Az európai közigazgatási rendszerek intézményei

Tartalom

Előszó
1. Bevezetés: a közigazgatási intézményrendszer előkérdései, korunk államisága és közigazgatása
1.1. A közigazgatási intézményrendszer, mint tudományos kategória 11
1.1.1. A téma meghatározása 11
1.1.2. Az intézmény; a közigazgatási intézmény 14
1.1.2.1. Az intézmény 14
1.1.2.2. A közigazgatási intézmények rendszere 17
7.2. A közigazgatási rendszer és határai, mint az intézményrendszer előkérdése 20
1.2.1. Általános keretek 20
1.2.2. A közigazgatás, mint állam és jogtudományi kategória 21
1.3. A közigazgatási intézményrendszer előkérdése; a XX. századi feltételek - államiság 26
1.3.1. Altalános keretek 26
1.3.2. A közigazgatási állam 30
1.3.3. A XX. század államisága és jogrendszere 47
1.3.4. A közigazgatási intézményrendszer 57
1.4. A XXL század irányadó, közigazgatási intézményrendszert is meghatározó folyamatai 60
1.4.1. Általános keretek 60
1.4.1.1 .Korunk új minősége 60
1.4.1.2. Népességrobbanás 61
1.4.1.3. Környezetrongálás 62
1.4.1.4. Új nemzetközi rend 63
1.4.1.5. Új gazdasági rend 64
1.4.1.6. A társadalmi struktúra új minősége, konfliktusok 66
1.4.1.7. Az államiság új irányai 70
1.4.1.8. A globalizáció 72
1.4.2. Az államélet és a közigazgatás, a XXI. századi irányzatok 76
1.4.2.1. Általános keretek 76
1.4.2.2. Az állam-, a közigazgatás feladatai 79
1.4.2.3. Az igazgatási funkciók megosztása: a nemzeti és a nemzetközi szint között 84
1.4.2.4. Az igazgatási funkciók megosztása a közszektor, magánszektor, és a harmadik szektor között 86
1.4.3. Az intézményrendszer új irányzatai 89
Jegyzetek 92
2.7. Rendszerelméleti megközelítés 95
2.2. A közigazgatás igazgatástudományi fogalma 103
2.3. A közigazgatási rendszer állam és jogtudományi meghatározása, határterületei
2.3.1. Általános keretek (hatalommegosztás, funkciók, tevékenységek) 124
2.3.2. A közigazgatás fogalmának tudományos irányzatai 128
2.3.3. A közigazgatás és a hatalommegosztás, hatalmi ágak 131
2.3.4. Állami funkciók és tevékenységek, a közigazgatás elhatárolása más állami funkcióktól 144
2.3.5. Az állami szervek tényleges rendszere 168
2.4. A közigazgatási rendszer és határai (Összegezés) 186
Jegyzetek 202
3. A közigazgatás intézményrendszere
3.1. Az intézményrendszert meghatározó tényezők 204
3.1.1. Általános keretek 204
3.1.2. A gazdaság 208
3.1.3. A politikai rendszer, az állam 210
3.1.4. A szakigazgatás, a bürokrácia fejlődése 212
3.1.5. Állam és társadalom 214
3.2. A motívumok 218
3.2.1. A motívumok rendszere 218
3.2.2. A hatalommegosztás 221
3.2.3. A polgárok részvétele, a demokrácia elv 222
3.2.4. Az alkotmányos jogok védelme 230
3.2.5. A jogalkalmazás jogszerűségének szervezeti garanciája 231
3.2.6. A depolitizálás 233
3.2.7. A racionalitás 236
3.2.8. A kooperáció-közvetítés 239
3.3. A közigazgatás intézményrendszerének struktúrája 243
3.3.1. A közigazgatási rendszer szintjei: közvetlen és közvetett igazgatás 243
3.3.2. A közigazgatás intézményesedésének alapjai 246
3.3.2.1 Az intézményesedés strukturális alapjai 246
3.3.2.2 A hierarchia megbontása, az autonomizálódás 254
3.3.3. A közigazgatási intézmények fajai 264
3.4. A közigazgatási intézmények közjogi személyisége 270
3.5. Az államigazgatási alrendszer, államigazgatási szervek 289
3.5.1. Az államigazgatási szervek alaptípusai 289
3.5.2. A szakigazgatási szerv, szervezet, hivatal 292
3.5.3. Az önállósult államigazgatási szervek 297
3.5.4. A kvázi autonóm államigazgatási szervek 298
3.5.5. Az autonóm államigazgatási szervek 301
3. 6. A területi önkormányzatok 303
3.6.1 A területi önkormányzatok, mint közigazgatási intézmények 303
3.6.2. Önkormányzati feladatok, önkormányzati tevékenység 315
3.6.3. A területi közösség az önkormányzás alapja 326
3.6.4. A területi politikai közösségek társulásai, az önkormányzatok horizontális integrációja 336
3.6.5. Az önkormányzatok struktúrája 346
3.6.6. Az állami felügyelet, irányítás 349
3.7. A közintézmény 352
3.7.1. Általános kérdések 352
3.7.2. A közintézményi jog alapjai 358
3.7.2.1. A francia közintézmények joga 359
3.7.2.2. Közintézmények az angol közigazgatási rendszerben 366
3.7.2.3. Közintézmények az európai országokban 372
3.7.3. A közintézmények típusai (fajai) 376
3.7.3.1. A közintézmények elhatárolása, határterületek 376
3.7.3.2. A közintézmények típusainak rendszerezése, általános keretek 382
3.7.3.3. Sui generis közigazgatási intézmények 385
3.7.4. Közjogi személyiségű közvállalatok 386
3.7.5. A közjogi személyiségű közintézet 388
3.7.6. Közalapítvány, alapok 391
3.8. Köztestületi önkormányzatok 396
3.9. A közigazgatási feladatok átruházása 403
3.10. A vegyes szervek 406
3.11. A közigazgatási feladatok tényleges megvalósításának intézményei (A közszolgáltatás intézményrendszere) 410
3.11.1. A közszolgáltatás intézményrendszerének keretei 410
3.11.1.1. Általános keretek 410
3.11.1.2. A közszektor szervezeteinek alaptípusai 414
3.11.2. A közszolgáltatás intézményrendszerének fejlődési szakaszai és mai irányzatai 414
3.11.2.1. A szabad versenyes piacgazdaság, a vegyes gazdasági rendszer 416
3.11.2.2. A megvalósítás, a tényleges cselekvés intézményrendszerének fejlődési irányzatai a globalizáció időszakában 423
3.11.3. Közjogi jellegű, a közigazgatás szervezeti rendszeréhez közvetlenül kötődő intézmények és szervezetek 428
3.11.3.1. Általános kérdések 428
3.11.3.2. Az államháztartási rendszerhez, illetve a közigazgatáshoz kötődő megvalósító szervezetek és intézmények 428
3.11.3.3. Közjogi személyiségű megvalósító szervezetek 433
3.11.4. A magánjogi személyek 436
3.11.5. A megbízás, szerződés 444
3.11.6. A harmadik szektor 454
3.12. A közigazgatási intézményrendszer változásának irányzatai 457

Témakörök