| BEVEZETÉS A GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGTANÁBA | 9 |
| Globális világgazdaság és integráció | 9 |
| Globális gazdaságtan vagy megaökonómia | 13 |
| Transznacionalizációs és globális folyamatok | 11 |
| A nemzetközi integrációelmélet főbb irányzatai | 18 |
| Az integrációelmélet keletkezése | 18 |
| Liberális irányzatok (iskolák) az integrációelméletben | 21 |
| Integráció és munkamegosztás | 24 |
| Inegráció és szabályozás | 27 |
| A nemzetközi integráció lehetséges elméleti értelmezései | 32 |
| A piaci integráció gazdaságtana | 37 |
| Vámunió-elméletek: piaci előnyök és hátrányok | 37 |
| Integrációs hatásmechanizmusok a vámunió-elméletekben | 37 |
| Elemzés keresleti és kínálati modellben | 42 |
| A vámunió és a mennyiségi korlátozások eltörlése | 48 |
| A nyereségek és veszteségek néhány meghatározó tényezője | 49 |
| A vámunió-elméletek "dinamikus" felfogásai | 52 |
| A vámunió néhány makrohatása | 58 |
| Kritikai megjegyzések a vámuniós integráció előnyösségéhez | 60 |
| A közös piaci elméleti keretei | 64 |
| A komparatív előnyök és a termelési tényezők | 64 |
| A relatívtényező árak és a komparatív előnyök a globális piacokon | 69 |
| A komparatív előnyök és a nemzetközi tényezőáramlások | 73 |
| A közös piac elméleti alapjai | 78 |
| Az 1992-es egységes európai piac | 82 |
| A vámuniótól az egységes európai piacig | 82 |
| Az 1992-es egységes európai piac terve | 85 |
| A "technikai" akadályok leépítése és az állami piacok | 86 |
| Az egységes piac és az adók harmonizálása ("fiskális" akadályok leépítése) | 90 |
| A várható nyereségek | 93 |
| Az 1992-es egységes európai piac állása és néhány hatása | 98 |
| A pénzügyi integráció az EU-ban | 102 |
| A monetáris integráció elméleti alapjai | 102 |
| A monetáris integráció gazdaságtana | 102 |
| A monetáris integráció költségei és haszna | 111 |
| A monetáris integráció kezdetei Európában | 115 |
| Első kísérletek a monetáris integrációra | 115 |
| Az európai monetáris rendszer (EMS) | 117 |
| Az EMS és a "külső" monetarizmus | 122 |
| Az Európai Monetáris Rendszer értékelése | 127 |
| Gazdasági és monetáris unió | 131 |
| Maastrichti döntések a Gazdasági és Monetáris Unióra | 131 |
| Az EU mint "optimális valutaövezet" | 139 |
| Az EMU költségvetési összefüggései | 144 |
| Az EMU megvalósíthatósága | 147 |
| Az EMU és a politikai unió összefüggései | 155 |
| Az európai unió költésgvetése | 160 |
| Az EU közös költségvetésének jellemzői | 163 |
| A közös költségvetés és az EMU | 168 |
| Az integráció mérésének néhány elméleti kérdése | 174 |
| Az integráció mérésének általános feltételei | 174 |
| Az integrációérettség mérése | 180 |
| Az integrációs hatások mérése | 182 |
| Az integráltság mérése | 187 |
| Európai integráció | 189 |
| Az Európai Unió főbb szervei és belső mechanizmusai | 189 |
| Bevezetés | 189 |
| Az Európai Unió struktúrája | 189 |
| Az Európai Tanács | 193 |
| Az Európai Tanács politikai szerepe | 194 |
| Az Európai Tanács Maastricht óta | 195 |
| Az első pillér: az Európai Közösség | 196 |
| A második pillér: a közös kül- és biztonságpolitika főbb kérdései | 198 |
| A harmadik pillér: a bel- és igazságügyi együttműködés szervezeti kérdései | 201 |
| Az Európai Unió soros elnöksége | 203 |
| Az Európai Unió Tanácsa | 204 |
| A funkcionális rétegződés | 204 |
| A tanácsülések bonyolítása | 205 |
| Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) | 206 |
| Szavazás a Tanácsban | 207 |
| A Bizottság | 209 |
| A testület jellege és fölépítése | 209 |
| Hatáskör, jogalkotás, kezdeményezési és végrehajtási jogosítványok | 212 |
| A Parlament | 215 |
| A választások | 215 |
| A képviselők | 217 |
| A politikai csoportok | 218 |
| A Parlamenti bizottságok | 219 |
| A parlamenti tisztségviselők | 219 |
| A plenáris ülés | 219 |
| A Parlament hatásköre | 220 |
| Az Európa Parlament a politikai ellenőrzésben | 222 |
| Az Európai Bíróság | 225 |
| A Bíróság összetétele | 225 |
| A Bíróság eljárása | 226 |
| Az Európai Pénzügyi Intézet és az Európai Központi Bank | 227 |
| Az Unió egyéb főbb szervei | 228 |
| Az EU-országok makrogazdasági teljesítménye | 230 |
| A gazdasági fejlődés "aranykorszaka" | 230 |
| Az európai gazdaság válságban | 236 |
| Az 1990-es évek - a kritikus évtized | 241 |
| Az 1990-es évek - a kritikus évtized | 241 |
| Az integrációs folyamatok alakulása | 245 |
| A vámunió és a kereskedelmi összefonódás | 245 |
| A tényezőáramlások és az integrációs folyamatok | 253 |
| A mikrointegrációs folyamatok alakuása az EU-ban | 257 |
| Globális és regionális integrációs folyamatok | 261 |
| Az európai strukturális és alkalmazkodási "válság" | 265 |
| A műszaki rés és Európa felzárkózása | 265 |
| Az 1990-es évek dilemmái | 272 |
| Integráció és modernizáció (struktúrapolitikai szerepek és irányzatok) | 276 |
| Az EU iparpolitikájának jellemzői | 276 |
| A struktúrapolitika kezdetei és főbb irányai | 276 |
| A struktúrapolitika értékelése | 284 |
| Az EK szerepe a gazdasági modernizációban (Esettanulmány a portugál és görög tanulságok alapján) | 287 |
| Gyors modernizációs folyamat Portugáliában | 288 |
| Görögországban lassú a változás | 290 |
| Néhány tanulság Magyarország számára | 292 |
| A közös agrárpolitika | 293 |
| A közös agrárpolitika alapjai | 293 |
| A közös agrárpolitika összetevői | 296 |
| A közös agrárpolitika értékelése | 299 |
| Viták a közös agrárpolitika reformjáról | 301 |
| A radikális reform irányai | 304 |
| A közös energiapolitika | 309 |
| A tagországok energiahelyzete | 309 |
| A közös energiapolitika főbb irányai | 311 |
| Az EU külgazdasági kapcsolatrendszere | 316 |
| A külső kapcsolatok keretei és típusai és a közös kereskedelempolitika | 316 |
| Az Eu-kereskedelem kapcsolatai típusai | 320 |
| Társulások a korábbi gyarmatokkal | 329 |
| A loméi konvenciók | 332 |
| Közép- és Kelet-Európa és az Európai Unió | 338 |
| Társulási egyezmények Közép- és Kelet-Európa és az Európai Unió között | 338 |
| A "kele-nyugati" kapcsolatoktól a társulásokig | 338 |
| Az Európai Megállapodások főbb elemei és új vonásai | 342 |
| Az Európai Megállapodások eredményei | 344 |
| A társulási megállapodások hiányosságai | 349 |
| A szubregionális kooperáció és integráció | 355 |
| Közép- és Kelet-Európa úton a teljes jogú tagság felé | 359 |
| A teljes jogú tagsági tárgyalások megindulása (előzmények és feltételek) | 359 |
| Az új csatlakozók integrációs felkészültségéről | 362 |
| A csatlakozás versenyképességei követelményei | 366 |
| A csatlakozás és a gazdasági stabilizáció | 370 |
| Az EU "fogadókészsége" és érdekei | 373 |
Folytatás Microsoft-tal