Az európai (schengeni) határőrizeti követelményekre való felkészülés helyzete és további feladatok Magyarországon/Az ukrán-magyar határ kriminálföldrajza az 1990-es években és a magyar-magyar kapcsolattartás jövője a külső határ mentén

Fülszöveg

Dr. Ritecz György: Az európai (schengeni) határőrizeti követelményekre való felkészülés helyzete és további feladatok Magyarországon
A XXI. század kezdetére kialakult biztonsági és migrációs tényezők, valamint az euroatlanti integráció megkívánta, hogy a magyar Határőrség, illetve a határőrizet rendszere megváltozzék. A közel másfél évtizedes átalakítási, fejlesztési folyamat eredményeként Magyarországon a korábbi katonai jellegű, az ún. „vasfüggönyt" őrző szervezetből egy, a jogállami elvekkel szinkronban lévő korszerű szervezettel, felkészült állománnyal rendelkező és a high-tech technikát és technológiát alkalmazó, a régi határőrizetében meghatározó, vezető szerepet betöltő szervezetté vált a Határőrség, mely képes a jövő kihívásainak megfelelni és az államhatárhoz kötődő hazai és uniós biztonsági érdekeket érvényesíteni.
Sallai János: Az ukrán-magyar határ kriminálföldrajza az 1990-es években és a magyar-magyar kapcsolattartás jövője a külső határ mentén
A határszélen élni... Tovább

Fülszöveg

Dr. Ritecz György: Az európai (schengeni) határőrizeti követelményekre való felkészülés helyzete és további feladatok Magyarországon
A XXI. század kezdetére kialakult biztonsági és migrációs tényezők, valamint az euroatlanti integráció megkívánta, hogy a magyar Határőrség, illetve a határőrizet rendszere megváltozzék. A közel másfél évtizedes átalakítási, fejlesztési folyamat eredményeként Magyarországon a korábbi katonai jellegű, az ún. „vasfüggönyt" őrző szervezetből egy, a jogállami elvekkel szinkronban lévő korszerű szervezettel, felkészült állománnyal rendelkező és a high-tech technikát és technológiát alkalmazó, a régi határőrizetében meghatározó, vezető szerepet betöltő szervezetté vált a Határőrség, mely képes a jövő kihívásainak megfelelni és az államhatárhoz kötődő hazai és uniós biztonsági érdekeket érvényesíteni.
Sallai János: Az ukrán-magyar határ kriminálföldrajza az 1990-es években és a magyar-magyar kapcsolattartás jövője a külső határ mentén
A határszélen élni mindig veszélyt, bizonytalanságot jelentett, amely különösen igaz az ukrán-magyar határra, amely a XX, században többször változott, és a térség lakossága több államhatalom fennhatósága alatt élte meg az elmúlt századot. A '90-es évek határ-kapcsolatát meghatározta a Szovjetunió szétesése, és az azt követően kialakult helyzet, Ukrajna önállósodása, majd gazdasági problémáival való küzdelme. Magyar részről a térség életét befolyásolta a külpolitikában és a gazdaságban bekövetkezett orientációváltás, amely a határforgalomra is közvetlen hatást gyakorolt. Mindezeket jól illusztrálja a határral kapcsolatos statisztikai elemzések táblázata. Az ukrán-magyar határtérség a nemzetgazdaság szem-pontjából periférikus, amelyből csak Záhony kapuszerepe miatt emelkedik ki. Hazánk 2004-es EU-tagsága miatt folyamatosan zajlik a külső határok megerősítése, és előkészület alatt van vízumkényszer bevezetése, amelynek hatása minden bizonnyal érezhető lesz a határforgalom terén is, ami a határforgalom (főleg a személy-) csökkenését eredményezheti. Vissza