az intencionalitás egyetemes problémája 286
A "fenomenológiai-pszichológiai redukció" pszichológiai alapmódszere288
A pszichológiai absztrakció nehézségei295
A fenomenológiai-pszichológiai epokhé "egyetemessége" és a félreértésének veszélye. A helyes megértés döntő jelentősége299
A transzcendentális pszichológia viszonya a transzcendentális fenomenológiához, mely utóbbi egyedül vezethet tiszta önismerethez. Az objektivisztikus eszmény végérvényes leküzdése a lélekről szóló tudományban314
A filozófia mint az emberiség önreflexiója, az ész önmegvalósulása323
Melléketek
Utószó (Mezei Balázs)261
Edmund Husserl életrajza331
A fordításban szereplő fontosabb kifejezések eredeti alakja333
Biblográfia339

Edmund Husserl

Edmund Husserl műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Edmund Husserl könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem