BEVEZETÉS A GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGTANÁBA | |
Globális világgazdaság és integráció | 11 |
Globális gazdaságtan vagy megaökonómia | 13 |
Transznacionalizációs és globális folyamatok | 15 |
Néhány nemzetközi vagy globális gazdaságtani összefüggésről | 22 |
A komparatív nyereségek forrásai a globális piacokon | 25 |
A nemzetközi integrációelmélet főbb irányzatai | 31 |
Az integrációelmélet keletkezése | 33 |
Liberális irányzatok (iskolák) az integrációelméletben | 35 |
Integráció és munkamegosztás | 38 |
Inegráció és makroszabályozás | 40 |
A nemzetközi integráció lehetséges elméleti értelmezései | 46 |
Integrációs formák a mai világgazdaságban | 50 |
A regionális integráció gazdaságtana | 53 |
Vámunió-elméletek: piaci előnyök és hátrányok | 55 |
Integrációs hatásmechanizmusok a vámunió-elméletekben | 55 |
Elemzés keresleti és kínálati modellben | 60 |
A vámunió és a mennyiségi korlátozások eltörlése | 65 |
A nyereségek és veszteségek néhány meghatározó tényezője | 67 |
A vámunió - elméletek "dinamikus" felfogásai | 70 |
A vámunió néhány makrohatára | 76 |
Kritikai megjegyzések a vámuniós integráció előnyösségéhez | 78 |
A közös piaci elméleti keretei | 82 |
A komparatív előnyök és a termelési tényezők | 82 |
A relatívtényező árak és a komparatív előnyök a globális piacokon | 85 |
A komparatív előnyök és a nemzetközi tényezőáramlások | 90 |
A közös piac elméleti alapjai | 96 |
EURÓPAI INTEGRÁCIÓ | |
Az európai integráció eredete, fejlődése és szervezeti felépítése | 101 |
Az európai integráció története 1945-1993 | 103 |
Az európai integráció eredete | 103 |
Európa kettészakadása | 106 |
A szervetlen integráció modellje: Kelet-Európa szovjetizálása | 107 |
A nyugat-európai integráció első lépései | 109 |
Az Európai Közösség születése 1950-1957 | 110 |
A Hatok Közössége 1958-1972 | 113 |
A Kilencek | 117 |
A déli kibővülés | 119 |
Az egységes európai okmány | 120 |
Új kihívások | 122 |
Az EU-országok makrogazdasági teljesítménye | 145 |
A gazdasági fejlődés "aranykorszaka" | 147 |
Az európai gazdaság válságban | 154 |
Az 1990-es évek bizonytalanságai | 158 |
Az integrációs folyamatok alakulása | 163 |
A vámunió és a kereskedelmi összefonódás | 165 |
A tényezőáramlások és az integrációs folyamatok | 173 |
A mikrointegrációs folyamatok alakuása az EU-ban | 177 |
Globális és regionális integrációs folyamatok | 173 |
Az európai strukturális és alkalmazkodási "válság" | 187 |
A műszaki rés és Európa felzárkózása | 189 |
Az 1990-es évek dilemmái | 197 |
Az 1992-es egységes európai piac | 201 |
A vámuniótól az egységes európai piacig | 203 |
Az 1992-es egységes európai piac terve | 207 |
A várható nyereségek | 214 |
Az 1992-es egységes európai piac állása és néhány hatása | 218 |
Integráció és modernizáció (struktúrapolitikai szerepek és irányzatok) | 223 |
Az EU iparpolitikájának jellemzői | 225 |
A struktúrapolitika kezdetei és főbb irányai | 225 |
A struktúrapolitika értékelése | 232 |
Az EK szerepe a gazdasági modernizációban (Esettanulmány a portugál és görög tanulságok alapján) | 235 |
Gyors modernizációs folyamat Portugáliában | 236 |
Görögországban lassú a változás | 238 |
Néhány tanulság Magyarország számára | 240 |
A közös agrárpolitika | 242 |
A közös agrárpolitika alapjai | 242 |
A közös agrárpolitika összetevői | 245 |
A közös agrárpolitika értékelése | 249 |
Viták a közös agrárpolitika reformjáról | 253 |
A radikális reform irányai | 256 |
A közös energiapolitika | 261 |
A tagországok energiahelyzete | 261 |
A közös energiapolitika főbb irányai | 263 |
A monetáris integráció az EU-ban | 269 |
Az európai monetáris rendszer (EMS) | 271 |
Első kísérletek a monetáris integrációra | 271 |
Az Európai Monetáris Rendszer | 274 |
Az Európai Monetáris Rendszer értékelése | 278 |
Az EMS és a "külső" | 282 |
Európai monetáris unió (EMU) | 288 |
Maastrichti döntések az Európai Monetáris Unióra | 288 |
Az EMU-tól várt előnyök és hátrányok | 293 |
Az EMU makrogazdasági szabályozó mechanizmusai | 299 |
Viták az Európai Unió jövőjéről | 316 |
Az európai unió költésgvetése | 325 |
Az EMU nemzeti költségvetési hatásai | 327 |
Az EU közös költségvetésének jellemzői | 329 |
Az európai költségvetés | 337 |
Az EU külgazdasági kapcsolatrendszere | 343 |
A külső kapcsolatok keretei és típusai | 345 |
A közös kereskedelempolitika | 345 |
Az Eu-kereskedelem kapcsolatai típusai | 349 |
Az integráció összeurópai dimenziói | 356 |
Az Európai Gazdasági Térség | 356 |
Az Európai Gazdasági Térség hatásai és jövője | 360 |
A loméi konvenciók | 364 |
Társulások a korábbi gyarmatokkal | 364 |
A loméi konvenciók főbb intézkedései | 367 |
Magyarország és az Európa Unió | 375 |
Európai megállapodások | 377 |
A társulások és a magyar konszolidáció | 385 |
Az európai megállapodások és kereskedelmi hatásai | 387 |
A társulás és az együttműködés strukturális korlátai | 394 |
A társulás és a modernizáció pénzügyi aspektusai | 399 |
Magyarország teljes jogú tagságának távlatai | 403 |
Tőkebeáramlások, mikrointegráció és modernizáció | 411 |
Közép-Európa - a szubregionális kooperáció lehetőségei | 414 |
Mellékletek | 421 |
Statisztikai melléklet a közép-kelet-európai (KKE) országok gazdaságáról | 423 |
Ki kicsoda az európai integrációban? | 429 |
Bibliográfia | 433 |
A történeti bevezetőhöz | 433 |
Az intézményi rendszerhez | 437 |
A gazdasági fejezetekhez | 438 |
Magyar nyelvű szakirodalom | 445 |