Előszó
Az európai irodalom történetének első kötete 1934-ben, a könyvnap idején látott napvilágot, s az 1760-ig terjedő időszakot dolgozta fel. Egy évvel később megjelent a második, befejező kötet is, míg...
Tovább
Előszó
Az európai irodalom történetének első kötete 1934-ben, a könyvnap idején látott napvilágot, s az 1760-ig terjedő időszakot dolgozta fel. Egy évvel később megjelent a második, befejező kötet is, míg a mű átdolgozott, végleges kiadására 1936-ban került sor. Az 1945 óta eltelt negyvenhat esztendőben mindössze három kiadást ért meg a mű, s az utolsó óta is tizenkét év telt el.
Teát pusztán a fenti tény is indokolttá teszi a kiadó azon törekvését, hogy ismét megjelentesse Az európai irodalom történetét, méghozzá - a könyvet szeretők és gyűjtők örömére - a Nyugat Rt. hasonmás kiadásában.
Emellett azonban más tényezők is szerepet játszanak a mű újrakiadásában. Babits munkája ugyanis egy humanista szenvedélyes hitvallása az európai értékek, az európai szellemiség folytonosságáról és egységéről, vagyis arról, amit mi is oly gyakran hangoztatunk napjainkban. Az az egységes, határok nélküli Európa, amelynek létrejöttét annyian áhítják öreg kontinensünkön, Babits könyvében, a kultúra területén, már régóta megvalósult. Babits olyan időkben írta meg Az európai irodalom történetét, amikor a nacionalizmus vészjóslóan megosztotta és szembeállította egymással a nemzeteket. Ő maga így ír erről könyve bevezetőjében: "Az európai hagyomány ereje egyre csökken, a nemzetek szellemi téren is ellenségek módján akarnak farkasszemet nézni, irodalmi kultúránk a fölbomlás tüneteit mutatja. Világirodalomtörténetet írni sohasem volt korszerűtlenebb. És sohasem volt aktuálisabb." Szomorú tény, hogy a fenti sorok időszerűségét ma sem igen lehet vitatni.
Fontos aktualitást ad Az európai irodalom történetének napjaink társadalmi-politikai változása, a polgári értékek és a liberalizmus újbóli térnyerése, felértékelődése is. Vagyis mindaz, amit a marxista irodalomtudomány évtizedek alatt elfojtani, de legalábbis devalválni igyekezett. Így ír erről az 1957-es kiadás utószava: "Ideológiai tájékoztatást sem fog a mai olvasó keresni benne, minthogy szemlélete irodalomtudományunknak történeti-materialista szemléletével nem egyeztethető össze." Éppen ez az "össze nem egyeztethetőség" az, amely a mű újrakiadását indokolja, s éppen ezért ajánlja a kiadó jó szívvel minden olvasónak, s különösen az irodalom iránt érdeklődő tanulóifjúságnak.
A kiadó
Vissza