| BEVEZETÉS A GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGTANÁBA | |
| Globális világgazdaság és integráció | 11 |
| Globális gazdaságtan vagy megaökonómia | 13 |
| Transznacionalizációs és globális folyamatok | 15 |
| Néhány nemzetközi vagy globális gazdaságtani összefüggésről | 22 |
| A komparatív nyereségek forrásai a globális piacokon | 25 |
| A nemzetközi integrációelmélet főbb irányzatai | 31 |
| Az integrációelmélet keletkezése | 33 |
| Liberális irányzatok (iskolák) az integrációelméletben | 35 |
| Integráció és munkamegosztás | 38 |
| Inegráció és makroszabályozás | 40 |
| A nemzetközi integráció lehetséges elméleti értelmezései | 46 |
| Integrációs formák a mai világgazdaságban | 50 |
| A regionális integráció gazdaságtana | 53 |
| Vámunió-elméletek: piaci előnyök és hátrányok | 55 |
| Integrációs hatásmechanizmusok a vámunió-elméletekben | 55 |
| Elemzés keresleti és kínálati modellben | 60 |
| A vámunió és a mennyiségi korlátozások eltörlése | 65 |
| A nyereségek és veszteségek néhány meghatározó tényezője | 67 |
| A vámunió - elméletek "dinamikus" felfogásai | 70 |
| A vámunió néhány makrohatára | 76 |
| Kritikai megjegyzések a vámuniós integráció előnyösségéhez | 78 |
| A közös piaci elméleti keretei | 82 |
| A komparatív előnyök és a termelési tényezők | 82 |
| A relatívtényező árak és a komparatív előnyök a globális piacokon | 85 |
| A komparatív előnyök és a nemzetközi tényezőáramlások | 90 |
| A közös piac elméleti alapjai | 96 |
| EURÓPAI INTEGRÁCIÓ | |
| Az európai integráció eredete, fejlődése és szervezeti felépítése | 101 |
| Az európai integráció története 1945-1993 | 103 |
| Az európai integráció eredete | 103 |
| Európa kettészakadása | 106 |
| A szervetlen integráció modellje: Kelet-Európa szovjetizálása | 107 |
| A nyugat-európai integráció első lépései | 109 |
| Az Európai Közösség születése 1950-1957 | 110 |
| A Hatok Közössége 1958-1972 | 113 |
| A Kilencek | 117 |
| A déli kibővülés | 119 |
| Az egységes európai okmány | 120 |
| Új kihívások | 122 |
| Az EU-országok makrogazdasági teljesítménye | 145 |
| A gazdasági fejlődés "aranykorszaka" | 147 |
| Az európai gazdaság válságban | 154 |
| Az 1990-es évek bizonytalanságai | 158 |
| Az integrációs folyamatok alakulása | 163 |
| A vámunió és a kereskedelmi összefonódás | 165 |
| A tényezőáramlások és az integrációs folyamatok | 173 |
| A mikrointegrációs folyamatok alakuása az EU-ban | 177 |
| Globális és regionális integrációs folyamatok | 173 |
| Az európai strukturális és alkalmazkodási "válság" | 187 |
| A műszaki rés és Európa felzárkózása | 189 |
| Az 1990-es évek dilemmái | 197 |
| Az 1992-es egységes európai piac | 201 |
| A vámuniótól az egységes európai piacig | 203 |
| Az 1992-es egységes európai piac terve | 207 |
| A várható nyereségek | 214 |
| Az 1992-es egységes európai piac állása és néhány hatása | 218 |
| Integráció és modernizáció (struktúrapolitikai szerepek és irányzatok) | 223 |
| Az EU iparpolitikájának jellemzői | 225 |
| A struktúrapolitika kezdetei és főbb irányai | 225 |
| A struktúrapolitika értékelése | 232 |
| Az EK szerepe a gazdasági modernizációban (Esettanulmány a portugál és görög tanulságok alapján) | 235 |
| Gyors modernizációs folyamat Portugáliában | 236 |
| Görögországban lassú a változás | 238 |
| Néhány tanulság Magyarország számára | 240 |
| A közös agrárpolitika | 242 |
| A közös agrárpolitika alapjai | 242 |
| A közös agrárpolitika összetevői | 245 |
| A közös agrárpolitika értékelése | 249 |
| Viták a közös agrárpolitika reformjáról | 253 |
| A radikális reform irányai | 256 |
| A közös energiapolitika | 261 |
| A tagországok energiahelyzete | 261 |
| A közös energiapolitika főbb irányai | 263 |
| A monetáris integráció az EU-ban | 269 |
| Az európai monetáris rendszer (EMS) | 271 |
| Első kísérletek a monetáris integrációra | 271 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 274 |
| Az Európai Monetáris Rendszer értékelése | 278 |
| Az EMS és a "külső" | 282 |
| Európai monetáris unió (EMU) | 288 |
| Maastrichti döntések az Európai Monetáris Unióra | 288 |
| Az EMU-tól várt előnyök és hátrányok | 293 |
| Az EMU makrogazdasági szabályozó mechanizmusai | 299 |
| Viták az Európai Unió jövőjéről | 316 |
| Az európai unió költésgvetése | 325 |
| Az EMU nemzeti költségvetési hatásai | 327 |
| Az EU közös költségvetésének jellemzői | 329 |
| Az európai költségvetés | 337 |
| Az EU külgazdasági kapcsolatrendszere | 343 |
| A külső kapcsolatok keretei és típusai | 345 |
| A közös kereskedelempolitika | 345 |
| Az Eu-kereskedelem kapcsolatai típusai | 349 |
| Az integráció összeurópai dimenziói | 356 |
| Az Európai Gazdasági Térség | 356 |
| Az Európai Gazdasági Térség hatásai és jövője | 360 |
| A loméi konvenciók | 364 |
| Társulások a korábbi gyarmatokkal | 364 |
| A loméi konvenciók főbb intézkedései | 367 |
| Magyarország és az Európa Unió | 375 |
| Európai megállapodások | 377 |
| A társulások és a magyar konszolidáció | 385 |
| Az európai megállapodások és kereskedelmi hatásai | 387 |
| A társulás és az együttműködés strukturális korlátai | 394 |
| A társulás és a modernizáció pénzügyi aspektusai | 399 |
| Magyarország teljes jogú tagságának távlatai | 403 |
| Tőkebeáramlások, mikrointegráció és modernizáció | 411 |
| Közép-Európa - a szubregionális kooperáció lehetőségei | 414 |
| Mellékletek | 421 |
| Statisztikai melléklet a közép-kelet-európai (KKE) országok gazdaságáról | 423 |
| Ki kicsoda az európai integrációban? | 429 |
| Bibliográfia | 433 |
| A történeti bevezetőhöz | 433 |
| Az intézményi rendszerhez | 437 |
| A gazdasági fejezetekhez | 438 |
| Magyar nyelvű szakirodalom | 445 |
Folytatás Microsoft-tal