Bevezetés | 13 |
A téma - történelmi lecke | 15 |
Miért? | 15 |
Amire ez a tanulmány vállalkozott | 18 |
Termelőerők, gazdasági helyzet, ipari szerkezet, vállalati koncentráció és más gazdasági összefüggések a közös piacban a gazdasági verseny szempontjából nézve - premisszák a számokban | 23 |
Az adatok és a statisztika értelme és hitele | 25 |
Az adatok értelme | 25 |
A statisztika hitele | 26 |
Az Európai Gazdasági Közösség a világgazdaságban | 28 |
Nemzeti jövedelem | 28 |
Termelékenység | 29 |
Beruházások - tőkeexport | 31 |
Termelőerők - tudományos-technikai forradalom - energia | 34 |
Ipari struktúra és gazdasági koncentráció általában | 39 |
Koncentráció kontroverziában és a valóságban | 39 |
Koncentráció egyes fontosabb iparágakban | 42 |
A tulajdonosi koncentrációhoz | 45 |
Az amerikai gazdaság jelenléte Európában | 46 |
Általában | 46 |
Országonként | 48 |
Ipari struktúra és gazdasági koncentráció Nyugat-Európában | 50 |
Általában | 50 |
Országonként | 51 |
Fúzió-eufória | 52 |
Az európai felfutás jelei | 55 |
Látványos jelek | 55 |
Általánosabb adatok | 57 |
Állami vállalatok - állami rendelések | 59 |
Állami vállalatok | 59 |
Állami rendelések | 60 |
Adók | 61 |
Az adók eltérése és közelítése | 61 |
Regionális aránytalanságok | 62 |
Elvek és a valóság főbb mutatói | 62 |
A vállalat és a gazdasági verseny az Európai Gazdasági Közösség pragmatista gazdaságpolitikájában - premisszák az elvekben | 65 |
Az Európai Gazdasági Közösség gazdaságpolitikájának funkciója és forrásai | 67 |
Funkció | 67 |
Források | 68 |
Általánosabb társadalmi-gazdasági összefüggések - politikai gazdaságtani utalások | 70 |
Tulajdon - termelőerők - szabadpiaci verseny alternatívái az Európai Gazdasági Közösség gazdaságpolitikai koncepciójában | 70 |
Nyugat-európai gazdasági koncentráció - válasz az amerikai kihívásra? | 76 |
A versenypolitika felfogása és tartalmi tagolódása | 78 |
A versenypolitika felfogása | 78 |
A versenypolitika tagolódása | 80 |
A gazdasági integráció jogrendszere általában: a közösségi jog ("Európajog") és forrásai | 87 |
A közösségi jog és a közösségi jogi jogforrások, jogi aktusok | 89 |
Miért keresni a közösségi jog általános képét? | 89 |
Közösségi jog versus nemzeti jogok (a prioritás kérdése) | 90 |
A jogi instrumentárium: jogforrások és más jogi aktusok | 93 |
Akik és ahogy a közösségi jogot alkotják - a jogalkotás szervezeti oldala | 98 |
A közösségi jogi legiszláció és a szuverenitás | 102 |
Fejlemények, főbb szabályozási területek és a jogharmonizálás a közösségi jog kialakulási folyamatában | 104 |
Eredmények és szabályozási területek | 104 |
Jogharmonizálás | 105 |
Közösségi érdekek nemzetközi jogi csatornákban | 108 |
Jogági imperializmus és a szélesebb háttér | 108 |
Vállalat az integrációban a társasági jog integrációja útján | 109 |
Problémák és források | 111 |
Problémák | 111 |
Források | 112 |
Vállalat a másik tagállamban: a vállalatok letelepedése és elismerése az EGK-ban | 113 |
A két jelenség összefüggése és szabályozási keretei a Római Szerződésben | 113 |
Letelepedési program és valóság | 115 |
A jogi személyek elismerése | 117 |
A kedvezményezett vállalatok köre | 121 |
A vállalat könnyebb mozgásához az EGK-ban: a belső társasági jogok harmonizálása | 125 |
A harmonizálás jogi rációja | 125 |
Nyilvánosság - kötelezettségvállalások érvénye - társaságok semmisége | 126 |
Alapítás és alaptőke | 129 |
Fúziók és érdekvédelem | 131 |
Mérlegek, gazdasági beszámolók és nyilvánosságuk | 134 |
A vállalatok szervezeti struktúrája, a vezető szervek jogosultságai és kötelezettségei, a munkásrészvétel kérdései | 135 |
Az európai nagyvállalat (Societas Europae, Európa RT) - a nyugat-európai gazdasági integráció új jogintézménye | 138 |
Az Európa RT születőben | 138 |
Az Európa RT statutumról általában | 142 |
Európaiságok a statutumban: sajátosságok és fontosságok | 143 |
A statutum egyes intézményeiről: 1. alapítás | 147 |
A statutum egyes intézményeiről: 2. konszern | 150 |
A statutum egyes intézményeiről: 3. a vezető szervek | 152 |
A statutum egyes intézményeiről: 4. "a munkavállalók képviselete az Európa RT-ben" | 154 |
Az Európai Kereskedelmi Regiszter | 156 |
Elgondolások és valóság | 156 |
A beruházások és a tőke mozgása az integrációban - általános szabályozási kísérletek és a közösségi jog csatornái útján | 159 |
Amitől a probléma van és a megoldási kísérletek forrásai | 161 |
Amitől a probléma van | 161 |
Források | 162 |
A külföldi beruházások jogi védelme | 163 |
Ellentmondások a védelmi kísérletek hátterében | 163 |
ILA kísérletek félsikerekkel | 164 |
Nagybankok akciói nagyobb sikerekkel | 169 |
Kétoldalú egyezmények | 171 |
Egy igazi amerikai megoldás: biztosítással biztosítani a külföldi beruházásokat!? | 175 |
Európa-jogi elgondolások és a Közös Piac jogi tapintata | 176 |
A tőke a másik országban - a Közös Piac és a közös tőkepiac | 179 |
Amiért a probléma mellőzhetetlen: a pénz a dolgok másik oldala | 179 |
A nyugat-európai tőkepiac helyzete, problémái és a fejlesztés útjai általában | 181 |
Az európai tőkepiac a Római Szerződésben | 188 |
A tőkepiac és a tőke fogalma a Római Szerződés gyakorlatában | 189 |
A Római Szerződés liberalizálási elvei lassú megvalósulásban | 191 |
A tőkeforgalom integrált adójogi szabályozása - ugyancsak lassú megvalósulásban | 197 |
Gazdasági verseny az integrációban integrált jogi struktúra útján | 205 |
Szkeptikus nyitány - és a versenyjogi eszközök | 207 |
Szkeptikus nyitány | 207 |
A versenyjog szoros értelemben és eszközei | 208 |
Ami eddig történt, kívülről nézve | 210 |
A kooperációs szerződés és a kartell | 213 |
Bonyodalom és valóság a kooperációs szerződés és a kartell fogalma körül | 213 |
A kooperációs szerződés és gyakorlata | 218 |
A versenykorlátozó megállapodások: kartell | 227 |
A kartell a jogalkotásban | 227 |
A tételesjog fogalmai általános összefüggésekben | 234 |
Ami a versenyjogi elvekből és a jogalkotásból megvalósult, számokban és tárgyi szóródásban | 238 |
A versenypolitika és versenyjog a gyakorlatban: a kartelltilalom terjedelme, a kartell "érezhető hatásának foka" | 238 |
A versenypolitika és versenyjog a gyakorlatban: a jogi csatornák főbb oldalágai | 245 |
Koncentráció és piacuralmi helyzet (monopólium) | 250 |
Optimális nagyságrendek? | 250 |
A koncentráció formái | 254 |
Az uralmi helyzet a közös-piaci jogalkotásban | 256 |
Az uralmi helyzet jogdogmatikai problémái az elméleti és gyakorlati vitában | 258 |
Amit az eddigiekből a valóságban lett: vajúdtak a hegyek és ...? | 263 |
A nemzetközi kartellek és monopóliumok | 271 |
A problémához | 273 |
Miért kerül a téma erre az asztalra? | 273 |
A téma az asztalon - példákkal és a valósággal demonstrálva | 274 |
Az "iskola"-példa: a Nemzetközi Kininkartell | 274 |
A világpiac állami szervezése - magánkartellek és monopóliumok | 278 |
Nemzetközi gazdasági szövetségek | 287 |
A jog válasza a kihívásra (a genezistől az általános nemzetközi jogig) | 290 |
Általában | 290 |
A genezis | 293 |
Mit mond a nemzetközi közjog? | 300 |
A nemeztközi kartellek és monopóliumok az Európai Gazdasági Közösség jogában | 305 |
A tételesjogi keretek | 305 |
Az elmélet válasza | 306 |
A gyakorlat valósága | 311 |
Az állam a gazdaságban - állami vállalat és a gazdasági verseny | 323 |
Az állam közvetlen gazdasági operációi - az állami vállalat szerepe és problémái a gazdasági integrációban általában | 325 |
Bevezető megjegyzések a témáról | 325 |
A Közös Piac pragmatista politikája a közvetlen állami operációk és vállalatok kérdésében | 326 |
Az állami vállalatok formái: a formák és a típusok harca | 328 |
A tagállamok vállalatai | 328 |
Államközi vállalatok | 333 |
A közös nevezők | 335 |
Az állami vállalatok irányítása és a gazdasági verseny integrációs koncepciója a Közös Piacban | 338 |
A Római Szerződés kompromisszuma és dogmatikája | 338 |
A dogmatika tartalma | 340 |
Gyakorlati nehézségek ma és holnap | 344 |
Új utak és az államközi vállalatok a Közös Piacban | 349 |
Régi és új gondok, terápia és gyógyszerek általában | 349 |
A Közös Vállalat | 357 |
Az Államközi Vállalat | 362 |
Immunreakció vagy mi lesz a beteggel? | 365 |
Állam a gazdaságban versus immunitás | 371 |
Miről van szó? | 373 |
A fontosabb általános összefüggésekről | 373 |
A problémakör tárgyalt részei | 375 |
Az immunitás történeti metamorfózisa a tőkés országok jogában általában | 375 |
Történeti alakulás | 375 |
A mai helyzet | 377 |
Az immunitás és az európai integráció | 379 |
A közösségi-államközi vállalatokra vonatkozó jogviták és az immunitás | 379 |
Az EGK Bírósága és az immunitás | 381 |
Közösségi jog versus tagállamok a nemzeti bíróságok gyakorlatában | 387 |
Az Európai Immunitás Egyezmény - A funkcionális immunitás általánosítása | 387 |
Általános elméleti összegzés a közösségi jog funkciójáról és tárgyalt intézményeiről | 393 |
A közösségi jog funkciója általános elméleti kivetítésben | 395 |
A koncentráció és a jelenkori kapitalizmus ereje | 395 |
A közösségi jog szerepéről a politikai gazdaságtan általános elméleti összefüggéseiben | 396 |
A tőkés állam gazdasági funkciója - a jogirodalommal vitatkozva | 400 |
Az irodalomtól a jelenkori tőkés állam és az EGK gazdasági funkciójának valóságáig | 400 |
A jogi eszközökről általában | 404 |
A közösségi jog mint a jelenkori kapitalista állam gazdasági funkciójának a gazdasági integrációban rendszerré vált formája | 405 |
A rendszerről és a termelőerők fejlődéséről | 405 |
A rendszer és intézményei tisztán | 406 |
Kritikus epilógus | 411 |
Forrásjegyzék | 413 |
Table of contents | 431 |