Az europai nevezetessebb országoknak rövid leirása I.

Előszó

Elöbb énekeltek a' költők, az után iródtak szabdák a' vers szerzőknek eleikbe; elöbb gerjesztették számtalan esetekben a' Királyok öszvegyültt naggyaikat búzgó Hazafiúságra, 's a' Vezérke seregeiket vitézi bátorságra; 's csak sok századokkal az után tanítatott az ékessen szóllás. Már a' régi Egyiptom lakosi kimérték földjeiket, feltornyozták mesterséges pirámiszszaikat, 's vizsgálták 's elnevezték az égi tsillagzatokat: 's ezer esztendőkkel hatalmok virágzása után irta Euclides tudománnyoknak alap igazságait - a' tiszta Tudákosságot. Szóval, szokása volt az emberi elmének eleitől fogva, előbb élni, találmánnyaival, mintsem azoknak okait 's eredetét szoros vizsgálódás és tudományos rend alá vonta volna. Nemrod erővel '"s hatalommal vadászta uralkodása alá a' szeléd pásztorokat; minden század, mindne idő szakasz, minden kor látott több vagy kevesebb, nagyobb vagy kissebb, vadabb vagy szelidebb Nemródokat, kik erös karokkal Nemzeteket hódoltattak meg 's az után kénnyek szerént, vas dorongokkal vagy atyai veszszőkkel hajtották azokat saját, vagy népeik hasznokra: 's még tsak a mi századunk gondoskodik (a' mit a' régiek Árisztotelesz attyoktól fogva Bákóig fenn hagytak, józan okosság és tapasztalás töredék igazságai, bölts, de erőtlen tanátslások, - az egészre nézve tsekélység) nagyobb szorgalommal és figyelemmel az Országlás tudománnyának helyes és okos törvényeiről. Érezni láttatott a' világ ezen Tudománynak szükségét: mert születésétől fogva, minden tudós Nemzetek felséges elméi nagy részét munkásságoknak Grótziusztól fogva Slötzerig, erre szánták. Ezeren jelentek meg a' közönség előtt az Ángluszok; Frantzok, Belgák, Németek, Svedek, Olaszok, Dánuszok, Ámerikaiak, sőt Spanyolok, Portugálluszok, Lengyelek és Oroszok között is, a' kik ezen tudományt magát egészszen, vagy rész szerént, vagy más valamelly hozzá tartozó tanulmányt világosítani igyekeztek. Vissza