Az európai integráció társadalmi feltételei és hatásai

Előszó

Akadnak nyilván, akik e kötet címe olvastán legyintenek, s azzal térnek napirendre a kérdés fölött, hogy ez is egy afféle „divatos téma". Nem osztjuk ezt a nézetet, s erre több okunk is van. Az egyik ok az, hogy a szellemi élet területén a divat kifejezést célszerűnek látjuk olyan jelenségekre alkalmazni, amelyek nem közvetlen társadalmi kihívásokra reflektálnak, hanem valamely szakma önfejlődésével állnak összefüggésben. Divatos témák és közelítések inkább támadnak paradigmatikus kérdések körül. Nem kívánjuk ezzel alábecsülni a szellemi divatok tudománytörténeti jelentőségét. Hiszen végtére is e sokszor meddőnek tűnő szekértábor-viták termelik ki azokat az időleges fogalmi és módszertani konszenzusokat, amelyek új eszközöket kínálnak a valóság megértéséhez. Pusztán úgy gondoljuk, hogy a fogalmi konszenzusokat logikailag és időrendileg is meg kell előzze a releváns társadalmi jelenségek felismerése. A valós élet égető kérdéseire keresni a választ a tudomány eszközeivel - ezt nem tekinthetjük puszta divatnak. Aligha kétséges, hogy esetünkben napjaink egyik legjelentősebb társadalmi kihívásával szembesülnek azok az európai szociológusok, akik az integráció kérdéseit vizsgálják. A piacépítés, a nemzeti és kulturális identitási minták átstrukturálódása, a társadalmi mobilitás és migráció trendjeinek várható módosulása, a szupranacionális intézmények megszilárdulása, a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint az értékek és normák új keretbe rendeződése, a nemzeteken átívelő kockázat és bizonytalanság elemeinek tudatosulása egyenként és rendszerbe szerveződve is mind közvetlen, égető társadalmi kihívást jelent a szociológia számára. Azt gondoljuk tehát, hogy az európai integráció társadalmi feltételeivel és hatásaival foglalkozó szociológiai írások nem pusztán egy szellemi divat termékei, hanem egy fontos társadalmi problémára adott válaszsor első kísérletei. Vissza