1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az Európai Parlament együttdöntési szerepe

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Országgyűlés
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 318 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN: 963-210-701-2
Megjegyzés: Angol nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nem egyszerű a demokráciához, a valós népképviselethez vezető út. Legalább ilyen bonyolult, alapos politikai és főként diplomáciai képességet követel, és türelmet igényel az a másik, az egységes... Tovább

Előszó

Nem egyszerű a demokráciához, a valós népképviselethez vezető út. Legalább ilyen bonyolult, alapos politikai és főként diplomáciai képességet követel, és türelmet igényel az a másik, az egységes Európa megteremtését célzó út is, amelyen az előbbivel párhuzamosan járnak Európa népei. Magyarország szabad akaratából vállalta mindkét pályát. A működőképes demokrácia megléte társadalmi fejlődésünk alapja. Az európai integráció nemzeti felemelkedésünk programjává lett, programmá, mely mellett, éppen történelmi fejlődésünk kacskaringói, zsákutcái következtében még most is, és talán még sokáig tennünk és érvelnünk kell.
Magyarország a ratifikációs eljárások befejeztével, amikor valamennyi uniós tagállam parlamentje megerősíti a tíz csatlakozó állam, köztük országunk felvételét is, teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak. Annak az Uniónak, mely eddigi története során folyamatosan változott és alakult. Tevékenységében és struktúrájában, intézményeiben és szervezeteiben.
Ahhoz, hogy eredményesen szerepelhessünk az Unióban, alaposan ismernünk kell érdekérvényesítő mechanizmusait. Ide tartozik az Unióban mind nagyobb szerephez és befolyáshoz jutó Európai Parlament. Az intézmény, melyben megfigyelőként már ott vannak a csatlakozás előtt álló országok - köztük Magyarország - képviselői. A csatlakozási szerződés aláírása óta a majdani új tagállamok képviselői jelen lehetnek a plenáris üléseken, mi több, véleményüket is kifejthetik a bizottságokban vagy a politikai csoportokban. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ (Dr. Sárdi Péter) 9
BEVEZETÉS 11
1. FEJEZET: AZ EURÓPAI PARLAMENT
INTÉZMÉNYI FEJLŐDÉSE
1.1. Az európai integráció intézményi fejlődése 15
1.1.1. Az európai integráció születése,
az intézményrendszer jellegének kialakitása 15
1.1.2. A Közösségek intézményrendszerének első harminc éve 19
1.1.3. Az Egységes Okmány hatása az EK intézményrendszerére 21
1.1.4. Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés
intézményi következményei 22
1.1.5. Az Amszterdami Szerződés intézményi hatásai 24
1.1.6. A Nizzai Szerződés intézményi reformjai 25
1.2. Az Európai Parlament intézményi helye
az intézményrendszer fejlődésének tükrében 27
1.3. Az Európai Parlament intézményi fejlődésének szakaszai 30
1.3.1. Az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlésének hatásköre 30
1.3.2. Az Európai Parlament hatásköre a Római Szerződések után 32
1.3.2.1. Ellenőrzési jogkör 33
1.3.2.2. Konzultációs jogkör 34
1.3.3. A költségvetési szerződések elfogadásának hatásai 37
1.3.4. A közvetlen választás bevezetése és az azt követő évek 39
1.3.5. Az Egységes Európai Okmány hatása
az Európai Parlament szerepére 42
1.3.6. A Maastrichti Szerződés hatása
az Európai Parlament szerepére 43
1.3.7. Az Amszterdami Szerződés hatása
az Európai Parlament szerepére 47
1.3.8. A Nizzai Szerződés és az Európai Parlament 49
2. FEJEZET: AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ
SZEREPE AZ EU DÖNTÉSHOZATALÁBAN
2.1. Az EP politikaalakító funkciója
a közösségi döntéshozatali eljárásokban 54
2.1.1. A konzultációs eljárás 56
2.1.2. Az együttműködési eljárás 58
2.1.3. A hozzájárulási eljárás 59
2.1.4. Az együttdöntési eljárás 60
2.1.5. Az információs eljárás 62
2.1.6. A költségvetési eljárás 62
2.1.7. Az intézményközi megállapodások és az egyeztetési eljárás 64
2.2. Az Európai Parlament és a bizottsági végrehajtó döntéshozatal:
A Parlament korlátai a komitológiában 66
2.3. Az Európai Parlament hatáskörei a döntéshozatalban 71
2.3.1. Az EP döntéshozatali hatáskörei politikai területenként 71
2.3.2. Az EP politikaalakító szerepe a hatáskörök összegzése alapján 93
2.3.3. Az EP hatásköreinek vizsgálata a számok tükrében 95
3. FEJEZET: AZ EGYÜTTDÖNTÉS A KÖZÖSSÉGI
DÖNTÉSHOZATALBAN - AZ EGYÜTTDÖNTÉS
ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATA
3.1. Az együttdöntési eljárás menete 98
3.1.1. Az első olvasat 99
3.1.1.1. Az eljárás megindítása: a Bizottság kezdeményezése 99
3.1.1.2. Az első olvasat a Parlamentben 99
3.1.1.3. Az első olvasat a Tanácsban 101
3.1.2. A második olvasat 102
3.1.2.1. A második olvasat a Parlamentben 102
3.1.2.2. A második olvasat a Tanácsban 104
3.1.3. Az együttdöntés harmadik olvasata: az egyeztetés 105
3.2. Az együttdöntési eljárás szereplői és fórumai 108
3.2.1. Az együttdöntés folyamatának fórumai 108
3.2.2. A Tanács szerepe a Parlamenttel történő
egyezkedési folyamatban 111
3.2.3. Az EP szerepe a Tanáccsal történő egyeztetésben 113
3.2.4. A Bizottság közvetítő szerepe 115
3.2.5. A trialógus találkozók 116
3.2.6. Az egyeztetőbizottság ülései 117
3.3. Az együttdöntés alkalmazási területei 119
3.3.1. Az együttdöntés alkalmazási területei
a Maastrichti Szerződés alapján 120
3.3.2. Az együttdöntés alkalmazási területei
az Amszterdami Szerződés alapján 221
3.3.3. A Nizzai Szerződés által bevezetésre kerülő
együttdöntési területek 126
3.3.4. Az együttdöntésben leginkább alkalmazott
közösségi politikai területek 131
3.3.5. Az együttdöntés alkalmazási területeinek várható
további kiterjesztése az EU előtt álló intézményi
reformok tükrében 136
4. FEJEZET: AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ
SZEREPE AZ EGYÜTTDÖNTÉSBEN
4.1. Az együttdöntési eljárás súlya a közösségi döntéshozatalban
a statisztikák alapján 141
4.1.1. Az együttdöntési dossziék elemzése 142
4.1.1.1. A Maastrichtól Amszterdamig tartó időszak 143
4.1.1.2. Az Amszterdam utáni időszak 145
4.1.2. Az együttdöntés keretében elfogadott
jogszabályok mennyiségi elemzése 147
4.2. Az EP politikaalakító befolyása, érdekérvényesítő képessége
a statisztikák alapján 151
4.3. Az EP politikaalakító befolyása együttdöntési esetek
tanulmányozása alapján 157
4.3.1. A közösségi programok finanszírozása és hatásköre 158
4.3.2. Szabályozási kérdések 172
4.3.3. A végrehajtás intézményi kérdései - a komitológia
és az együttdöntési esetek 193
4.3.4. Az esetek elemzése alapján levonható következtetések 196
4.4. Az EP politikaalakító lehetőségei és befolyásának korlátai
az együttdöntési eljárás alkalmazása során 200
5. FEJEZET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, MINT PARLAMENT
ELHELYEZÉSE AZ EGYÜTTDÖNTÉSBEN SZERZETT
POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPÉNEK TÜKRÉBEN
5.1. Nevezhető e parlamentnek az EP? 212
5.2. Milyen jellegű parlamentnek tekinthető az EP? 214
5.3. Az EP elhelyezése az EU-val foglalkozó elméleti
megközelítések alapján 219
6. FEJEZET: GYAKORLATI MEGJEGYZÉSEK AZ EGYÜTTDÖNTÉS
MŰKÖDÉSE ÉS MAGYARORSZÁG LEENDŐ EU-TAGSÁGA
SZEMPONTJÁBÓL 233
ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK 239
FÜGGELÉK
Függelék I.: A jogalkotási eljárások alkalmazási területei 269
Függelék II.: Az együttdöntési eljárás menete 275
Függelék III.: Az együttdöntési eljárás szakaszainak határidói 276
Függelék IV.: Az Európai Parlament által tárgyalt dossziék száma
jogalkotási eljárások szerint 277
Függelék V.: Az összes együttdöntési eljárás számokban 278
FELHASZNÁLT IRODALOM 279
CONCLUSIONS 287-318
(SUMMARY IN ENGLISH)

Horváth Zoltán

Horváth Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az Európai Parlament együttdöntési szerepe Az Európai Parlament együttdöntési szerepe

A lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
3.980 Ft
1.990 ,-Ft 50
18 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Az Európai Parlament együttdöntési szerepe
Állapot:
3.980 ,-Ft
36 pont kapható
Kosárba